Bedobták a kavicsot az állóvízbe az oroszok: Putyin most már mindenről tud
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.

Oroszország több ponton módosítaná az Egyesült Államok legfrissebb béketervét, amely az ukrajnai háború lezárását célozza – értesült a Bloomberg egy, a Kremlhez közel álló forrástól.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az Ukrajna és az Egyesült Államok által kidolgozott, húsz pontból álló dokumentumot, ugyanakkor úgy véli, hogy a tervezet nem tartalmazza a számára kulcsfontosságú biztonsági garanciákat és több lényeges kérdést nyitva hagy.

A béketerv legújabb változatát Vlagyimir Putyin orosz elnök egyelőre nem kommentálta. Ugyanakkor Kirill Dmitrijev, a Kreml megbízottja a hétvégén Floridában tárgyalt az amerikai delegációval, majd beszámolt az egyeztetések eredményeiről Putyinnak.
Moszkva a közeljövőben is folytatni kívánja az egyeztetéseket Washingtonnal és nem zárkózik el a további tárgyalásoktól.
Oroszország ugyan még nem hagyta jóvá a javaslat jelenlegi formáját, de nem kívánja teljes egészében elutasítani sem, mivel attól tart, hogy ezzel kiváltaná Donald Trump amerikai elnök ellenszenvét. Trump a napokban úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások „rendben” haladnak, és szerinte reális esély van egy közeli megállapodásra.
Moszkva elsősorban hosszú távú biztonsági garanciákat vár: kizárná a NATO keleti irányú bővítését, valamint rögzítené Ukrajna semlegességét akkor is, ha az ország az Európai Unióhoz csatlakozna. Emellett Oroszország korlátozná a háború utáni időszakban az ukrán fegyveres erők létszámát és fegyverzetét, továbbá egyértelmű jogi biztosítékokat követel az orosz nyelv ukrajnai státuszára vonatkozóan.
A Kreml a gazdasági kérdéseket is a békemegállapodás szerves részének tekinti: rendezni kívánja a Nyugat által bevezetett szankciók feloldásának menetrendjét, valamint a Nyugaton befagyasztott, több száz milliárd dollárnyi orosz állami vagyon sorsát.
A területi viták továbbra is az egyik legnehezebb pontot jelentik.
Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a Donyecki terület azon részéről, amely jelenleg még Kijev ellenőrzése alatt áll – annak ellenére, hogy az orosz hadsereg közel négy év harc után sem tudta teljes egészében elfoglalni a térséget. Kijev ezt határozottan elutasítja, attól tartva, hogy a megerősített védelmi vonalak feladása az országot egy újabb orosz támadásnak tenné ki.
Ezt is ajánljuk a témában
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden elismerte, hogy Kijev és Washington között továbbra is fennállnak nézetkülönbségek a területi kérdésekben, valamint a zaporizzsjai atomerőmű jövőjét illetően, amely a háború elején került orosz ellenőrzés alá. Ugyanakkor optimistán nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a tárgyalások „jelentősen közelebb kerültek a dokumentumok véglegesítéséhez”.
Nyitókép: Mikhail METZEL / POOL / AFP