Scott Bessent pénzügyminiszter megtette, amit megkövetelt a haza: a két gazdasági gigász 90 napra tűzszünetet kötött a vámháborúban. A tőzsde hálás, a dollár erősödik, Kína pedig megengedett magának egy mosolyfélét.
Google, YouTube, Facebook a dobogón, mögöttük ott van már a ChatGPT, az X – és persze a Pornhub is.
Mindenki attól fél, hogy megismétlődnek a 2018-as jelenetek, és az elnök mérgében olyat tesz, ami akár a szövetség végét is jelentheti.
Az EB egy új javaslattal gyakorlatilag megkerülné a tagállami vétó lehetőségét, és kereskedelmi intézkedésként, nem pedig szankcióként tiltaná be az orosz energia behozatalát.
A katonai zöld is zöld, ám feltehetően a német polgárok nem egészen erre gondoltak, amikor településeik belevágtak a megújuló energiás beruházások tervezésébe. A Bundeswehr eddig igen sok gondot okozott bürokratikus intézkedéseivel – többek között szélenergiás projekteket semmisített meg.
Néhány évvel ezelőtt az Európai Bizottság úgy döntött, 2030-ra az EU a globális chipgyártás 20 százalékáért fog felelni. Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint ebből semmi nem lesz – ahogyan a többi nagy ívű iparmentő tervből sem.
Amikor Washington nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozik a Kínával szembeni vámháború okaként, tapintatosan nem hozza szóba, hogy csúcstechnológiás fegyveriparának nagy része a kínai kritikus ásványoktól függ.
Sok százmilliárd euró úszik el a semmibe évente Európában a bürokrácia és a közigazgatási digitalizáció hiányában. Németország mindig is horrorpélda volt – a Scholz-kormány fogadkozása ellenére pedig a széthízott állami gépezet még mindig tonnaszámra égeti a pénzt. Teljesen feleslegesen.
Az elnök lényegesen csökkentené a Kínára kivetett brutális vámokat, ám azt várja, hogy Peking tegye az első lépést. Az azonban sokkal jobb pozícióban van – és nem mozdul.
Az Egyesült Államok egyértelmű szándéka Kína kereskedelmi hegemóniájának megsemmisítése. Lássuk, hogyan néz ki a térkép Peking szemszögéből.
Jelenleg kilenc országnak van atomfegyvere, a rakéták számának megoszlása azonban brutális eltérést mutat – még mindig Oroszország javára.
A vámok emelése csupán egy része Peking kereskedelmi háborús arzenáljának. A valódi ütőlap a kezében a ritkaföldfémek exportkorlátozása és tilalma. Washingtonnak jelenleg esélye sincs gyors diverzifikációra, az egyetlen lehetősége az lesz, ha átgondolja a Kínával szemben elindított hadjáratát.
Nincs ember és tőzsde, aki és ami követni tudná Donald Trump cikázását a világ legkockázatosabb játékában. Az elnök éppen békén hagyja a többi országot, és Kína ellen indított totális kereskedelmi háborút – ez a játszma azonban mind közül a legveszélyesebb Amerikára és a globális gazdaságra nézve.
Kína keményen beleáll a kereskedelmi háborúba Washingtonnal, még az sem riasztja el, hogy Trump immár 104 százalékos vámokkal fenyegeti. Előkerült az ütőkártya is a ritkaföldfémekkel kapcsolatban.
A vámháború elkerülhető lett volna, de az Európai Bizottság hibát hibára halmozott, majd belezuhant a szokásos ideológiai csapdába.
Pincehideg rémálom: Trump 200 százalékos vámja tönkreverheti Európát.
Az almás vállalat márkaértéke az idén már 574,5 milliárd dollárnál jár. A Microsoft több mint 100 milliárddal marad le mögötte.
Amikor az amerikai elnök üzleti alapú külpolitikáról beszélt, a lehető legkomolyabban gondolta. Gyakorlatilag úgy vásárolná fel ingyen Ukrajnát, hogy közben kitiltaná az EU-t az országból.
Macron az európai védelmi terv 150 milliárd eurós hitelkeretét kereskedelmi zsarolásra kezdte használni. A feltétele egyszerűen kizárja Nagy-Britanniát a fegyverkereskedelemből, a záradékot pedig csak akkor vonja vissza, ha a britek beengedik felségvizeikre a francia halászhajókat. Vagyis pár ezer tonna halon múlik az EU kiterjesztett védelmi koncepciója.
Az egyre erősebben formálódó vámháború ismét egy fontos dologra világít rá: nincs olyan forgatókönyv, amelyben Brüsszel az uniós tagállamok egészét megfelelő hatékonysággal tudná képviselni. A kudarc jól megvilágítja az európai egység hamis illúzióját.
