A londoni Royal United Services Institute (RUSI) tanulmánya szerint a kriptovaluták lehetővé teszik a „politikai pénzmosást”, amikor egy külföldi forrásból származó kriptoeszközt egy látszólag belföldi adományozó akár 50 százalék jutalékért fiat valutában adományoz tovább. A kelet-közép-európai régióban is fel kell készülni a kriptoalapú politikai finanszírozás veszélyeire.
Az európaiak képtelenek megfejteni az energiaszámláikat, így a zöldátmenet bukásra van ítélve – figyelmeztet az Eurobarometer friss felmérése.
Az építőipar hatékonysága évtizedek óta alig nő, miközben a gazdaság többi része látványosan fejlődik. Hiába az új gépek, a digitális tervezés és a modern anyagok, a házak nem épülnek gyorsabban és nem lesznek olcsóbbak.
Az USA már törvényi szinten támogatja a fosszilis és nukleáris erőműveket a növekvő MI-áramigény miatt. Európa zöldipara piacot és finanszírozást veszít, ezáltal hazánk sérülékenyebb lehet.
Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
A londoni Royal United Services Institute (RUSI) tanulmánya szerint a kriptovaluták lehetővé teszik a „politikai pénzmosást”, amikor egy külföldi forrásból származó kriptoeszközt egy látszólag belföldi adományozó akár 50 százalék jutalékért fiat valutában adományoz tovább. A kelet-közép-európai régióban is fel kell készülni a kriptoalapú politikai finanszírozás veszélyeire.
Az európaiak képtelenek megfejteni az energiaszámláikat, így a zöldátmenet bukásra van ítélve – figyelmeztet az Eurobarometer friss felmérése.
Az építőipar hatékonysága évtizedek óta alig nő, miközben a gazdaság többi része látványosan fejlődik. Hiába az új gépek, a digitális tervezés és a modern anyagok, a házak nem épülnek gyorsabban és nem lesznek olcsóbbak.
Az USA már törvényi szinten támogatja a fosszilis és nukleáris erőműveket a növekvő MI-áramigény miatt. Európa zöldipara piacot és finanszírozást veszít, ezáltal hazánk sérülékenyebb lehet.
Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
A távhő az egyik legnagyobb rejtett zöldenergiakincs: ma még főként fosszilis, pedig óriási mennyiségű hulladékhő és megújuló forrás várja, hogy a rendszerbe kapcsolják. Egy friss tanulmány szerint csak az európai adatközpontokból visszanyerhető hő a háztartási igények akár tizedét is fedezhetné.
A zöldkötvények állománya 6 ezermilliárd dollár fölé nőtt, mégis a világ kötvénypiacának mindössze 5 százalékát teszik ki az ilyen papírok, holott a klímacélok finanszírozási igénye a sokszorosa. A szabványok szigorodása és Kína felfutása valódi strukturális változást jelez, de a globálisan alacsony részarány inkább figyelmeztetés, mint áttörés.
Az USA-ban zöld utat kapott az első kis moduláris reaktor (SMR), miközben Európa lassabban halad, Magyarország viszont akár tíz SMR-rel is beszállhat a regionális élmezőnybe.
Egy húsz évet átfogó műholdas elemzés szerint Európa hatalmas területei gyors ütemben száradnak, különösen Dél- és Közép-Európában. A talajvíz apadása már a mezőgazdaságot, a közüzemi vízellátást és az élelmezésbiztonságot is közvetlenül fenyegeti – hazánk sem kivétel.
Az ausztrál kutatók olyat alkottak, ami alapjaiban írhatja át a jövőt.
Drámai elemzés a Wall Street Journaltól: a 20 éves zöldígéret hazugságnak bizonyult, az olcsó energia helyett brutális árak és gyárbezárások várnak ránk. A szakértők szerint Európa végzetes hibát követett el.
A kontinens biztonsága ma a digitális infrastruktúrák ellenálló képességén múlik. Ha a hálózatok gyengék, Európa védelme is összeroppan.
A világ napelem-kereskedelme egyre inkább Kína kezében összpontosul: a 2013-as 30 százalék körüli részesedését 2024-re közel 70-re tornázta fel, de nem elégszik meg ennyivel.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
A kritikus ásványok iránti kereslet 2030-ra megduplázódik Indiában, miközben a geopolitikai feszültségek ellenére a legnagyobb finomítóhatalom, Kína az idén mégis garantálta riválisa számára a ritkaföldfém-ellátást. Ez a paradox kölcsönös függés érdekes helyzetet teremt.
Az ukrán elnök végül pontosan azt a rendszert hozta létre, amely ellen eredetileg harcot hirdetett: egy korrupcióba fulladó, háborút végtelenítő gépezetet, amely lassan felzabálta önmagát. Véleménycikk.
Egy friss, a mesterséges intelligencia által fejlesztett okosóra EKG-jelekből 88 százalékos sikerrel azonosítja a szív rendellenességeit. Bár nem váltja ki a szívultrahangot, kiegészítő szűrőként életeket menthet, főleg, ahol hiányoznak a korszerű diagnosztikai megoldások.
Jeff Bezos négy év után visszatér a cégvezetésbe, de ezúttal nem az e-kereskedelmet, hanem a mesterséges intelligencia jövőjét akarja átírni: társalapítója és társ-CEO-ja lett a titokzatos Project Prometheusnak, amely már induláskor átszámítva 2060 milliárd forintnyi befektetést vonzott be. A részletek egyelőre homályban maradtak, de az biztos, hogy Bezos ezzel egyből az egyik legjobban finanszírozott MI-startup élére állt.
Az Energoatom körüli százmilliós korrupciós botrány Kijevben már az elnöki hatalmi központot is elérheti. Miközben a Nyugat igyekszik Ukrajnán belül tartani az ügyet, Moszkva már von der Leyen nevét is belekeveri a Mindics-hálózatba. Bizonyíték nincs, politikai kockázat annál inkább – különösen, ha nyitva maradnak a brüsszeli pénzcsapok.
Egyes amerikai államok új szabályokkal kényszerítik a cégeket, hogy őszinték legyenek: ha mesterséges intelligencia válaszol a panaszunkra vagy összefoglalja a leveleinket, azt nyíltan be kell vallaniuk. A vita heves: az átláthatóság erősíti a bizalmat vagy inkább fékezi az innovációt?
