Az Egyesült Királyság nettó zéró vállalása gazdasági kudarcba fulladt: a brit ipari villamosenergia-árak 124 százalékkal emelkedtek öt év alatt, a háztartások pedig a nyugati világ legmagasabb tarifáit fizetik. A választók elégedetlenségepolitikai fordulatot hozott, egyre többen ismerik fel, hogy az olcsó energiára kellene összpontosítani.
Karen Hao Empire of AI: Dreams and Nightmares in Sam Altman’s OpenAI című műve nem egyszerű technológiai könyv, sokkal inkább egy alaposan dokumentált riport arról, hogyan alakulhat át egy nemes célú tudományos vállalkozás profit és hatalom vezérelte érdekharccá.
Az USA-ban az atomenergia az áramtermelés ötödét adja, mégis az urán nagy része importból jön, a fűtőelemek energiatartalmának a 95 százaléka viszont kihasználatlan. Ezt fordítaná meg a DOE új nukleáris „szupercampusa”, amely akár 50 milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhat az MI-adatközpontok ugrásszerűen növekvő energiaéhsége miatt.
Energiaválság felé sodródik Amerika, miután a zöldátállás miatt a megbízható erőművek bezárása úgy felgyorsították, hogy 2030-ra százszorosára nőhet az áramszünetek ideje. Hazánk ezzel szemben stabil rendszert működtet.
Az EU minimumár-ajánlata látszólag védi az európai autógyártókat, valójában azonban időt ajándékoz a kínaiaknak a piac visszafordíthatatlan elfoglalására.
Az Egyesült Királyság nettó zéró vállalása gazdasági kudarcba fulladt: a brit ipari villamosenergia-árak 124 százalékkal emelkedtek öt év alatt, a háztartások pedig a nyugati világ legmagasabb tarifáit fizetik. A választók elégedetlenségepolitikai fordulatot hozott, egyre többen ismerik fel, hogy az olcsó energiára kellene összpontosítani.
Karen Hao Empire of AI: Dreams and Nightmares in Sam Altman’s OpenAI című műve nem egyszerű technológiai könyv, sokkal inkább egy alaposan dokumentált riport arról, hogyan alakulhat át egy nemes célú tudományos vállalkozás profit és hatalom vezérelte érdekharccá.
Az USA-ban az atomenergia az áramtermelés ötödét adja, mégis az urán nagy része importból jön, a fűtőelemek energiatartalmának a 95 százaléka viszont kihasználatlan. Ezt fordítaná meg a DOE új nukleáris „szupercampusa”, amely akár 50 milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhat az MI-adatközpontok ugrásszerűen növekvő energiaéhsége miatt.
Energiaválság felé sodródik Amerika, miután a zöldátállás miatt a megbízható erőművek bezárása úgy felgyorsították, hogy 2030-ra százszorosára nőhet az áramszünetek ideje. Hazánk ezzel szemben stabil rendszert működtet.
Az EU minimumár-ajánlata látszólag védi az európai autógyártókat, valójában azonban időt ajándékoz a kínaiaknak a piac visszafordíthatatlan elfoglalására.
Idén véget érhet az MI-őrület korszaka. Most derül ki, hol teremt valódi értéket, és hol lesz belőle nagy bukta.
Az MI robbanásszerű terjedése olyan mértékű áraméhséget szabadít a világra, amely néhány éven belül térdre kényszerítheti a villamosenergia-hálózatokat, amelyek a zöldenergia használata miatt amúgy is fennakadásokkal működnek.
A mesterséges intelligencia (MI) energiaéhsége mára Nagy-Britannia szintjét súrolja. A Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon egymás után építik az óriás adatközpontokat, de alig árulnak el valamit arról, hogy mekkora környezeti árat fizet ezért a világ.
A közeljövő általános MI-je (AGI) 3–5 éven belül képes lehet átvenni az irodai és logisztikai feladatok többségét – súlyos munkaerőpiaci válságot okozva. Ám a 10–20 év múlva realitássá váló szuperintelligens MI (ASI) már minden területen felülmúlhat minket, ami tovább fokozhatja a krízist.
Egy január elején kitört sztrájk miatt rekordszintre ugrott a réz világpiaci ára, ami miatt – ha ez tartós marad – az elektromos autók és a villamosenergia-hálózati fejlesztések is megdrágulhatnak.
Az amerikai technológiai elit 2025-ben nagyjából 550 milliárd dollárral lett gazdagabb, miközben a mesterséges intelligencia köré épült befektetői eufória soha nem látott méreteket öltött. Musk bebetonozta a trónját, Jensen Huang rakétasebességgel lőtt ki – de meddig fújható még a lufi?
Trump grönlandi fenyegetései mögött nem katonai forgatókönyv, hanem hosszabb távú stratégia rajzolódik ki, amely Dániát megkerülve próbálja újrarendezni a sziget geopolitikai státuszát. A katonai opció emlegetése inkább kommunikációs eszköz, mint reális terv: Washington a keményebb és a puhább, de tartósabb nyomásgyakorlás lehetőségeit teszteli.
Kína a korábban vártnál jóval hamarabb tett meg egy újabb fontos lépést a teljes chipfüggetlenség felé. Már az extrém-ultraibolyás (EUV) litográfiai berendezéseiket tesztelik egy sencseni laboratóriumban olyan titoktartás mellett, mint amilyen az amerikai atombombaprojektet övezte.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
A geopolitika világa elvileg a végletekig komoly terep: háborúk, nagyhatalmi érdekek, energia, pénz és technológia határozzák meg a mozgásteret. Közép-Európában azonban régóta tudjuk, hogy a legvéresebb komolyság gyakran elfedi a lényeget – és éppen az irónia, a humor képes megmutatni, hogyan is működik valójában a világrend átalakulása.
A városok tovább nőnek, de már nem egyformán. A világ legnépesebb urbanizált térségeinek rangsora mögött egy régen megjósolt átalakulás rajzolódik ki: a demográfia és a strukturális kifáradás egyszerre alakítja a 21. század városi térképét.
Az MI-szkeptikus mozgalom újra lendületbe jött Amerikában: a CNN december végi műsorában egy amerikai szenátor és egy neves, Nobel-díjas MI-úttörő riadót fújtak, a technológia kockázatait sorolva. Kiderült: már törvényjavaslat is készül az új MI-adatközpontok bővítésének lassítására.
A fotonikus vagy fénychipek az adatközpontok energiafaló korlátait bontják le, egyúttal ugrásszerű gyorsulást ígérnek a mesterséges intelligenciában. A kérdés már nem az, hogy működnek-e, hanem hogy – egy német fejlesztés révén – Európa képes-e időben technológiai előnyt kovácsolni belőle.
Miközben a Nyugat még azon vitatkozik, hogy a dekarbonizáció gazdasági teher vagy erkölcsi kötelesség, Kína már iparpolitikai eszközzé alakította át: az elektromosakkumulátor-gyártásban felhalmozott technológiai és termelési fölényével most a tengerek felé terjeszkedik.
Miközben a Toyota stabilan ül a trónon, a nyugati autóipar egy része már csak pozíciót ment. A kínaiak nemcsak növekszenek, hanem már rendszerszinten támadnak – Európától Latin-Amerikáig. Ki marad versenyben?
