Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
A világ áruexportjának összértéke 2024-ben elérte a 24,5 ezermilliárd dollárt, ami önmagában is elképesztő szám – arányaiban azonban még döbbenetesebb. Kína toronymagasan vezeti a rangsort: 3577 milliárd dollárnyi exporttal a globális piac 14,6 százalékát uralja, ezzel továbbra is a világ legnagyobb gyártója és szállítója maradt. A második helyen az Egyesült Államok áll 2065 milliárd dolláros kivitelével, ami 8,4 százalékos részesedést jelent a világpiacból. A két gazdasági szuperhatalom közti különbség már nemcsak volumenben, hanem szerkezetben is látványos:
míg Kína exportjának gerincét az elektronikai eszközök, gépek és ipari termékek adják, az Egyesült Államok kivitele továbbra is a technológiai szektor és a hozzáadott szolgáltatások köré épül.
A dobogó harmadik fokára Németország került 1682 milliárd dollárnyi exporttal, ami globálisan továbbra is kiemelkedő, de éves szinten enyhe, egy százalék körüli visszaesés. Ez nem pusztán statisztikai apróság: a német ipar lassulása és az európai energiaárak magas szintje egyaránt gyengíti az exportteljesítményt. Japán és Hollandia szintén csökkenést könyvelhetett el, jelezve, hogy a régi ipari nagyhatalmak már nehezebben tartják a lépést a gyorsabban növekvő ázsiai versenytársakkal.
A középmezőnyben viszont egyre látványosabb az eltolódás: Dél-Korea, Hongkong és Franciaország dinamikusan erősödött, 8, 12 és 11 százaléknyi exportnövekedéssel – ami az utóbbi évek stagnálása után kifejezetten élénk fordulatot jelez. Ezzel szemben Ausztrália közel nyolcszázalékos visszaesést szenvedett el főként a nyersanyagárak hullámzása és a kínai kereslet gyengülése miatt. A feltörekvő piacok közül Vietnám emelkedik ki: tizennégy százalékos növekedéssel már most a világ egyik leggyorsabban bővülő exportgazdasága.
A lista földrajzi megoszlása önmagában is tanulságos.
A harminc legnagyobb exportőr döntő többsége Ázsiából, Európából és Észak-Amerikából kerül ki, Afrika és Latin-Amerika jelenléte (Brazília kivételével) továbbra is szimbolikus. Kína és az Egyesült Államok dominanciája így nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai fegyvertény is: az exportpiacokon elért pozíciók közvetlenül befolyásolják a diplomáciai mozgásteret és az ellátási láncok feletti ellenőrzést is.
Bár a trón továbbra is Kínáé, az exportverseny egyre inkább sokpólusúvá válik. A gyorsan növekvő ázsiai gazdaságok, a versenyképtelenségben fuldokló Európa és az amerikai protekcionizmus lassan, de biztosan átrendezi a világpiac szerkezetét. A konténerek mozgása pedig ma már legalább annyira politikai kérdés, mint gazdasági.
***
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
„Ez elfogadhatatlan” – mondta az amerikai külügyminiszter-helyettes.
Teljes kudarcot vallott az ukrán elnök.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 7-én.
Több nemzetközi orgánum is kiemelte, hogy Donald Trump élő telefonhívásban biztosította támogatásáról a magyar kormányfőt.
Trump kemény ultimátumot adott Iránnak, Brüsszel „háborús bűnökről” panaszkodik.
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.
A közösségi médiában hirdették a szolgáltatást.
