
Komolyan gondolták-e valaha a németek a szociális piacgazdaságot?
A német piacgazdaságról és a szociális jelző marketingjellegéről is szó volt a Magyar-Német Intézet eseményén.
A német piacgazdaságról és a szociális jelző marketingjellegéről is szó volt a Magyar-Német Intézet eseményén.
Az új pártok alakulásáról, diáktüntetésekről, a jobboldal kulturális dilemmáiról és az ukrán gabonaügyről is szó volt a Mandiner Reakció e heti adásában, amelynek vendége Megadja Gábor eszmetörténész volt.
Fideszes apuka buta kisfia megbukik történelemből, majd jön a rendszer, és felkarolja – ez így elsőre igen sovány, balos sablonfilmnek hangzik. A Magyarázat mindenre mégis valahogy több ennél.
Az LMBTQ-kultusz már nem a diszkrimináció/stigmatizáció ellen, nem is a felnőtt emberek szexuális szabadságáért küzd, hanem militáns politikai aktivizmussá vált. Prof. Bánki M. Csaba írása.
A brüsszeli EU-s felmérések eredményei megkérdőjelezhetők, az emberek valójában más dolgok miatt aggódnak.
A német piacgazdaságról és a szociális jelző marketingjellegéről is szó volt a Magyar-Német Intézet eseményén.
Az új pártok alakulásáról, diáktüntetésekről, a jobboldal kulturális dilemmáiról és az ukrán gabonaügyről is szó volt a Mandiner Reakció e heti adásában, amelynek vendége Megadja Gábor eszmetörténész volt.
Fideszes apuka buta kisfia megbukik történelemből, majd jön a rendszer, és felkarolja – ez így elsőre igen sovány, balos sablonfilmnek hangzik. A Magyarázat mindenre mégis valahogy több ennél.
Az LMBTQ-kultusz már nem a diszkrimináció/stigmatizáció ellen, nem is a felnőtt emberek szexuális szabadságáért küzd, hanem militáns politikai aktivizmussá vált. Prof. Bánki M. Csaba írása.
A brüsszeli EU-s felmérések eredményei megkérdőjelezhetők, az emberek valójában más dolgok miatt aggódnak.
Hogyan nyerhetjük vissza emberi kötődéseinket és győzhetjük le a liberális hübriszt? Erre adtak választ a fiatal konzervatívok a Kommentár lapbemutatóján.
„Modell nélkül képtelen lennék festeni” – mondta Pierre-Auguste Renoir, akinek az életművét ilyen teljességben most először láthatjuk Magyarországon. A Szépművészeti Múzeum Renoir – A festő és modelljei című válogatása a csúcsművekre, azon belül is az alakábrázolásokra koncentrál, több mint húsz közgyűjteményből összesen mintegy hetven alkotással.
Exportra is termelő, önellátó, magas életszínvonalú falusi életről tanúskodnak az új kutatások – mondja Simonyi Erika régész, akivel kincsekről, játékokról és korabeli babonákról is beszélgettünk.
Kompromisszumokat kötött Kádárékkal, közben lázadónak állította be magát – aztán összebútorozott az SZDSZ-szel, mégis „független” maradt. Most meg előadja a műrettegést.
Lévi, a vámos, a megvetett és kirekesztett – és Szent Máté, az apostol, az evangelista.
A mesterséges intelligencia forradalmasítja a Homo sapiens előrejelzési képességeit, ez segíteni fogja a befektetések, a bűnüldözés és az orvoslás világát, de veszélyeket is hordoz, drámaian csökkentheti például a modern ember kockázattűrő képességét. Izgalmas tézisek az idei Brain Bar egyik sztárelőadójától.
Sörgyárak sora dübörgött egykor Kőbányán – bejártuk az egyik régi üzem telepét, ahol még a hely szelleme is malátával álmodik.
A cabernet franc igazán elemében van itt, a fajta megtalálta természetes közegét Villányban.
A Recirquel letarolta Skóciát: a világ legnagyobb előadó-művészeti fesztiváljának szenzációja a magyar újcirkusztársulat Ima című produkciója volt. Az előadás zeneszerzőjével beszélgettünk.
Halálának százhuszonötödik évfordulóján százhuszonöt művével tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a 19. századi magyar képzőművészet meghatározó alkotója, Barabás Miklós előtt.
A színész nem csak a Terror Házát, de az őt szinkronizáló Csankó Zoltánt is meglátogatta, és csupán nemrég szembesült vele, mit jelentett a sorozat egy posztszocialista országban.
Egy olasz festőről forgatnak a fővárosban, Al Pacino is a szereplők között.
Kövesse a Facebookon!