Ebbe belerokkan Magyarország – Brüsszel is támogatja a Tisza Pártnak tulajdonított adóemelést

Az Index november 15-én egy Tisza Párnak tulajdonított megszorítócsomag részleteit tartalmazó dokumentumot tett közzé, amelyről a Mandiner is részletesen beszámolt. A portál birtokába került, „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” címmel ellátott, nagy mértékű adóemelést előirányzó, több mint 600 oldalas dokumentum, 1300 milliárd forintnyi, egyértelműen a lakosságot terhelő megszorítás terveit tartalmazta. A megszorítócsomagot a portál szerint a Magyar Péter pártjának politikai programján dolgozó baloldali szakértők készítették. 

A megszorítócsomagot a Mandiner több részes sorozatban mutatta be részletesen. A Tisza Párt azonnal magyarázkodni kezdett és tagadta, hogy az övék lenne a program. Pontosabban 

A tagadás persze érthető, hiszen azt még a baloldali elemző, Nagy Attila Tibor is elismeri, hogy ilyen brutális megszorításokat tartalmazó programmal választást nyerni nem lehet. 

A Magyar Péter által eddig gyakorolt módszer úgy tűnik, már nem működik a választóknál, hiszen a Tisza adóemelési terveiről szóló hírek megjelenését követően még a baloldali 21 kutatóközpont felmérése is azt mutatta ki, hogy csökkent a tiszások általuk vélelmezett előnye. 

Ennek egyik oka biztosan Tarr Zoltán, aki az emlékezetes etyeki fórumon leleplezte Magyar Péterék brutális adóemelési terveit, és a többkulcsos személyi-jövedelemadó bevezetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Most nem lehet erről beszélgetni, választást kell nyerni, és utána mindent lehet!”, majd hozzátette: „Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk”. Ott van még persze Dálnoki Áron, Magyar Péter gazdasági kormányprogramjának írója, aki pedig azt mondta, hogy „egyetértek Péterrel abban, hogy nem szabad részleteket (…), mert képzeljétek el, mennyire szétkapnák!”. 

Ezt tetézte az, hogy kiderült, több szakértő aláírásával is ellátta a megszorítócsomag alapjául szolgáló anyagot. A megszorítócsomag híre ennek ellenére sem érte el a magát függetlennek nevező balliberális médiumok ingerküszöbét. Pedig lenne miről írni, hiszen sorban jönnek az újabb izgalmas nyilatkozatok. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, Magyar Péter egyik tanácsadója például többször is elszólta magát arról, hogy ha a Tisza Párt hatalomra kerülne, adót emelne és megszorításokat vezetne be. A közgazdász azonban azt gondolja, hogy ezt Magyar Péter is tudja, de nagyon „dörzsölt”, így kifelé inkább mást mond. Pár napja pedig ennél is súlyosabb kijelentéseket tett, például úgy fogalmazott 

A tiszás tanácsadó ezek szerint érdekesen gondolkodik a magyar választópolgárokról meg úgy általában a demokráciáról. 

Belerokkannánk az adóemelésbe, az ellenzéki szakértők mégis ezt akarják

Az Index végül nyilvánosságra hozta a teljes, több mint 600 oldalas dokumentumot. Íme a Tisza-csomagnak is nevezett tervezet részletei röviden: 

A jobboldal adót csökkentett, a baloldal megint adóemelést tervez

A baloldali szakértők által összarakott adócsomag gyakorlatilag minden jövedelembe (azaz az emberek zsebébe) belenyúlna. Az egyik legdurvább megszorítás a tervezett többkulcsos adórendszer bevezetése volna. Eszerint bruttó

• 417 ezer forintig 15 százalék,
• 417 ezer és 1 millió 250 ezer forintig 22 százalék,
• 1 millió 250 ezer forint felett pedig 33 százalék 

lenne a személyi jövedelemadó mértéke. 

Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók többsége a jelenleginél biztosan magasabb adót fizetne, mivel jelenleg a bruttó mediánbér 570 ezer forint körül alakul, vagyis ez az az összeg, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy amennyiben valaki ma havonta bruttó 600 ezer forintot keres, jelenleg – kedvezmények nélkül – 90 ezer forintot kell adóznia. 

 A megszorítócsomag tervei szerint ez már 102 810 forint lenne, vagyis éves szinten több mint 150 ezer forint nettó keresetcsökkenést jelentene. Az elvonás pedig még jóval nagyobb lenne, ha a nyugdíjreformot is megvalósítaná a párt.

Ez éves szinten több, mint 4,2 millió forintos nettó keresetcsökkenést jelentene a háromgyermekes családoknál, ami messze nem elhanyagolható összeg. 

A családoktól még a kedvezményeket is elvennék

De még ennél rosszabb helyzetbe kerülnének a családok, a Tisza Pártnak tulajdonított megszorítócsomag ugyanis tartalmazza a családi adókedvezmények rendszerének átalakítását is. A baloldali szerzők drasztikusan csökkentenék ezt a magyar családok költségvetésében komoly tételnek számító összeget. A családi adókedvezményt 2025 júliusában 1,5-szeresére, januártól pedig kétszeresére emeli a kormány. 

2025 júniusától

• egy gyermek után 100 ezer forint,
• két gyermek után 220 ezer forint,
• három gyermek után 330 ezer forint

családi adó- és járulékkedvezmény érvényesíthető minden hónapban gyermekenként. 

Ez az összeg januártól 25%-kal emelkedik, ami azt jelenti, hogy egy 3 gyermekes család nettó 198 ezer forinttal több bevétellel fog rendelkezni. 

A baloldali megszorítócsomag az adókedvezményt csak a legalacsonyabb jövedelműeknek engedné érvényesítani, azaz havi bruttó 417 ezer forintos keresetig maradna meg a teljes kedvezmény. Ezt meghaladóan, havi bruttó 1 250 000 forintos keresetig csak 70 százalékát, a magasabb kereset esetén pedig legfeljebb 50 százalékát lehetne igénybe venni. 

Az édesanyák juttatásait is elvennék

Épp, mint a Bokros-csomagban: a kiszivárgott megszorítócsomag megszüntetné az édesanyák szülési szabadság idejére fizetett állami juttatását, a gyermekgondozási díjat, azaz köznyelvi nevén a GYED-et. Egy ilyen döntés óriási összeget vonna el a családoktól, ugyanis Magyarországon egy idén július 1-jén született gyermek korábban legalább másfél évet munkaviszonyban töltő, átlagkeresettel rendelkező édesanyja a gyermek születését követő első fél évben bruttó 687 100, azaz nettó 584 035 forint CSED-re ezután pedig bruttó 407 120, azaz nettó 305 340 forint összegű GYED-re jogosult a gyermek 2 éves koráig. 

Amennyiben a GYED-et igénylő szülő családi adókedvezményt is érvényesít, ez az összeg természetesen a gyerekek számának függvényében még jóval magasabb is lehet. (A GYED bruttó összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, azaz a GYED-en töltött idő is szolgálati időnek minősül, ami lényeges lesz a nyugdíjba menetel szempontjából.)

azaz a gyermekgondozási díj szinte megegyezik a kedvezményezett bruttó fizetésével. A GYED-ben részesülő szülőknek nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük. Ennek azonban a Tisza Pártnak tulajdonított megszorítócsomag véget vetne, és elvenné az egészet. Kísért a baloldali múlt... 

A baloldali megszorító-intézkedésnek egészen súlyos következményei lettek, hiszen a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2024-ben megjelent, „A Bokros-csomag elhúzódó hatása a születésszámokra” című kutatása szerint a brutális megszorítások nem csak 1995 után, hanem két évtizeddel később is több tízezerrel (!) visszavetették a megszületett magyar gyermekekk számát, azaz demográfaiai katasztrófához vezettek. Nem kérdés, hogy ennek a csomagnak ugyanilyen következményei lennének. 

A nyugdíjakat is megadóztatnák

A Tisza Pártnak tulajdonított megszorítócsomag nyugdíjrendszer teljes átalakítását tartalmazza. A több mint 600 oldalas dokumentum szerzői az egyszer már kipróbált és megbukott, kötelező magánnyugdíjpénztári pillér ismételt bevezetését tervezik. Ebben a rendszerben a nyugdíjcélú befizetéseket a magánnyugdíjpénztárak egyéni számlákon kezelik. Ez azt jelenti, hogy a megtakarításokat befektetik, ezzel jó esetben (!) a hozammal növelve a számlákon lévő összeget. 

Amennyiben az érintett eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor pedig dönthet arról, hogy a megtakarítást járadékként kéri élete végéig, vagy egy-egy nagyobb összegben. Az állami nyugdíj szerepe a terveik szerint csak a minimum-nyugdíjakra korlátozódna, ezzel gyakorlatilag kivonnák az államot az idősek ellátásából.

ám a jelenlegi tervezet még kevesebb szerepet szánna az államnak és nagyobb járulékfizetési kötelezettséget írna elő a biztosítottaknak. 

Elméletileg hosszútávon ez a modell fenntartható, ám az átmeneti időszakban óriási költségvetési pénzkiesést okoz, miközben a kockázat szerteágazó. Magyarországon a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerrel összefüggő tapasztalatok rosszak, működését a folyamatos költségvetési hiány, az átláthatatlanság, a magas költségek és a társadalom kedvezőtlen megítélése jellemezte, vagyis a modell egyszer már megbukott. 

Ez pedig a tervezetben szereplő előrejelzés szerint GDP-arányosan 3-5 százalékkal is visszavetné a lakossági fogyasztást, vagyis a családok elkölthető jövedelme tartósan és drasztikusan visszaesne. De még itt sem állnának meg, hiszen a jelenleg adómentes özvegyi nyugdíj után a megszorítócsomag szerint 20 százalékos személyi jövedelemadót kellene fizetni. 

A nyugdíjemelési terveket nem meglepő módon éppen Magyarország eddigi (!) legkeményebb megszorítócsomagját bevezető egykori pénzügyminiszter, Bokros Lajos védte meg, és közölte, hogy a 13. és az idén bevezetett 14. havi nyudíj „indokolatlan”. A Horn-kormány volt pénzügyminisztere kiállt a magánnyugdíjpénztári rendszer mellett, és a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését is sürgette. Az egykori szocialista politikus emellett egy egészen elképesztő kijelentést is tett: „gonosznak” nevezte a többgyermekes anyák adómentességét. 

Minden kutya és macska után is adózni kellene, sőt még a háziállatok tápját is megsarcolnák

A megszorítócsomagban szerepel a házikedvencek utáni adó létrehozása is. 

Amennyiben ez még nem lenne elég, a tervezetből az is kiderült, hogy 4%+2%-os extra adóval sújtanák az összes állatokhoz kapcsolódó terméket, mint például a kutya- és macsakatápot, pórázt, nyakörvet, almot, jutalomfalatokat, kutyapelenkát, és minden egyebet. 

Amennyiben pedig egy kisállat-tulajdonos elmulasztaná a kedvenceire kirótt adó bevallását vagy bejelentési kötelezettségeit, 100-500 ezer forintos bírságot rónának ki ezért, az elkóborolt állatok után pedig napi 8000 forintos „tartásdíjat” vetnének ki. A tenyésztőkre, menhelyekre és állatorvosokra még ennél is keményebb szankciók várnának, ők 200 ezer és 2 millió forint közötti bírságokra és engedélyük bevonására számíthatnak, amennyiben megszegik az új szabályokat. 

A szakértők szerint mindez komoly veszélyeket hordoz. 

 mivel a felelőtlen állattartók nem fordítanak figyelmet és pénzt a megfelelő takarmányra és felszerelésre.„Ha ezek a termékek drágulnak, a felelős gazdák kerülnek nehezebb helyzetbe, akik szeretnék ezeket megvenni. A végeredmény pedig az lesz, hogy sok állat kevesebb, rosszabb vagy nem megfelelő felszerelést és táplálékot kap, ami közvetlenül rontja az állatjóllétet”

– vonta le a következtetést.

Balla-Dósa Zsanett az En-Dog Állatmentő és Környezetvédő Egyesület képviselője pedig a Mandinernek adott interjúban kijelentette, hogy állatvédelmi szempontból  

A felelős gazdák megterhelése nem csökkenti az állatok elhagyásának vagy a nem megfelelő tartási körülményeknek a kockázatát – sőt, bizonyos esetekben akár ennek az ellenkezője is bekövetkezhet” – hívta fel a figyelmet. 

Adócsökkentés helyett ÁFA-emelés

Magyar Péter korábban többször is áfacsökkentést ígért. Lehet, hogy nem véletlen, hogy Tarr Zoltán azt mondta, nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak, ugyanis a most nyilvánosságra került dokumentum ezzel épp ellentétes tervet, ÁFA-emelést tartalmaz. A baloldali tervek az általános forgalmi adót ugyan 2 százalékkal tényleg csökkentené, viszont az ezzel játó 400 milliárdos hiányt az alkohol- és dohánytermékek adójának 5 százalékos emelésével pótolnák, kiegészítve új különadókkal.

Magyarországon ma az alkohol- és dohánytermékekre jövedéki adót kell fizetni, amely nem százalékban, hanem konkrét forintokban van megállapítva évente a NAV honlapján, megadott mennyiségre. Például ma a sör hektoliterfokonkénti jövedéki adója 1870 forint, a boré nulla forint, a bérfőzött párlaté is nulla forint ötven literig, a habzóboré viszont hektoliterenként 18840 forint. Az alkohol- és dohánytermékek ÁFÁ-ja ma egységesen 27 százalék.

Bizonyos termékekre jelenleg 18 és 5 százalékos ÁFA-kulcs vonatkozik. A 18 százalékos termékek körét a megszorítócsomag érintetlenül hagyná, az 5 százalékos termékek körét növelné, ide kerülnének az egészségesnek nyilvánított és az alapvető élelmiszerek, valamint a közműszolgáltatások és a tűzifa. 

Az egészségügyi rendszert is teljesen átalakítanák 

A baloldali szakértők kiszivárgott adótervei szerint a jelenlegi egészségbiztosítási rendszert is szétvernék. A Tisza Pártnak tulajdonított dokumentum szerzői magánbiztosítók kezébe adnák az emberek ellátását. Pontosabban azokét, akik ezt ki tudják ezt fizetni.  A nyilvánosságra került dokumentumok szerint az új rendszerben mindenkinek fizetnie kellene egy 5%-os (minden jövedelem után) „egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulékot”, valamint egy úgynevezett „szolidaritási járulékot + pótlékot”, ami az alap- és sürgősségi ellátást, és a gyógyszertámogatásokat fedezné. 

Az alapellátáson kívül minden a magánbiztosítók feladata lenne. Ez azt jelentiené, hogy akinek nincs biztosítása az vagy kifizeti az ellátásokat zsebből – teljes áron – vagy egész egyszerűen nem kap ellátást. Eszerint a magyar állampolgárok, akiknek a fizetéséből kétféle járulékot is levonna az állam – amelyek közül az egyik a kórházfenntartó – azt csak a kórház sürgősségi osztályáig engednék be, de a felsőbb, csak magánbiztosítással elérhető szintekre már nem mehetne be. 

A kiszivárgott dokumentum szerint emellett az úgynevezett „bonus-malus” rendszer bevezetését tervezik. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem él egészségesen, több járulékot kellene fizetnie.Hogy a biztosító miként mérné fel a polgárok életvitelét nincs részletes leírás a baloldali megszorítócsomagban. 

Drasztikusan csökkentenék az egyházak támogatását

A „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című megszorítócsomag valódi baloldali intézkedésként drasztikusan csökkentené az egyházak állami támogatását. Nagyon fontos körülmény, hogy 

A baloldali megszorítócsomag szerint ennek ellenére 257 milliárd forinttal csökkentenék az egyházi támogatásokat, és a megmaradó állami pénzeket is kizárólag a közfeladatok ellátására költhetnék. Kérdés, hogy egyáltalán fenntartható lenne-e a rendszer. 

A kisvállalkozások sem úsznák meg szárazon

Óriási adómellést vezetne be a Tisza Pártnak tulajdonított megszorítócsomag a KKV-szektorban. Mindent egybevetve 3700 milliárd forintos plusz adóterhet jelentene a szektor tagjainak. A megszorítócsomagban vállalat méretétől függő progresszív TAO-rendszer bevezetésének tervei olvashatók. A mikrovállalkozások 9, a kisvállalkozások 13,5, a közepesek 18, a nagyok 21,5 és a multinacionális cégek 25 százalékos TAO kulccsal számolhatnának. A biztosítók esetében a tervezet nyereségadót vezetne be, amely 10 milliárd forintos adóemeléssel számol.

Még jelentősebb változást terveztek a kis- és közepes vállalkozások életében, ami összesen 90 milliárd forintos adóemelést jelentene az érintetteknek. 

 Ezt csak azok választhatnák, akiknek árbevétele maximum 150 millió forint, legfeljebb 10 főt foglalkoztatnak, és van tényleges bérköltségük. 

A megszűnő adózási formák helyére egy új konstrukció lépne: az Induló Mikrovállalkozások Tételes Adója, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani. Ez havi 35 ezer forintos fix adót jelentene. A tervezet szerint korlátoznák az ÁFA visszaigénylést a kiskereskedelemben és a vendéglátásban: időszaki bevallásokban kizárólag beruházásokhoz kapcsolódó áfa igényelhető vissza, év végi bevallásban kötelező az árukészlet részletezése áfa-kulcsok szerinti bontásban. 

A szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) új járulékok váltanák ki: 

• Egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék
• Nyugdíjszolidaritási járulék: 2,5 százalék
• Szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék
• Szolidaritási egészségügyi járulék: 2 százalék
• Bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: 1 százalék

Ezen kívül bevezetnék a gyermekvédelmi hozzájárulás, amit több szektorral és szervezeti körrel is megfizettetnének. Gazdálkodó szervezetek nettó árbevételük 1,5 százalékát, az egyesületeknek a tagdíj nélküli bevételeik szintén 1,5 százalékát kellene befizetniük, de az egyházakra is kivetnék a gyermekvédelmi hozzájárulást. 

A szakértők szerint ez végzetes következményekkel lenne az ágazatra nézve, hiszen amellett, hogy Magyarország rengeteg szakembert veszítene, 

Nyitókép: Szentgallay Bálint/AFP