Felejtsük el a gyúlékony lítiumot: megérkezett a papírgyártásban is használt, cellulózrostokból készült, ollóval vágható akkumulátor, amely nem robban fel és teljesen lebomlik. A szingapúri innováció tökéletesen illeszkedik az EU új zöldstratégiájába, így hamarosan európai gyárakban is megjelenhet.
A 2025-ben megemelt amerikai vámok nem roppantották össze a világkereskedelmet, de gyorsan átrendezték az áruáramlásokat, felgyorsítva az USA és Kína szétválását. Közben az EU és Kína sikeresen új piacokra terelte a kivitelét, így deglobalizáció helyett egy fragmentáltabb, soklábúbb világgazdaság rajzolódik ki.
A napenergia felívelő kihasználása és a hálózati korlátok miatt a háztartási akkumulátor lett a következő évtized stratégiai irányvonala – milliárdos befektetések és az energiatároló pályázat hazai sikere mutatja az új trendet a zöldenergetikában.
A zöldpénzügyi rendszer ígérete szerint a tőke felgyorsíthatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást úgy, hogy közben elkerüljük a korábbi környezeti hibákat. A grönlandi ritkaföldfém-kitermelés példája azonban megmutatja, hogy a kritikus ásványok iránti roham egyszerre környezeti, társadalmi, geopolitikai és pénzügyi probléma, ennek gyors megoldása pedig illúzió.
A milliárdosok száma önmagában keveset mond, az azonban, hogy hol élnek, már több mindent elárul. Az új statisztika szerint a leggazdagabb elit még mindig az Egyesült Államokban terem, ám a térképre meglepő területek is felkerültek.
Felejtsük el a gyúlékony lítiumot: megérkezett a papírgyártásban is használt, cellulózrostokból készült, ollóval vágható akkumulátor, amely nem robban fel és teljesen lebomlik. A szingapúri innováció tökéletesen illeszkedik az EU új zöldstratégiájába, így hamarosan európai gyárakban is megjelenhet.
A 2025-ben megemelt amerikai vámok nem roppantották össze a világkereskedelmet, de gyorsan átrendezték az áruáramlásokat, felgyorsítva az USA és Kína szétválását. Közben az EU és Kína sikeresen új piacokra terelte a kivitelét, így deglobalizáció helyett egy fragmentáltabb, soklábúbb világgazdaság rajzolódik ki.
A napenergia felívelő kihasználása és a hálózati korlátok miatt a háztartási akkumulátor lett a következő évtized stratégiai irányvonala – milliárdos befektetések és az energiatároló pályázat hazai sikere mutatja az új trendet a zöldenergetikában.
A zöldpénzügyi rendszer ígérete szerint a tőke felgyorsíthatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást úgy, hogy közben elkerüljük a korábbi környezeti hibákat. A grönlandi ritkaföldfém-kitermelés példája azonban megmutatja, hogy a kritikus ásványok iránti roham egyszerre környezeti, társadalmi, geopolitikai és pénzügyi probléma, ennek gyors megoldása pedig illúzió.
A milliárdosok száma önmagában keveset mond, az azonban, hogy hol élnek, már több mindent elárul. Az új statisztika szerint a leggazdagabb elit még mindig az Egyesült Államokban terem, ám a térképre meglepő területek is felkerültek.
A brit hidrogénes mágnes-újrahasznosítás és az észt Neo Performance Materials új üzeme egyharmadára emelheti az EU önellátását ritkaföldfémmágnesekből. A kisebb Kína-függőség geopolitikai áttörést hozhat, így várhatóan az e-autókban, a szélturbinákban is használt anyagok ára kontroll alatt tartható.
Az Egyesült Királyság nettó zéró vállalása gazdasági kudarcba fulladt: a brit ipari villamosenergia-árak 124 százalékkal emelkedtek öt év alatt, a háztartások pedig a nyugati világ legmagasabb tarifáit fizetik. A választók elégedetlenségepolitikai fordulatot hozott, egyre többen ismerik fel, hogy az olcsó energiára kellene összpontosítani.
Karen Hao Empire of AI: Dreams and Nightmares in Sam Altman’s OpenAI című műve nem egyszerű technológiai könyv, sokkal inkább egy alaposan dokumentált riport arról, hogyan alakulhat át egy nemes célú tudományos vállalkozás profit és hatalom vezérelte érdekharccá.
Az USA-ban az atomenergia az áramtermelés ötödét adja, mégis az urán nagy része importból jön, a fűtőelemek energiatartalmának a 95 százaléka viszont kihasználatlan. Ezt fordítaná meg a DOE új nukleáris „szupercampusa”, amely akár 50 milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhat az MI-adatközpontok ugrásszerűen növekvő energiaéhsége miatt.
Energiaválság felé sodródik Amerika, miután a zöldátállás miatt a megbízható erőművek bezárása úgy felgyorsították, hogy 2030-ra százszorosára nőhet az áramszünetek ideje. Hazánk ezzel szemben stabil rendszert működtet.
Az EU minimumár-ajánlata látszólag védi az európai autógyártókat, valójában azonban időt ajándékoz a kínaiaknak a piac visszafordíthatatlan elfoglalására.
Idén véget érhet az MI-őrület korszaka. Most derül ki, hol teremt valódi értéket, és hol lesz belőle nagy bukta.
Az MI robbanásszerű terjedése olyan mértékű áraméhséget szabadít a világra, amely néhány éven belül térdre kényszerítheti a villamosenergia-hálózatokat, amelyek a zöldenergia használata miatt amúgy is fennakadásokkal működnek.
A mesterséges intelligencia (MI) energiaéhsége mára Nagy-Britannia szintjét súrolja. A Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon egymás után építik az óriás adatközpontokat, de alig árulnak el valamit arról, hogy mekkora környezeti árat fizet ezért a világ.
A közeljövő általános MI-je (AGI) 3–5 éven belül képes lehet átvenni az irodai és logisztikai feladatok többségét – súlyos munkaerőpiaci válságot okozva. Ám a 10–20 év múlva realitássá váló szuperintelligens MI (ASI) már minden területen felülmúlhat minket, ami tovább fokozhatja a krízist.
Egy január elején kitört sztrájk miatt rekordszintre ugrott a réz világpiaci ára, ami miatt – ha ez tartós marad – az elektromos autók és a villamosenergia-hálózati fejlesztések is megdrágulhatnak.
Az amerikai technológiai elit 2025-ben nagyjából 550 milliárd dollárral lett gazdagabb, miközben a mesterséges intelligencia köré épült befektetői eufória soha nem látott méreteket öltött. Musk bebetonozta a trónját, Jensen Huang rakétasebességgel lőtt ki – de meddig fújható még a lufi?
Trump grönlandi fenyegetései mögött nem katonai forgatókönyv, hanem hosszabb távú stratégia rajzolódik ki, amely Dániát megkerülve próbálja újrarendezni a sziget geopolitikai státuszát. A katonai opció emlegetése inkább kommunikációs eszköz, mint reális terv: Washington a keményebb és a puhább, de tartósabb nyomásgyakorlás lehetőségeit teszteli.
Kína a korábban vártnál jóval hamarabb tett meg egy újabb fontos lépést a teljes chipfüggetlenség felé. Már az extrém-ultraibolyás (EUV) litográfiai berendezéseiket tesztelik egy sencseni laboratóriumban olyan titoktartás mellett, mint amilyen az amerikai atombombaprojektet övezte.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
