Kultúra

Megtörtént a lehetetlen: összefogott a magyar jobb- és baloldal, hogy együtt akadályozzák meg a botrányos eseményt

Közös petíciót adtak ki a magyar kulturális élet szereplői a Kneecap szigetes fellépése ellen.

p

18

3

37

„Mi a munkára születtünk” – Kisőrsi-Farkas Zsófia a Mandinernek

Magyar családok tömegei élték át a történelmi léptékű életmódváltást: a szocializmus idején faluról városba, a földművelésből gyárba kerülő nők sorsáról született tízévnyi kutatómunka alapján Kisőrsi-Farkas Zsófia társadalomtörténész kötete, a Bicikliút a hóviharban – Ingázó nők a szocialista iparban.

p

0

0

0

Oda Buda

A budai új polgár lebontja a régi kis házat, kivágja a kerti fákat, majd nagy ívű építkezésbe kezd. Így tűnik el lassan egy egész városrész, és vele az én világom is.

p

0

0

1

Vörös jégben felnőni

Zulejka kinyitja a szemét – Guzel Jahina könnyeden olvasmányos, szívbe markolóan szomorú regénye a sztálini terror legmélyének másfél évtizedén vezet minket keresztül.

p

0

0

0

Mint a föld mélyén mozduló lemezek

A legmélyebb változások nem az én erőfeszítéseimből születnek, hanem abból, hogy helyet adok magamban Istennek.

p

1

0

0

Időkapszula a 26. századnak

Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.

p

0

0

0

A kertember 40. – Lelkek

Repült is a képzelete mindjárt, itt hagyva csapot és papot, ítéletidőket, vissza az időben úgy háromezer évet, egyenesen Krétára, bele a minószi kultúra és civilizáció közepébe, erotikus jelenetekkel tarkított freskók közé, a szigetlakók egyszerre zárt és nyitott társaságába, akiket körülölelt a tenger.

p

0

0

0

Szabadság-szobor és óriás kereszt – milyen lesz a megújuló Citadella?

Lassan a finiséhez érkezik a Citadella megújítása. A sajtóbejáráson az is kiderült, miért döntöttek a Szabadság-szobor megtartása mellett, amelynek a talapzatába egy óriás kereszt került.

p

15

3

43

Szent Bonaventura: A Kisded Jézus ünneplése

Ha ennek a rövid és szerény munkának olvasása közben csak egy kis buzgalmat is elértünk az édességes Jézus iránt, akkor őt dicsérjük, magasztaljuk és áldjuk – minden áldás szerzőjét, kútfejét és kezdetét.

p

10

1

18

„Nonszensz, hogy attól kell tartania egy színésznek, amikor erre vagy arra igent mond, hogy milyen bélyeget sütnek rá” – Veréb Tamás a Mandinernek

Rómeó, Aramis, Puskás, V. László – csak néhány szerep Veréb Tamás színész-énekesdalszerző sokszínű repertoárjából. A sokat foglalkoztatott művész életében először lett társulati tag, ennek apropóján beszélgettünk egyebek mellett az Erkel Színház újranyitásáról.

p

2

0

4

Jön az MCC Feszt 2025: világsztárok, közéleti viták és zenei élmények Esztergomban

Ötödik alkalommal rendezik meg a fesztivált.

p

1

1

1

Véglények? Káposztafejek? Kösz, inkább írok a szinkronicitásról

Az is izgalmasabb, mint a zenészek, akik eladták a lelküket az ördögnek. Király-Kiss Miklós írása.

p

17

3

33

„A magyar társadalom 85 százaléka kultúrkeresztény, a kereszténységen kívüliek barbárok” – Megadja Gábor és Molnár Attila Károly a Mandinernek

Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.

p

25

4

93

FAM-nak elege van a „faskókból” – nekem pedig az efféle nyomorult világértelmezésekből van elegem

A gyarlóság mégoly impozáns tárházát felmutató NER az emberi térfogat határain belül működik. Ami szemben áll vele, annak viszont nincsenek tulajdonságai. Nem valamilyen, hanem semmilyen. Nem leírható. Üres. Győrffy Ákos írása.

p

56

1

93

Célkeresztben a kálvinisták – Fedett nyomozások a Szilágyi Dezső téri református közösség ellen

A Szilágyi Dezső téren néhány keresztény fiatal megpróbálta összeegyeztetni a szocializmust és a hitet, de a titkosszolgálat figyelte őket. Hihetetlen történet a hatvanas évekből!

p

3

0

5

Nekünk is írták a dalt – a magyar pop-rock hőskorszaka éled újra egy különleges portrésorozatban

A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.

p

1

1

8

Jókai Mór számára az ősi erényt jelentette Komárom, a szülővárosa

Komárom adott számára tartást, a szülői ház pedig az irodalom és a művészetek szeretetét.

p

4

0

2

Ha Európában bármit is meg akarunk újítani, akkor a gondolkodás és az élet egységét kell célba vennünk

Alasdair MacIntyre szerint kontinensünk jövője a benedeki örökség mélyén rejlik: „Nem Godot-ra várunk, hanem egy új – a történelmitől kétségtelenül nagyon eltérő – Szent Benedekre.” Czopf Áron esszéje.

p

13

1

8

A kormány nem tűri az antiszemitizmust – kőkemény levelet kaptak a Sziget szervezői a minisztertől

Meghívták a Kneecap zenekart, akik a Hamászt éltetik, és erőszakra is uszítanak fellépéseik során.

p

16

7

48

Alkoholista volt-e Horn Gyula?

A titkárságvezetője szerint a néhai miniszterelnök 1994 óta már nem ivott.

p

1

12

36