Vélemények
A Mandiner szemlerovata a nyilvánosságban megjelenő legújabb és legfontosabb véleménycikkekről, publicisztikákról.
Bárcsak dr. Jogerőss Pál dr. unokája viselkedne 15 évben egyszer bántóan és az adott helyszínhez nem illően!
Az MCC beszántása ezért egyszerre veszteség a fiataloknak és nemzeti öncsonkítás.
Ha engem kérdeznek, biztos én is egy POLITOLÓGUST javasolok egy pénzügyi nyomozót igénylő munkakörbe.
Ezentúl sokkal figyelmesebb leszek, és a biztonsági övet mindig használni fogom.
NEM BIZTOS, hogy a 96 jelöltből vele van a legnagyobb esély az elszámoltatásra.
Ti, tiszások, akik a kampányban fel lettetek hergelve a „bilincs, bilincs, rács, ráccsal”, nem érzitek magatokat sokadszor is átverve?”
Ahhoz kívánok sok sikert Unger Annának, hogy munkáját mindannyiunk megnyugvására végezze.
Egy darabig úgy nézett ki, hogy a TISZA-frakció egy működőképes egység. Ma már nem néz ki úgy.
A pszichopata miniszterelnök meg Orbán Viktor nyaralását kritizálja válság idején, mintha még mindig Orbán kormányozna.
Egy tiszás képviselő, Kiss János igencsak felháborodott Fehér Róbert plébános vasárnapi szentmiséjén elmondott szavain.
Az is kiderült, hogy a 7230 milliárd forintra emelt pénzforgalmi hiány megugrását sem lehet egyszerűen Orbán Viktorra fogni.
Mint a szocializmus végén az első nyugati utazásokon: szájtátva csodálkozunk a gyorséttermen, ahol nem gyűlölik a vendéget, mosolyognak, és nem mócsingot tesznek a tányérra. Így is lehet?
...és valóban nem olvasta el a Hadházy Ákos által nyilvánosságra hozott leveleket, ez akkor sem lehet ok szerintem arra, hogy egy ennyire szűkszavú közleménnyel reagáljon az ügyre.
Így most nekünk kéne vele dolgoznunk, csak fogalmunk sincs, hogy mit és hogyan.
Eddig azt hallottuk, hogy a Tisza-kormány nem fog beleszólni az egyházak dolgába, most egy tiszás képviselő mégis megtenné! Nagyon nem jó ötlet!
Baloldali diktatúrában nőttem fel, ahol mindaz, ami nekem fontos volt, hátrányt szenvedett. Így aztán nekem a „baloldal” a rossz, az elnyomás, a hitetlenség, a megszállás, a megtorlás, a taszító kozmopolitizmus szinonimájává vált.
Ki vagyok én, kik a mások, kikkel egyenlők kiknek az esélyei, mi is az a fogyatékosság, mit jelent a „másra utaltság”, és vannak-e kivételezettek, akik esetleg mentesek ezalól? hogyan gondolkodunk minderről ma, Magyarországon?
És erősen bízom benne, hogy ki is derül, nem érte kár az adófizetőket, még ha a közbeszerzési eljárás, mondjuk úgy, több mint neccesnek is tűnik.
















