Súlyos veszélyeket hordoz magában a Tisza által belengetett ebadó

Továbbra sem csitulnak az indulatok a Tisza Párt kiszivárgott, baloldali gazdasági fordulatot előrevetítő csomagja körül. Az Index birtokába jutott dokumentum részét képezi az eb- és macskaadó is, mely a kisállattartás további drágulását okozná.

A terv szerint minden tulajdonosnak 18 ezer forintot kellene fizetnie minden egyes háziállata után évente. 

 „A program a kisállat-termékekre az áfán felül további 4 százalékos adót rakna 

• a kutya- és macskaeledeleltől kezdve
• a kisállat-almokon át
• egészen a papagáj- és hüllőeledelekig” 

– olvasható a tervezetben.

Aggodalommal teli reakciók

Ennek kapcsán kerestük meg az En-Dog Állatmentő és Környezetvédő Egyesület vezetőjét és az Állatmentő Liga elnökét. Balla-Dósa Zsanett, az En-Dog képviselője a Mandinernek elmondta, hogy a szervezetben vegyes, de alapvetően aggodalommal teli reakciókat váltott ki az adó lehetősége. „Elsősorban állatvédelmi szempontból vizsgáljuk a javaslatot, és ebben a megközelítésben egyhangú volt az álláspont: 

 A felelős gazdák megterhelése nem csökkenti az állatok elhagyásának vagy a nem megfelelő tartási körülményeknek a kockázatát – sőt, bizonyos esetekben akár ennek az ellenkezője is bekövetkezhet” – hívta fel a figyelmet.

Az egyesület ezért inkább olyan intézkedéseket támogat, amelyek ösztönzőkkel és támogatásokkal segítik a felelős állattartást, nem pedig többletterheket rónak a gazdákra – tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy az új, a Tisza Párt kiszivárgott gazdasági programjában szereplő adó milyen többletköltségeket jelenthetne az állatmenhelyeknek, az egyesület vezetője úgy válaszolt: a menhelyek működtetése már jelenleg is jelentős anyagi terhekkel jár, ezért bármilyen közvetett költségnövekedés – például a tápokra, orvosi eszközökre vagy felszerelésekre kivetett többletadó – komolyan befolyásolná a mindennapi működésüket.

„Az állatmenhelyek költségvetése nagyrészt adományokra, pályázati forrásokra és önkéntes munkára épül. Így 

 Mindezek alapján úgy látjuk, hogy a menhelyeknek sokkal inkább támogatásra, a felelős állattartást ösztönző intézkedésekre és stabil finanszírozásra lenne szükségük ahhoz, hogy továbbra is hatékonyan végezhessék az állatok védelmét” – hangsúlyozta Balla-Dósa Zsanett.

Még több állat kerülne az utcára az eb- és macskaadó miatt

Hasonló kérdésekkel fordultunk az Állatmentő Liga elnökéhet, Pataki Gáborhoz is. A IV. és a II. kerület állatvédelmi referense lapunknak elmondta: nem gondolja, hogy szükséges lépés lenne egy ilyen új adó bevezetése, amelynek több lenne a negatívuma, mint a pozitívuma. „Olvastam egy településről, ahol azért akarnak ebadót bevezetni, mert megnövekedett az állatvédelmi eljárások száma. Nos, akkor be lehetne vezetni birtokvédelmi adót vagy házassági, temetési és más adókat is, amelyeknél az önkormányzatok illetékesek” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy a tiszás elképzelés milyen pluszterheket róna az állattartókra és az állatvédő szervezetekre, Pataki úgy válaszolt: lennének törvénytisztelő gazdik, akik megfizetnék a tervezett összeget, de jócskán akadnának olyanok is, akik továbbra sem oltatnák, nem chipeltetnék a kedvenceiket. „Akik eddig sem vitték orvoshoz az állataikat, szinte biztos, hogy az adót sem fizetnék be. 

Az Állatmentő Liga elnöke rámutatott, hogy a civil szervezetek nap mint nap erőn felül dolgoznak, és ez különösen igaz a vidéki egyesületekre.

Pataki Gábor kitért arra is, hogy „az állattartók gyakran mondják, hogy ők többszörös adófizetők. Már az orvosi költségek, az élelmezés és az egyéb kiadások is jelentős terhet rónak rájuk” – sorolta.

„Egyelőre nem lehet tudni, Magyar Péterék elképzelése rövid távon milyen hatással lenne az állatvédelemre, de az eb- és macskaadó bevezetése növelhetné a menhelyek telítettségét. Hosszú távon pedig kérdéses, hogy mindezek után milyen újabb terhet lehetne még az állattartókra kivetni” – zárta gondolatait az Állatmentő Liga elnöke.

Ezt gondolja az állatvédelmi kormánybiztos

Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztost is elmondta korábban a véleményét a témában. Mint fogalmazott, „Magyarországon a legfrissebb kutatások szerint a háztartások kétharmadában él valamilyen társállat. (…)

akik már most is sokat áldoznak arra, hogy az állataik megfelelő ellátást kapjanak”. 

„Mi azt valljuk, hogy az állattartást támogatni kell – nem pedig újabb terhekkel sújtani. Az elképzelés egyébként szakmailag is megkérdőjelezhető: minden kutyára és macskára kivetnék, miközben például a macskák azonosítása sok esetben ma is nehézséget okoz” – tette hozzá.

Ovádi arra is felhívta a figyelmet, hogy a köztudatban forgó 18 ezer forintos összeg a felelőtlen állattartókra aligha lenne hatása: 

„Mi a támogatásokban hiszünk — gondoljunk csak a Magyar Falu Programra vagy az országos ivartalanítási, chipelési, oltási programokra. Valódi eredmény ezekkel érhető el, nem pedig új adókkal” – jelentette ki az állatvédelemért felelős kormánybiztos.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay