Az MI robbanásszerű terjedése olyan mértékű áraméhséget szabadít a világra, amely néhány éven belül térdre kényszerítheti a villamosenergia-hálózatokat, amelyek a zöldenergia használata miatt amúgy is fennakadásokkal működnek.
A mesterséges intelligencia (MI) energiaéhsége mára Nagy-Britannia szintjét súrolja. A Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon egymás után építik az óriás adatközpontokat, de alig árulnak el valamit arról, hogy mekkora környezeti árat fizet ezért a világ.
A közeljövő általános MI-je (AGI) 3–5 éven belül képes lehet átvenni az irodai és logisztikai feladatok többségét – súlyos munkaerőpiaci válságot okozva. Ám a 10–20 év múlva realitássá váló szuperintelligens MI (ASI) már minden területen felülmúlhat minket, ami tovább fokozhatja a krízist.
Egy január elején kitört sztrájk miatt rekordszintre ugrott a réz világpiaci ára, ami miatt – ha ez tartós marad – az elektromos autók és a villamosenergia-hálózati fejlesztések is megdrágulhatnak.
Az amerikai technológiai elit 2025-ben nagyjából 550 milliárd dollárral lett gazdagabb, miközben a mesterséges intelligencia köré épült befektetői eufória soha nem látott méreteket öltött. Musk bebetonozta a trónját, Jensen Huang rakétasebességgel lőtt ki – de meddig fújható még a lufi?
Az MI robbanásszerű terjedése olyan mértékű áraméhséget szabadít a világra, amely néhány éven belül térdre kényszerítheti a villamosenergia-hálózatokat, amelyek a zöldenergia használata miatt amúgy is fennakadásokkal működnek.
A mesterséges intelligencia (MI) energiaéhsége mára Nagy-Britannia szintjét súrolja. A Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon egymás után építik az óriás adatközpontokat, de alig árulnak el valamit arról, hogy mekkora környezeti árat fizet ezért a világ.
A közeljövő általános MI-je (AGI) 3–5 éven belül képes lehet átvenni az irodai és logisztikai feladatok többségét – súlyos munkaerőpiaci válságot okozva. Ám a 10–20 év múlva realitássá váló szuperintelligens MI (ASI) már minden területen felülmúlhat minket, ami tovább fokozhatja a krízist.
Egy január elején kitört sztrájk miatt rekordszintre ugrott a réz világpiaci ára, ami miatt – ha ez tartós marad – az elektromos autók és a villamosenergia-hálózati fejlesztések is megdrágulhatnak.
Az amerikai technológiai elit 2025-ben nagyjából 550 milliárd dollárral lett gazdagabb, miközben a mesterséges intelligencia köré épült befektetői eufória soha nem látott méreteket öltött. Musk bebetonozta a trónját, Jensen Huang rakétasebességgel lőtt ki – de meddig fújható még a lufi?
Trump grönlandi fenyegetései mögött nem katonai forgatókönyv, hanem hosszabb távú stratégia rajzolódik ki, amely Dániát megkerülve próbálja újrarendezni a sziget geopolitikai státuszát. A katonai opció emlegetése inkább kommunikációs eszköz, mint reális terv: Washington a keményebb és a puhább, de tartósabb nyomásgyakorlás lehetőségeit teszteli.
Kína a korábban vártnál jóval hamarabb tett meg egy újabb fontos lépést a teljes chipfüggetlenség felé. Már az extrém-ultraibolyás (EUV) litográfiai berendezéseiket tesztelik egy sencseni laboratóriumban olyan titoktartás mellett, mint amilyen az amerikai atombombaprojektet övezte.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
A geopolitika világa elvileg a végletekig komoly terep: háborúk, nagyhatalmi érdekek, energia, pénz és technológia határozzák meg a mozgásteret. Közép-Európában azonban régóta tudjuk, hogy a legvéresebb komolyság gyakran elfedi a lényeget – és éppen az irónia, a humor képes megmutatni, hogyan is működik valójában a világrend átalakulása.
A városok tovább nőnek, de már nem egyformán. A világ legnépesebb urbanizált térségeinek rangsora mögött egy régen megjósolt átalakulás rajzolódik ki: a demográfia és a strukturális kifáradás egyszerre alakítja a 21. század városi térképét.
Az MI-szkeptikus mozgalom újra lendületbe jött Amerikában: a CNN december végi műsorában egy amerikai szenátor és egy neves, Nobel-díjas MI-úttörő riadót fújtak, a technológia kockázatait sorolva. Kiderült: már törvényjavaslat is készül az új MI-adatközpontok bővítésének lassítására.
A fotonikus vagy fénychipek az adatközpontok energiafaló korlátait bontják le, egyúttal ugrásszerű gyorsulást ígérnek a mesterséges intelligenciában. A kérdés már nem az, hogy működnek-e, hanem hogy – egy német fejlesztés révén – Európa képes-e időben technológiai előnyt kovácsolni belőle.
Miközben a Nyugat még azon vitatkozik, hogy a dekarbonizáció gazdasági teher vagy erkölcsi kötelesség, Kína már iparpolitikai eszközzé alakította át: az elektromosakkumulátor-gyártásban felhalmozott technológiai és termelési fölényével most a tengerek felé terjeszkedik.
Miközben a Toyota stabilan ül a trónon, a nyugati autóipar egy része már csak pozíciót ment. A kínaiak nemcsak növekszenek, hanem már rendszerszinten támadnak – Európától Latin-Amerikáig. Ki marad versenyben?
A G2 mint intézményesített nagyhatalmi duopólium sosem volt reális – a bipoláris erőeloszlás viszont annál inkább. Trump újabb retorikai villáma nem egy új világrendet indít el, csupán kimondta azt a tényt, amelytől Washington, Peking és mindenki más is egyszerre tart és függ.
A londoni Royal United Services Institute (RUSI) tanulmánya szerint a kriptovaluták lehetővé teszik a „politikai pénzmosást”, amikor egy külföldi forrásból származó kriptoeszközt egy látszólag belföldi adományozó akár 50 százalék jutalékért fiat valutában adományoz tovább. A kelet-közép-európai régióban is fel kell készülni a kriptoalapú politikai finanszírozás veszélyeire.
Az európaiak képtelenek megfejteni az energiaszámláikat, így a zöldátmenet bukásra van ítélve – figyelmeztet az Eurobarometer friss felmérése.
Az építőipar hatékonysága évtizedek óta alig nő, miközben a gazdaság többi része látványosan fejlődik. Hiába az új gépek, a digitális tervezés és a modern anyagok, a házak nem épülnek gyorsabban és nem lesznek olcsóbbak.
Az USA már törvényi szinten támogatja a fosszilis és nukleáris erőműveket a növekvő MI-áramigény miatt. Európa zöldipara piacot és finanszírozást veszít, ezáltal hazánk sérülékenyebb lehet.
Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
