Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
Az AI Summit 2025 első napján a mesterséges intelligencia magyar jövője került a fókuszba. Palkovics László új magyar MI-stratégiát, Nagy Márton 68 milliárdos tőkeprogramokat jelentett be. Az előadások az egészségügytől az űriparig mutatták be az MI átalakító erejét, miközben a kkv-k digitalizációja és a társadalmi kihívások is terítékre kerültek.
A Pulse-Fi névre keresztelt technológia érintésmentes, gyors és olcsó alternatívát kínálhat az egészségügyi monitorozásban.
Hiába szólt minden az energiaátmenetről, az olajnak van a legnagyobb rajongótábora – főleg az USA-ban, Kínában és Indiában.
Több mint 85 neves klímakutató élesen bírálja az amerikai Energiaminisztérium (DOE) nyári jelentését, amelyet elfogultnak és tudományosan megalapozatlannak tartanak. A gazdasági hatások túlmutatnak a tudományos vitán, kihatnak az energiaiparra és a piacokra is.
Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
Az AI Summit 2025 első napján a mesterséges intelligencia magyar jövője került a fókuszba. Palkovics László új magyar MI-stratégiát, Nagy Márton 68 milliárdos tőkeprogramokat jelentett be. Az előadások az egészségügytől az űriparig mutatták be az MI átalakító erejét, miközben a kkv-k digitalizációja és a társadalmi kihívások is terítékre kerültek.
A Pulse-Fi névre keresztelt technológia érintésmentes, gyors és olcsó alternatívát kínálhat az egészségügyi monitorozásban.
Hiába szólt minden az energiaátmenetről, az olajnak van a legnagyobb rajongótábora – főleg az USA-ban, Kínában és Indiában.
Több mint 85 neves klímakutató élesen bírálja az amerikai Energiaminisztérium (DOE) nyári jelentését, amelyet elfogultnak és tudományosan megalapozatlannak tartanak. A gazdasági hatások túlmutatnak a tudományos vitán, kihatnak az energiaiparra és a piacokra is.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
A Stanford Egyetem kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia (MI) leginkább a 22–25 éves pályakezdők elhelyezkedését sújtja, akik a magas MI-kitettségű állásokban, mint szoftverfejlesztés vagy ügyfélszolgálat 13 százalékos foglalkoztatási csökkenést tapasztaltak.
A mesterséges intelligencia gazdasági ígérete elmarad a valóságtól: idén az MI-startupok 44 milliárd dollárt szedtek össze, de az MIT szerint 95 százalékuk elbukik, és csak 5 százalékuk hoz bevételt.
A bolgár vízválság figyelmeztetés hazánknak is: az ottani elavult infrastruktúra 61 százalékos vízveszteséget okoz, miközben a 18 milliárd eurós felújítási szükséglethez képest az EU eddig „csak” 2 milliárdot adott. A klímaváltozás miatti aszályok nyaranta félmillió embert sújtanak, felére gyalulva a mezőgazdaságot és növelve az egyenlőtlenségeket.
Trump telefonhívása sokkal többről szólt, mint információszerzésről. A kormány előtt most nyílt meg az út, hogy Magyarországot a legfontosabb geopolitikai tárgyalás központjává tegye, egy Putyin–Zelenszkij-találkozó házigazdájaként.
Kína újabb mérföldkövet ért el a valutája globális használatában. Egy ausztrál cégnek nyújtott majdnem 2 milliárd dollár értékű jüanalapú hitelt, amelynek a folyósítása és a törlesztése is a kínai pénznemben történik.
Észtország új védelmi stratégiája radikális váltást jelent: a hagyományos, védekező NATO-doktrína helyett immár megelőző csapások lehetőségét is nyíltan felveti Oroszország területén, ha a hírszerzési adatok egy támadás előkészítésére utalnak.
Az utóbbi időben a Jadran hajó tulajdonjogán ment a vita Horvátország és Montenegró között. Tavaly már odáig jutottak, hogy Horvátország többek között emiatt sem engedte Montenegrónak egy fontos EU-csatlakozási fejezet lezárását. Most amiatt izzott fel a feszültség, hogy a montenegrói Hadügyminisztérium a hajó képét ábrázoló kitűzőket készíttetett.
A kereskedelmi háború és az ellátási láncok átrendeződése sem állítja meg Pekinget: Kína új piacokat hódít meg, miközben az EU vásárlási láza ellentmond saját retorikájának.
Az orosz hadsereg újabb áttörést ért el Donyeckben, ami erősíti Putyin pozícióját a közelgő találkozón Trumppal. Moszkva az ukrán csapatok kivonását követeli a Donbaszból, ami 7000 km² elvesztését jelentené Kijev számára. Trump ráadásul nyitottnak tűnik az orosz feltételek elfogadására egy esetleges területcsere fejében.
Az Egyesült Államok kormánya engedélyezte az Nvidia és az AMD félvezetőinek kínai exportját – cserébe a két óriásvállalat a bevételek 15 százalékát az államkasszába utalja. A „kis megállapodás” nemcsak a korábbi biztonsági érvelést írja felül, hanem precedenst is teremt: immár úgy tűnik, a nemzetbiztonsági kockázatoknak is van meghatározható ára.
Fontos lenne megakadályozni egy újabb világjárványt, amihez a kormányok részéről alapvetően a bizalmat és az oltástudatosságot kellene felépíteni.
A mesterséges intelligencia nemcsak adatot zabál, hanem áramot is. Sokat. A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése szerint az adatközpontok energiaigénye soha nem látott ütemben nő – és még csak most jön a java. Egyes amerikai államokban már most is a teljes villamosenergia-felhasználás negyedét ezek a digitális monstrumok viszik el.
Giorgia Meloni kormánya mesteri kreativitással reagál a NATO új, szigorú költekezési előírására. Ha már védelmi célokra kell költeni, miért ne lenne ebből híd, gyár vagy vasút? Az olasz megoldás: stratégiai címkével ellátni a gazdaságélénkítést.
Ilyen a praktikus és modern európai megoldás. Az észtek kényszerből lövik ki a vaddisznókat, de a kutyának sem kell a húsa. Ha a fegyvereknél működött, hogy minden bóvlit el lehet küldeni az ukránoknak, akkor ugyan miért ne menne a vaddisznóhússal is?
