A Lancet Countdown friss jelentése szerint a klímaváltozás már most drámai módon növeli a halálozásokat és a betegségek terjedését. A kutatók szerint sürgős beavatkozás nélkül a helyzet gyors romlása várható.
Hszi Csin-ping olcsó zöldtechnológiákkal és globális MI-szabványokkal építi Kína befolyását a fejlődő világban. Peking alternatívát kínál Washingtonnal szemben, miközben hosszú távú gazdasági és geopolitikai előnyöket szerez.
A Világgazdasági Fórum elemzése figyelmeztet: az ENSZ 2030-ig kitűzött fenntartható fejlődési céljainak csak a harmada halad a terv szerint, sőt több területen egyenesen rosszabb lett a helyzet. Pedig a fejlődéshez meglennének az eszközök, ám azok túl lassan terjednek – ezért a tanulmány villámgyors megoldást sürget a globális áttöréshez.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban felülmúlják a nagyhatalmakat.
Míg a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek 2026-ra, az igazi izgalom utána kezdődik: az olyan országok, mint India vagy Japán lendületet vettek a versenyhez.
A Lancet Countdown friss jelentése szerint a klímaváltozás már most drámai módon növeli a halálozásokat és a betegségek terjedését. A kutatók szerint sürgős beavatkozás nélkül a helyzet gyors romlása várható.
Hszi Csin-ping olcsó zöldtechnológiákkal és globális MI-szabványokkal építi Kína befolyását a fejlődő világban. Peking alternatívát kínál Washingtonnal szemben, miközben hosszú távú gazdasági és geopolitikai előnyöket szerez.
A Világgazdasági Fórum elemzése figyelmeztet: az ENSZ 2030-ig kitűzött fenntartható fejlődési céljainak csak a harmada halad a terv szerint, sőt több területen egyenesen rosszabb lett a helyzet. Pedig a fejlődéshez meglennének az eszközök, ám azok túl lassan terjednek – ezért a tanulmány villámgyors megoldást sürget a globális áttöréshez.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban felülmúlják a nagyhatalmakat.
Míg a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek 2026-ra, az igazi izgalom utána kezdődik: az olyan országok, mint India vagy Japán lendületet vettek a versenyhez.
A Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) az egyik legígéretesebb finanszírozási lehetőség a hazai cégek számára. A konstrukció fedezet és önerő nélkül, fix – évi 5 százalékos – hozamelvárás mellett ad tőkeforrást fejlesztésekre. A program előnyeiről Kovács Bálinttal, a Stradamus Zrt. partnerével beszélgettünk.
Törökország a 8,7 milliárd dolláros szénárgaranciával a hazai lignitet favorizálja, hogy csökkentse az energiaimport-függőségét, ám ez fékezi a zöldátállást. A napenergia költsége jóval alatta marad a szénnek, mégis a fosszilis lobbi diktál.
A nátriumion-akkumulátorok új frontot nyitnak a Kína–USA technológiai versenyben, hiszen olcsó és bőséges nyersanyagokra épülnek. Az új technológia a zöldgazdaság és a geopolitikai függetlenség alapja lehet mindkét nagyhatalom számára.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
A történelem leghosszabb életű emberei túléltek háborúkat, járványokat és birodalmakat. A különleges versenyben a nők vezetnek.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A McKinsey új Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet üteme megtorpant, miközben a fosszilis energiaforrások dominanciája tartós marad. A kutatás kiemeli: a klímaváltozás hatásai már kézzelfoghatók, ezért a jövő kulcsa az alkalmazkodás, nem csupán a kibocsátások csökkentése.
A Nature Sustainability friss tanulmánya leleplezi az olajóriások greenwashingját: a globális szénhidrogén-kitermelés 88 százalékát adó cégek csupán 1,42 százalékát kontrollálják a megújuló energiának, miközben milliárdokat költenek a fenntarthatóság látszatára. Ez nemcsak üres retorika, hanem a zöldátállás lassulásának a jele, miközben a globális energiaigény rohamosan nő.
Egy neves kutatóintézet 25 országban végzett felmérést, de egyetlen olyat sem talált, ahol a polgárok többsége lelkesedne a mesterséges intelligenciáért.
Az OpenAI és Jony Ive egy titkos, tenyérnyi MI-eszközt fejleszt, amely 2026-ra várható, de már most aggályokat kelt a folyamatos „hallgatózása” és „leskelődése” miatt. A mindig bekapcsolt készülék adatvédelmi vihart kavart, miközben technikai akadályok, például a számítási kapacitás hiánya is nehezíti a piacra lépését.
Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja figyelmeztetett: a klímaváltozás egy olyan gazdasági pofon lehet, hogy az eurózóna GDP-jének az 5 százalékát is elvihetik a következő években az áradások, az aszályok és a hőhullámok, ami ea 2008-as válsághoz hasonló szintű csapás lenne.
A zöldmozgalmak ellenállása és a kitermelési technológia bizonytalansága veszélyezteti a német Altmark régióban felfedezett óriási mennyiségű lítium kitermelését.
Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
Az USA 100 millió dolláros éves büdzsével új szintre emeli a gyermekrák elleni küzdelmet, és mesterséges intelligencia segíti a kutatókat a gyorsabb gyógyszerfejlesztésben és a hatékonyabb terápiák kidolgozásában. Az áttörést hozó program akár 20-30 százalékkal is lerövidítheti a gyógyszerkutatás időtartamát, miközben csökkenti a kezelések súlyos mellékhatásait.
