A városok tovább nőnek, de már nem egyformán. A világ legnépesebb urbanizált térségeinek rangsora mögött egy régen megjósolt átalakulás rajzolódik ki: a demográfia és a strukturális kifáradás egyszerre alakítja a 21. század városi térképét.
Az MI-szkeptikus mozgalom újra lendületbe jött Amerikában: a CNN december végi műsorában egy amerikai szenátor és egy neves, Nobel-díjas MI-úttörő riadót fújtak, a technológia kockázatait sorolva. Kiderült: már törvényjavaslat is készül az új MI-adatközpontok bővítésének lassítására.
A fotonikus vagy fénychipek az adatközpontok energiafaló korlátait bontják le, egyúttal ugrásszerű gyorsulást ígérnek a mesterséges intelligenciában. A kérdés már nem az, hogy működnek-e, hanem hogy – egy német fejlesztés révén – Európa képes-e időben technológiai előnyt kovácsolni belőle.
Miközben a Nyugat még azon vitatkozik, hogy a dekarbonizáció gazdasági teher vagy erkölcsi kötelesség, Kína már iparpolitikai eszközzé alakította át: az elektromosakkumulátor-gyártásban felhalmozott technológiai és termelési fölényével most a tengerek felé terjeszkedik.
Miközben a Toyota stabilan ül a trónon, a nyugati autóipar egy része már csak pozíciót ment. A kínaiak nemcsak növekszenek, hanem már rendszerszinten támadnak – Európától Latin-Amerikáig. Ki marad versenyben?
A városok tovább nőnek, de már nem egyformán. A világ legnépesebb urbanizált térségeinek rangsora mögött egy régen megjósolt átalakulás rajzolódik ki: a demográfia és a strukturális kifáradás egyszerre alakítja a 21. század városi térképét.
Az MI-szkeptikus mozgalom újra lendületbe jött Amerikában: a CNN december végi műsorában egy amerikai szenátor és egy neves, Nobel-díjas MI-úttörő riadót fújtak, a technológia kockázatait sorolva. Kiderült: már törvényjavaslat is készül az új MI-adatközpontok bővítésének lassítására.
A fotonikus vagy fénychipek az adatközpontok energiafaló korlátait bontják le, egyúttal ugrásszerű gyorsulást ígérnek a mesterséges intelligenciában. A kérdés már nem az, hogy működnek-e, hanem hogy – egy német fejlesztés révén – Európa képes-e időben technológiai előnyt kovácsolni belőle.
Miközben a Nyugat még azon vitatkozik, hogy a dekarbonizáció gazdasági teher vagy erkölcsi kötelesség, Kína már iparpolitikai eszközzé alakította át: az elektromosakkumulátor-gyártásban felhalmozott technológiai és termelési fölényével most a tengerek felé terjeszkedik.
Miközben a Toyota stabilan ül a trónon, a nyugati autóipar egy része már csak pozíciót ment. A kínaiak nemcsak növekszenek, hanem már rendszerszinten támadnak – Európától Latin-Amerikáig. Ki marad versenyben?
A G2 mint intézményesített nagyhatalmi duopólium sosem volt reális – a bipoláris erőeloszlás viszont annál inkább. Trump újabb retorikai villáma nem egy új világrendet indít el, csupán kimondta azt a tényt, amelytől Washington, Peking és mindenki más is egyszerre tart és függ.
A londoni Royal United Services Institute (RUSI) tanulmánya szerint a kriptovaluták lehetővé teszik a „politikai pénzmosást”, amikor egy külföldi forrásból származó kriptoeszközt egy látszólag belföldi adományozó akár 50 százalék jutalékért fiat valutában adományoz tovább. A kelet-közép-európai régióban is fel kell készülni a kriptoalapú politikai finanszírozás veszélyeire.
Az európaiak képtelenek megfejteni az energiaszámláikat, így a zöldátmenet bukásra van ítélve – figyelmeztet az Eurobarometer friss felmérése.
Az építőipar hatékonysága évtizedek óta alig nő, miközben a gazdaság többi része látványosan fejlődik. Hiába az új gépek, a digitális tervezés és a modern anyagok, a házak nem épülnek gyorsabban és nem lesznek olcsóbbak.
Az USA már törvényi szinten támogatja a fosszilis és nukleáris erőműveket a növekvő MI-áramigény miatt. Európa zöldipara piacot és finanszírozást veszít, ezáltal hazánk sérülékenyebb lehet.
Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
A távhő az egyik legnagyobb rejtett zöldenergiakincs: ma még főként fosszilis, pedig óriási mennyiségű hulladékhő és megújuló forrás várja, hogy a rendszerbe kapcsolják. Egy friss tanulmány szerint csak az európai adatközpontokból visszanyerhető hő a háztartási igények akár tizedét is fedezhetné.
A zöldkötvények állománya 6 ezermilliárd dollár fölé nőtt, mégis a világ kötvénypiacának mindössze 5 százalékát teszik ki az ilyen papírok, holott a klímacélok finanszírozási igénye a sokszorosa. A szabványok szigorodása és Kína felfutása valódi strukturális változást jelez, de a globálisan alacsony részarány inkább figyelmeztetés, mint áttörés.
Az USA-ban zöld utat kapott az első kis moduláris reaktor (SMR), miközben Európa lassabban halad, Magyarország viszont akár tíz SMR-rel is beszállhat a regionális élmezőnybe.
Egy húsz évet átfogó műholdas elemzés szerint Európa hatalmas területei gyors ütemben száradnak, különösen Dél- és Közép-Európában. A talajvíz apadása már a mezőgazdaságot, a közüzemi vízellátást és az élelmezésbiztonságot is közvetlenül fenyegeti – hazánk sem kivétel.
Az ausztrál kutatók olyat alkottak, ami alapjaiban írhatja át a jövőt.
Drámai elemzés a Wall Street Journaltól: a 20 éves zöldígéret hazugságnak bizonyult, az olcsó energia helyett brutális árak és gyárbezárások várnak ránk. A szakértők szerint Európa végzetes hibát követett el.
A kontinens biztonsága ma a digitális infrastruktúrák ellenálló képességén múlik. Ha a hálózatok gyengék, Európa védelme is összeroppan.
A világ napelem-kereskedelme egyre inkább Kína kezében összpontosul: a 2013-as 30 százalék körüli részesedését 2024-re közel 70-re tornázta fel, de nem elégszik meg ennyivel.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
