
Felzárkózók és uralkodók: mit mutat a 2026-os gazdasági ranglista?
Míg a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek 2026-ra, az igazi izgalom utána kezdődik: az olyan országok, mint India vagy Japán lendületet vettek a versenyhez.

Míg a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek 2026-ra, az igazi izgalom utána kezdődik: az olyan országok, mint India vagy Japán lendületet vettek a versenyhez.

A Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) az egyik legígéretesebb finanszírozási lehetőség a hazai cégek számára. A konstrukció fedezet és önerő nélkül, fix – évi 5 százalékos – hozamelvárás mellett ad tőkeforrást fejlesztésekre. A program előnyeiről Kovács Bálinttal, a Stradamus Zrt. partnerével beszélgettünk.

Törökország a 8,7 milliárd dolláros szénárgaranciával a hazai lignitet favorizálja, hogy csökkentse az energiaimport-függőségét, ám ez fékezi a zöldátállást. A napenergia költsége jóval alatta marad a szénnek, mégis a fosszilis lobbi diktál.

A nátriumion-akkumulátorok új frontot nyitnak a Kína–USA technológiai versenyben, hiszen olcsó és bőséges nyersanyagokra épülnek. Az új technológia a zöldgazdaság és a geopolitikai függetlenség alapja lehet mindkét nagyhatalom számára.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.

Míg a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek 2026-ra, az igazi izgalom utána kezdődik: az olyan országok, mint India vagy Japán lendületet vettek a versenyhez.


A Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) az egyik legígéretesebb finanszírozási lehetőség a hazai cégek számára. A konstrukció fedezet és önerő nélkül, fix – évi 5 százalékos – hozamelvárás mellett ad tőkeforrást fejlesztésekre. A program előnyeiről Kovács Bálinttal, a Stradamus Zrt. partnerével beszélgettünk.


Törökország a 8,7 milliárd dolláros szénárgaranciával a hazai lignitet favorizálja, hogy csökkentse az energiaimport-függőségét, ám ez fékezi a zöldátállást. A napenergia költsége jóval alatta marad a szénnek, mégis a fosszilis lobbi diktál.


A nátriumion-akkumulátorok új frontot nyitnak a Kína–USA technológiai versenyben, hiszen olcsó és bőséges nyersanyagokra épülnek. Az új technológia a zöldgazdaság és a geopolitikai függetlenség alapja lehet mindkét nagyhatalom számára.


Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.


Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.


A történelem leghosszabb életű emberei túléltek háborúkat, járványokat és birodalmakat. A különleges versenyben a nők vezetnek.


Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?


A McKinsey új Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet üteme megtorpant, miközben a fosszilis energiaforrások dominanciája tartós marad. A kutatás kiemeli: a klímaváltozás hatásai már kézzelfoghatók, ezért a jövő kulcsa az alkalmazkodás, nem csupán a kibocsátások csökkentése.


A Nature Sustainability friss tanulmánya leleplezi az olajóriások greenwashingját: a globális szénhidrogén-kitermelés 88 százalékát adó cégek csupán 1,42 százalékát kontrollálják a megújuló energiának, miközben milliárdokat költenek a fenntarthatóság látszatára. Ez nemcsak üres retorika, hanem a zöldátállás lassulásának a jele, miközben a globális energiaigény rohamosan nő.


Egy neves kutatóintézet 25 országban végzett felmérést, de egyetlen olyat sem talált, ahol a polgárok többsége lelkesedne a mesterséges intelligenciáért.


Az OpenAI és Jony Ive egy titkos, tenyérnyi MI-eszközt fejleszt, amely 2026-ra várható, de már most aggályokat kelt a folyamatos „hallgatózása” és „leskelődése” miatt. A mindig bekapcsolt készülék adatvédelmi vihart kavart, miközben technikai akadályok, például a számítási kapacitás hiánya is nehezíti a piacra lépését.


Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja figyelmeztetett: a klímaváltozás egy olyan gazdasági pofon lehet, hogy az eurózóna GDP-jének az 5 százalékát is elvihetik a következő években az áradások, az aszályok és a hőhullámok, ami ea 2008-as válsághoz hasonló szintű csapás lenne.


A zöldmozgalmak ellenállása és a kitermelési technológia bizonytalansága veszélyezteti a német Altmark régióban felfedezett óriási mennyiségű lítium kitermelését.


Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.


Az USA 100 millió dolláros éves büdzsével új szintre emeli a gyermekrák elleni küzdelmet, és mesterséges intelligencia segíti a kutatókat a gyorsabb gyógyszerfejlesztésben és a hatékonyabb terápiák kidolgozásában. Az áttörést hozó program akár 20-30 százalékkal is lerövidítheti a gyógyszerkutatás időtartamát, miközben csökkenti a kezelések súlyos mellékhatásait.


Kína zöldenergia-robbanása megtorpan, mert a hálózat nem tudja elnyelni a rengeteg megtermelt áramot, ami így kárba vész. Ezért atomerőművekkel és egy tibeti vízerőművel turbózzák fel a rendszert, hogy kordában tartsák az időjárás szeszélyeit!


Egyszerre növeli a gyártókapacitását az Airbus a világ két legnagyobb repülőgéppiacán – az Egyesült Államokban és Kínábana, hogy rezilienciát építsen a világpolitikai kockázatokkal szemben, és megerősítse az ellátásiláncait.


A lítium iránti kereslet elképesztő mértékben nő, miközben egy tonna kitermelése több millió liter vizet igényel. A Climate and Community Institute friss anyaga szerint a tömegközlekedés és újrahasznosítás forradalma 2050-re 92 százalékkal csökkentené a lítiumigényt, de ez még odébb van.


Miközben Brüsszelben és Berlinben rendre bírálatok érik Magyarország politikáját, a befektetők egészen másképpen gondolkodnak: a számok és a vállalatok döntései alapján Magyarország az elmúlt években a kontinens egyik legvonzóbb ipari központjává vált.
