A Mandiner szemlerovata a nyilvánosságban megjelenő legújabb és legfontosabb véleménycikkekről, publicisztikákról.
Mondhatnánk, hogy micsoda dolog ez, Európában háború dúl, ez az ember meg közben elrejtőzik a világ elől, a havasokba menekül, és naphosszat csak kirándulgat meg olvas.
Nincs esély a rombolás megállítására. Ráadásul ez a rezsim úgy rombol, hogy közben építést hazudik.
Most hirdethetjük meg a „Lázár János találkozása a műemlékvédelemmel” című szoborpályázatot.
Hát újra megkérdeznek bennünket. Ugye milyen nagyszerű demokráciában élünk?
Várakozni kívül kell. Minden más megoldás hatástalan.
Nem az a fő baj, hogy egy új párt hajol le érte, hanem az, hogy a hatalmon lévők eldobták.
A jól ismert ÁVH-sok unokái megszervezték a „független”, „objektív”, „szakértő” ellenzéket.
Az ember egy kicsit minden alkalommal visszahőköl, amikor újra és újra szembesül vele, hogy működik a globalista baloldal tenyeréből evő és a seggét nyaló sajtó.
A szokottnál is nagyobbat megy ezekben a napokban népünk nagy barátja és gyámolítója, Manfred Weber.
Bőven lehetne akárhány turul az országban, hanem hogy teljesen alkalmatlan szimbólum a II. világháború áldozatai előtti tisztelgésre.
Nem az a kérdés, hogy a tesiórán kislabdahajításkor elégtelent érő füstgyertya-ejtés fizikailag jelentett-e veszélyt a rend őreire.
Akkor jól emlékszik Pesty Lászlóra, igen.
Mára már szinte mindegyik egykori szövetségesünk tort akar ülni felettünk.
Ironikus lenne, ha a nyugat bukása után a győztes ruszkik állnának a fehérek élére, Kínával szemben is.
Életem végéig büszke leszek arra, hogy ez a korrupt, elnyomó, aljas rendszer elítélt engem azért, mert kiálltam a rendszer ellen és felemeltem a hangom.
Horváth Csaba, Tóth Csaba, Fuzik Zsolt, Baja Ferenc, Molnár Zsolt, Z. Zsolt, Trippon Norbert, Őrsi Gergely, Kiss László, Mártha Imre, Vig Mór, H. Dániel csak néhány név...