Mi is volt a baj a nemzeti hitvallással?

„Kezd közhellyé válni, hogy a nemzet megosztott. Közhely, mert mindannyian érezzük, hogy igaz. A 2026-os országgyűlési választás lezárult, de a kampány során felhalmozódott indulatok, sérelmek és bizalmi válság nem tűnt el a szavazófülkék bezárásával. Az országgyűlési mandátumokért folyó politikai verseny véget ért, a politika és a kampány belső feszültségei azonban velünk maradtak. 

- Sokan sokféle elemzést tettek már közzé ennek okairól és következményeiről. Legalább ilyen fontos kérdés azonban az is, hogy milyen közös alapokra építve lehetne újra megerősíteni a közös nemzeti minimumainkat, és hogyan lehetne mérsékelni azt a megosztottságot, amely egyre inkább a magyar társadalom egészét jellemzi.

- Ha egy választást követően a mostanihoz hasonló állapotok alakulnak ki, az új kormányzó többség felelőssége nem ér véget a hatalom megszerzésével. A politikai közösség egységének helyreállítása, a társadalmi megbékélés előmozdítása és a közös cselekvés feltételeinek megteremtése ilyenkor a kormányzás szerves részévé válik. Az ellenzék feladata pedig az, hogy e folyamatban konstruktív partnerként vegyen részt. 

- Ahhoz, hogy Magyarország a következő időszak kihívásaira sikeresen tudjon válaszolni, szükség van azokra a minimális egyetértési pontokra, amelyek lehetővé teszik a nemzeti egység kialakítását a politikai törésvonalakon túl is.

Ha azokat a dolgokat keressük, amelyekben egy társadalom egyetérthet és el tud fogadni közös létezésének előfeltételeként, akkor két módszertanhoz fordulhatunk. 

- Az első módszer arról szól, hogy megkereshetjük azokat az egységpontokat, amelyekben a társadalom tagjai korábban már egyetértést tudtak kialakítani, és ezeket vesszük alapul. Alapul szolgálhat a korábbi alkotmányozás során megszületett értékalap, a korábbi népszavazások során megszületett értékválasztások, a politikai viták szintézisei, konzultációk és széles társadalmi viták eredményei.

- A második módszer, hogy húzunk egy éles vonalat a múlt és a jövő között, és azt mondjuk, hogy valamilyen oknál fogva nem fogadjuk el kiindulási alapként azokat az értékeket, amelyek a múltban születtek. Ha viszont hiszünk a népfelség elvében és a demokrácia eszményében, akkor az újonnan megszületett értékalapról alapos és kiterjedt társadalmi vitát kell folytatni.

- A Tisza Párt és az általuk alapított új magyar kormány jelenleg egyik módszertant sem alkalmazza. Hiába ígérték a választási kampányban, hogy megtartják mindazt a korábbi időszakból, amely elfogadott és jó volt, most mégis épp az ellenkezőjét látjuk: valójában nem törekednek a korábban kialakult társadalmi konszenzusok megerősítésére, ugyanakkor nem kezdeményezett olyan széles körű társadalmi vitát sem, amely új nemzeti egyetértési pontok kijelölését szolgálná. 

- A közéletben ehelyett továbbra is a politikai konfliktus logikája érvényesül – hiszen jól tudják, hogy az egyetlen dolog, ami politikai közösségüket egyben tartja, az a Fidesz elutasítottsága. Ha ez tartós állapottá válik, és nem születik egyetértés a nemzeti minimumok kérdésében, fennáll annak a veszélye, hogy a politikai törésvonalak még inkább társadalmi törésvonalakká válnak. Egy ilyen folyamat hosszú távon a nemzeti együttműködés képességét is alááshatja.”

Nyitókép: Facebook