A szegedi építkezéssel a magyar régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak. A speciális körülmények miatt kiváló kép alkotható arról, milyen településeken éltek a nevezetes avarok.
A Magyar menyegző tánc-filmbe csomagolt romantikus mozi, amely a közelmúlt történelméből is felvillant néhány kockát.
Erről mesél Simon István balettművész fantasztikus látványvilágú monodrámája, amely számos nemzetközi állomás után január 25-én a Nemzeti Táncszínházban látható.
A négygyerekes nő szabadulástörténetéről szól Zsigmond Dezső A tűz szájából című új dokumentumfilmje. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál idei életműdíjasának további hat alkotását is láthatjuk a január 24. és február 1. között zajló seregszemlén.
Megtippeljük, kik fogják elvinni a szobrokat.
A szegedi építkezéssel a magyar régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak. A speciális körülmények miatt kiváló kép alkotható arról, milyen településeken éltek a nevezetes avarok.
A Magyar menyegző tánc-filmbe csomagolt romantikus mozi, amely a közelmúlt történelméből is felvillant néhány kockát.
Erről mesél Simon István balettművész fantasztikus látványvilágú monodrámája, amely számos nemzetközi állomás után január 25-én a Nemzeti Táncszínházban látható.
A négygyerekes nő szabadulástörténetéről szól Zsigmond Dezső A tűz szájából című új dokumentumfilmje. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál idei életműdíjasának további hat alkotását is láthatjuk a január 24. és február 1. között zajló seregszemlén.
Megtippeljük, kik fogják elvinni a szobrokat.
Pilinszky írja unokaöccsének a città eternából az emlegetett 1948-as év elején: „nyugati utam iszonyú öntudatot adott, nem magamat, de a fajtámat illetően!”
A magyar kultúra népszerűsége töretlen.
Január 22-től látható a mozikban a Magyar menyegző című film, amely egy hetvenes évek végi kalotaszegi lakodalom kulisszái között beszél a magyar népzene és néptánc soha el nem fogyó erejéről. A zenei rendező Pál István Szalonnát erről is kérdeztük.
Egy magyar színésznő története, akit milliók szerettek – és akiben két diktatúra is ellenséget látott.
A valódi kultúrának nincs iránya. A művészetnek nincs iránya. Illetve van, de az nem horizontális, hanem vertikális irány. Felülről érkezik, onnan, ahol az istenek élnek. Pont. Győrffy Ákos írása.
Igaz, volt, aki szerint ki kellett volna zárni a tallinni filmfesztivál programjából, mert a rendezője „jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral”.
Szinte szóra sem érdemes az egész, de valamelyest azért mégis: ez az eset mint cseppben a tenger mutatja meg, hogyan érdemes keresztényként a heccelésre reagálni. Vágvölgyi Gergely írása.
A szerzőt a felesége szemszögén keresztül ismerhetjük meg.
Ha valaki a magyar–lengyel barátságot professzionális szinten ápolná, akkor 2026 őszétől levelező tanrendben is megszerezheti az ehhez szükséges ismereteket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel szakán. Németh-Marton Orsolyát, az egyetem lengyel tanszékének megbízott vezetőjét a képzés mellett a január 22-i nyílt napról is kérdeztük.
Štúr történetét a film egyoldalú, magyarellenes szemlélettel meséli el.
Példátlan utat járt be a brit formáció mindössze kilenc hónap alatt.
Az építész-asztalos házaspár, Rónai Ruxandra és Szekeres Dávid különleges vállalkozásba kezdett: bútormentő szolgálatot indított. Vágyuk, hogy ötletük globális közösségi mozgalommá szélesedjen.
Különleges dokumentumfilm járja körül a válasszal kapcsolatos tabukat.
A tömeges fajkipusztulás egyik fő oka a fertőző betegségek terjedése, ami részben az emberi tevékenységek által előidézett környezeti változások következménye.
