„A magyar kultúrának a világ bármely pontján nagy ereje van”

„A Liszt Intézetek kulturális missziót töltenek be világszerte. Összesen 26 működik 24 országban” – mondta a Mandinernek Kiss-Hegyi Anita. A Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte, hogy az intézetek elsősorban a fogadó ország közönsége felé mutatják be a magyar kultúrát, illetve ahol magyar közösségek élnek, ott az identitás megőrzését is szolgálják. 

A bécsi és a berlini intézményeket (Collegium Hungaricum) 101 éve alapította Klebelsberg Kuno, a 20. század kiemelkedő kultuszminisztere. A százéves évfordulóhoz kapcsolódó centenáriumi eseményeket a pesthidegkúti Klebelsberg-kastélyban indították el tavaly januárban. A bécsi intézményben jelenleg egy modern, vizuális elemekkel gazdagított kiállítást láthatnak az érdeklődők Lost & Found címmel, amely az egykori ösztöndíjasok történeteit mutatja be.

„Tulajdonképpen most zárul a centenárium. Ezek az események már kapcsolódnak a Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévhez is, amely az egykori miniszter tevékenységét és hitvallását állítja középpontba. Klebelsberg Kuno abban hitt, hogy az oktatás és a kultúra szolgálja igazán a hazát. 

A Római Magyar Akadémián, amely a berlini és a bécsi intézet mellett a hálózat további zászlóshajója, már elindult a Magyar Művészeti Akadémiával közös ösztöndíjrendszer kidolgozása; ez a klebelsbergi modellt veszi alapul” – tette hozzá Kiss-Hegyi Anita.

Tovább kell örökíteni eleink örökségét

Az államtitkár arról is beszélt, hogy bár az idők változnak, az értékek ugyanazok maradnak.

„Koroktól függetlenek, állandóak. Olyan alapértékekre gondolok, mint például a hazaszeretet. Ugyanakkor a kultúraközvetítés hatékonysága nagyban függ attól, miként alakítjuk azt az adott korhoz. Most például a digitális platformokra kell tartalmakat gyártani a programok szervezése mellett. Az üzenet azonban ugyanaz marad.” 

Kiss-Hegyi Anita hangsúlyozta:

 „Azokat az értékeket, amelyeket elődeink képviseltek, tovább kell örökíteni – történjen az

• egy színházi előadás,
• egy koncert
• vagy egy képzőművészeti kiállítás által” 

– fogalmazta meg a kulturális szakma és a Liszt Intézetek fő feladatát. 

Hangsúlyozta: ami népszerű Japánban, az Ausztriában már nem biztos, hogy az. Ami viszont mindenhol fontos, és biztosan célt ér, az a minőségi és élményközpontú program, amely képes az érzékszerveinkre is hatni.

Kiss-Hegyi Anita azt is hozzátette, hogy időnként érdemes egy adott ország „nyelvén” is megszólítani a közönséget. Japánban például a korábbi V4-es magyar elnökség idején manga képregényen keresztül mutatták be a régió történetét. Emellett folyamatosan igyekeznek egy-egy highlightot, kiemelkedő hazai kulturális terméket elvinni a világ különböző országaiba, hiszen ezek mind erősítik a magyar kulturális országimázst. Hamarosan például a Magyar menyegző című filmet is bemutatják majd az intézethálózatban.

Véget nem érő misszió

„A kulturális diplomácia a diplomácia azon területe, amelyre mindig szükség van: háborúban és békében egyaránt. A jelenlegi háborús időszakban is bizonyította már, 

– mutatott rá Kiss-Hegyi Anita.

És arra is, hogy a külföldi magyar kulturális intézeteknek kiemelt szerepük van abban, egy adott országban milyen kép alakul ki hazánkról. 

„Még ha valaki nem is ismeri Magyarországot, a programjainkon keresztül betekintést nyerhet kultúránkba és történelmünkbe. Egyébként pedig kicsit mindenki kulturális diplomata, aki külföldön a magyar kultúrát képviseli – legyen művész, ösztöndíjas vagy diplomata. Ez egy közösség, egy misszió. Egy magyar kulturális diplomáciánk van, amelybe a turizmus, a gasztronómia és a sport ugyanúgy beletartozik; mind része a kulturális országimázsunknak. Arról pedig még nem is beszéltem, hogy a kulturális diplomáciának milyen nagy szerepe van a gazdaság élénkítésében” –foglalta össze végül az államtitkár. 

Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Oláh Tamás