A lítium iránti kereslet elképesztő mértékben nő, miközben egy tonna kitermelése több millió liter vizet igényel. A Climate and Community Institute friss anyaga szerint a tömegközlekedés és újrahasznosítás forradalma 2050-re 92 százalékkal csökkentené a lítiumigényt, de ez még odébb van.
Miközben Brüsszelben és Berlinben rendre bírálatok érik Magyarország politikáját, a befektetők egészen másképpen gondolkodnak: a számok és a vállalatok döntései alapján Magyarország az elmúlt években a kontinens egyik legvonzóbb ipari központjává vált.
A Zürichi Filmfesztiválon debütált „MI-színésznő”, Tilly Norwood miatt a SAG-AFTRA keményen nekiment a technológiának. A színészszakszervezet szerint az emberi előadókat fenyegető algoritmusok időzített bombák.
Trump az ENSZ-ben kirohant a zöldátállás ellen, „csalásnak” bélyegezve a megújulókat, mert szerinte ezek drágák, tönkreteszik a gazdaságot.
Az Egyesült Államok védelmi iparában új háború kezdődött – ezúttal nem csatatereken, hanem Washington folyosóin. A hagyományos fegyvergyártók és a Szilícium-völgy feltörekvő titánjai egymással küzdenek a Pentagon milliárdjaiért, miközben a politika egyre mélyebben fonódik össze a hadiipari-technológiai komplexummal.
A lítium iránti kereslet elképesztő mértékben nő, miközben egy tonna kitermelése több millió liter vizet igényel. A Climate and Community Institute friss anyaga szerint a tömegközlekedés és újrahasznosítás forradalma 2050-re 92 százalékkal csökkentené a lítiumigényt, de ez még odébb van.
Miközben Brüsszelben és Berlinben rendre bírálatok érik Magyarország politikáját, a befektetők egészen másképpen gondolkodnak: a számok és a vállalatok döntései alapján Magyarország az elmúlt években a kontinens egyik legvonzóbb ipari központjává vált.
A Zürichi Filmfesztiválon debütált „MI-színésznő”, Tilly Norwood miatt a SAG-AFTRA keményen nekiment a technológiának. A színészszakszervezet szerint az emberi előadókat fenyegető algoritmusok időzített bombák.
Trump az ENSZ-ben kirohant a zöldátállás ellen, „csalásnak” bélyegezve a megújulókat, mert szerinte ezek drágák, tönkreteszik a gazdaságot.
Az Egyesült Államok védelmi iparában új háború kezdődött – ezúttal nem csatatereken, hanem Washington folyosóin. A hagyományos fegyvergyártók és a Szilícium-völgy feltörekvő titánjai egymással küzdenek a Pentagon milliárdjaiért, miközben a politika egyre mélyebben fonódik össze a hadiipari-technológiai komplexummal.
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
Az AI Summit 2025 első napján a mesterséges intelligencia magyar jövője került a fókuszba. Palkovics László új magyar MI-stratégiát, Nagy Márton 68 milliárdos tőkeprogramokat jelentett be. Az előadások az egészségügytől az űriparig mutatták be az MI átalakító erejét, miközben a kkv-k digitalizációja és a társadalmi kihívások is terítékre kerültek.
A Pulse-Fi névre keresztelt technológia érintésmentes, gyors és olcsó alternatívát kínálhat az egészségügyi monitorozásban.
Hiába szólt minden az energiaátmenetről, az olajnak van a legnagyobb rajongótábora – főleg az USA-ban, Kínában és Indiában.
Több mint 85 neves klímakutató élesen bírálja az amerikai Energiaminisztérium (DOE) nyári jelentését, amelyet elfogultnak és tudományosan megalapozatlannak tartanak. A gazdasági hatások túlmutatnak a tudományos vitán, kihatnak az energiaiparra és a piacokra is.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
A Stanford Egyetem kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia (MI) leginkább a 22–25 éves pályakezdők elhelyezkedését sújtja, akik a magas MI-kitettségű állásokban, mint szoftverfejlesztés vagy ügyfélszolgálat 13 százalékos foglalkoztatási csökkenést tapasztaltak.
A mesterséges intelligencia gazdasági ígérete elmarad a valóságtól: idén az MI-startupok 44 milliárd dollárt szedtek össze, de az MIT szerint 95 százalékuk elbukik, és csak 5 százalékuk hoz bevételt.
A bolgár vízválság figyelmeztetés hazánknak is: az ottani elavult infrastruktúra 61 százalékos vízveszteséget okoz, miközben a 18 milliárd eurós felújítási szükséglethez képest az EU eddig „csak” 2 milliárdot adott. A klímaváltozás miatti aszályok nyaranta félmillió embert sújtanak, felére gyalulva a mezőgazdaságot és növelve az egyenlőtlenségeket.
Trump telefonhívása sokkal többről szólt, mint információszerzésről. A kormány előtt most nyílt meg az út, hogy Magyarországot a legfontosabb geopolitikai tárgyalás központjává tegye, egy Putyin–Zelenszkij-találkozó házigazdájaként.
Kína újabb mérföldkövet ért el a valutája globális használatában. Egy ausztrál cégnek nyújtott majdnem 2 milliárd dollár értékű jüanalapú hitelt, amelynek a folyósítása és a törlesztése is a kínai pénznemben történik.
Észtország új védelmi stratégiája radikális váltást jelent: a hagyományos, védekező NATO-doktrína helyett immár megelőző csapások lehetőségét is nyíltan felveti Oroszország területén, ha a hírszerzési adatok egy támadás előkészítésére utalnak.
Az utóbbi időben a Jadran hajó tulajdonjogán ment a vita Horvátország és Montenegró között. Tavaly már odáig jutottak, hogy Horvátország többek között emiatt sem engedte Montenegrónak egy fontos EU-csatlakozási fejezet lezárását. Most amiatt izzott fel a feszültség, hogy a montenegrói Hadügyminisztérium a hajó képét ábrázoló kitűzőket készíttetett.
A kereskedelmi háború és az ellátási láncok átrendeződése sem állítja meg Pekinget: Kína új piacokat hódít meg, miközben az EU vásárlási láza ellentmond saját retorikájának.
