
Már nincs is olyan messze, hogy robotaxival utazzunk
Egyre többen választják a vezető nélküli autókat – már 10 millió fizetett útnál tart a Waymo.
Egyre többen választják a vezető nélküli autókat – már 10 millió fizetett útnál tart a Waymo.
Az Epirus védelmi technológiai startup egy csúcstechnológiás, költséghatékony drónirtó eszközt fejlesztett ki, amely felkeltette az amerikai hadsereg érdeklődését. Most a vállalatnak be kell tartania az ígéretét.
Az Anthropic új modellje ritkán, de szélsőségesen reagálhat, ha veszélyben érzi magát – és ez az eset nem egyedi.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Egyre többen választják a vezető nélküli autókat – már 10 millió fizetett útnál tart a Waymo.
Az Epirus védelmi technológiai startup egy csúcstechnológiás, költséghatékony drónirtó eszközt fejlesztett ki, amely felkeltette az amerikai hadsereg érdeklődését. Most a vállalatnak be kell tartania az ígéretét.
Az Anthropic új modellje ritkán, de szélsőségesen reagálhat, ha veszélyben érzi magát – és ez az eset nem egyedi.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Kína szembemegy az üzleti trenddel, és csúcsra járatja a lítiumbányászatot. Így tudja megőrizni piacvezető pozícióját – és így tudja biztosítani az ellátási láncok egy kézben tartását. Amerika kereskedelmi háborúja óta nincs kérdés: minden az önellátásról szól.
Az acélipar a világgazdaság 4 százalékát jelenti, mégis a szén-dioxidkibocsátás 11 százalékáért felel. A zöldacél viszont méregdrága, így 2030-ra az új gyárak csupán 36 százaléka lesz alacsony kibocsátású, és azok is gyakran szénalapú áramra támaszkodnak.
Megoldották a nukleáris energia kérdésében a Berlin és Párizs között fennálló szakadékot. Az új német kormány már nem fogja gátolni, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék.
Akad egy viszonylag fejlett ország, ahol a gazdagabbak saját napelemmel és akkumulátorral világítanak, miközben a szegényebb környékek sötétségbe borulnak. Még műholdfelvételeken is látszik, hogy Fokváros fényei éjjel csak a tehetősek negyedeiben pislákolnak, ahol a középosztály és az elit lényegében levált az állami áramhálózatról. A többieknek marad a kiszolgáltatottság – és a gyertya.
A szélsőséges áradások, hőhullámok és aszályok következtében közel 700 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát Afrikában, néhol a gabonatermés 43–50 százalékkal maradt el az ötéves átlagtól. Pár év, és újabb migrációs hullámokra készülhetünk.
Egy friss tanulmány szerint a klímaváltozás évi 143 milliárd dollárnyi kárt okoz világszerte, ám a kibocsátásokért döbbenetes, 65 százalékos arányban a leggazdagabb 10 százalék felel.
Egy új elemzés kalkulációi szerint az európai védelemhez hozzájáruló amerikai segítség csupán legmeghatározóbb részeinek helyettesítése is 1000 milliárd dollárba kerülne a blokknak.
Miközben Merz kancellár Európa legnagyobb és legmodernebb hadseregét ígéri, a toborzási mutatók még mindig nem közelítik meg az elvárt szintet. Boris Pistorius védelmi miniszter egyre komolyabban használja a hadkötelezettség szót.
Értékének duplájába is kerülhet annak a Boeing 747-esnek az átalakítása, amit Katar ajánlott fel ajándékba az Egyesült Államok elnöki különgépeként – nem beszélve a jogi és etikai problémákról, amit az elfogadása okozhat.
A Pakisztánnak szállított kínai J–10C vadászgépek sikeresen semmisítettek meg több nyugati gyártmányú vadászrepülőt, köztük francia Rafale-okat is. A teljesítmény egyrészt Kína hadiipari technológiai fölényét demonstrálja, másrészt jelentős tőzsdei nyereséget hoz a védelmi cégeknek.
Scott Bessent pénzügyminiszter megtette, amit megkövetelt a haza: a két gazdasági gigász 90 napra tűzszünetet kötött a vámháborúban. A tőzsde hálás, a dollár erősödik, Kína pedig megengedett magának egy mosolyfélét.
Google, YouTube, Facebook a dobogón, mögöttük ott van már a ChatGPT, az X – és persze a Pornhub is.
Mindenki attól fél, hogy megismétlődnek a 2018-as jelenetek, és az elnök mérgében olyat tesz, ami akár a szövetség végét is jelentheti.