Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Legkorábban 2027 végén lehet közvetlenül választott államfője Magyarországnak – árulta el Magyar Péter sógora.

A Tisza akkor sem akar politikai függőségi rendszert kialakítani, ha kétharmados parlamenti többséget szerez – mondta Melléthei-Barna Márton, a párt jogász-politikusa a Magyar Hangnak adott interjúban.
A beszélgetésre azt követően került sor, hogy a Tisza Párt politikai motivációi miatt módosítgatta az Alaptörvényt, többek között így kényszerítették lemondásra Sulyok Tamás köztársasági elnököt, akinek helyére Magyar Péterék Baka Andrást helyezték.
Melléthei-Barna Márton álláspontja szerint a Tisza egyik legfontosabb célja, hogy az állami intézmények politikai befolyástól függetlenül működjenek. Nem azt akarják, hogy az igazságszolgáltatás, az egyetemek vagy más autonóm intézmények a korábbi kormány helyett most a Tiszának próbáljanak megfelelni.

„Nem kell megfelelni. Pont az a célunk, hogy ne megfelelni akarjanak nekünk” – fogalmazott, az eddigi gyakorlatok azonban nem ezt mutatják.
A politikus szerint ez az új, igencsak legitimációs problémákkal küzdő köztársasági elnök, Baka András megválasztásában is megmutatkozik.
A tiszás politikus Bakát autonóm személyiségnek tartja, és természetesnek véli, hogy az államfő bizonyos kérdésekben a Tisza álláspontjával is szembekerülhet.
Az új alkotmányról pedig úgy vélekedett, hogy 2027 őszénél korábban nem készülhet el. Ha az alkotmányozás során a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett döntenek, az új szabályok alapján legalább 90 napnak kellene eltelnie az alkotmány hatálybalépése után a választásig. Így közvetlenül választott államfő legkorábban 2027 végén lehetne Magyarországon.
Eddig tehát biztosan maradhat Baka András pozíciójában; kérdés azonban, kik indulhatnak majd egy esetleges államfőválasztáson. Hiszen a közvetlen választást nem tartja előre eldöntött kérdésnek a tiszás politikus.
Szerinte azt is meg kellene vizsgálni, milyen hatásköröket kapna a közvetlenül megválasztott államfő. Ha ugyanis a jogkörei nem változnának, miközben közvetlen választói felhatalmazást kapna, nagyobb demokratikus legitimitással rendelkezne, mint a miniszterelnök, ami sajátos közjogi helyzetet eredményezhetne.
Nyitókép forrása: Facebook
