Bedobták a kavicsot az állóvízbe az oroszok: Putyin most már mindenről tud

„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.

Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.

Oroszország több ponton módosítaná az Egyesült Államok legfrissebb béketervét, amely az ukrajnai háború lezárását célozza – értesült a Bloomberg egy, a Kremlhez közel álló forrástól.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az Ukrajna és az Egyesült Államok által kidolgozott, húsz pontból álló dokumentumot, ugyanakkor úgy véli, hogy a tervezet nem tartalmazza a számára kulcsfontosságú biztonsági garanciákat és több lényeges kérdést nyitva hagy.

A béketerv legújabb változatát Vlagyimir Putyin orosz elnök egyelőre nem kommentálta. Ugyanakkor Kirill Dmitrijev, a Kreml megbízottja a hétvégén Floridában tárgyalt az amerikai delegációval, majd beszámolt az egyeztetések eredményeiről Putyinnak.
Moszkva a közeljövőben is folytatni kívánja az egyeztetéseket Washingtonnal és nem zárkózik el a további tárgyalásoktól.
Oroszország ugyan még nem hagyta jóvá a javaslat jelenlegi formáját, de nem kívánja teljes egészében elutasítani sem, mivel attól tart, hogy ezzel kiváltaná Donald Trump amerikai elnök ellenszenvét. Trump a napokban úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások „rendben” haladnak, és szerinte reális esély van egy közeli megállapodásra.
Moszkva elsősorban hosszú távú biztonsági garanciákat vár: kizárná a NATO keleti irányú bővítését, valamint rögzítené Ukrajna semlegességét akkor is, ha az ország az Európai Unióhoz csatlakozna. Emellett Oroszország korlátozná a háború utáni időszakban az ukrán fegyveres erők létszámát és fegyverzetét, továbbá egyértelmű jogi biztosítékokat követel az orosz nyelv ukrajnai státuszára vonatkozóan.
A Kreml a gazdasági kérdéseket is a békemegállapodás szerves részének tekinti: rendezni kívánja a Nyugat által bevezetett szankciók feloldásának menetrendjét, valamint a Nyugaton befagyasztott, több száz milliárd dollárnyi orosz állami vagyon sorsát.
A területi viták továbbra is az egyik legnehezebb pontot jelentik.
Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a Donyecki terület azon részéről, amely jelenleg még Kijev ellenőrzése alatt áll – annak ellenére, hogy az orosz hadsereg közel négy év harc után sem tudta teljes egészében elfoglalni a térséget. Kijev ezt határozottan elutasítja, attól tartva, hogy a megerősített védelmi vonalak feladása az országot egy újabb orosz támadásnak tenné ki.
Ezt is ajánljuk a témában

„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden elismerte, hogy Kijev és Washington között továbbra is fennállnak nézetkülönbségek a területi kérdésekben, valamint a zaporizzsjai atomerőmű jövőjét illetően, amely a háború elején került orosz ellenőrzés alá. Ugyanakkor optimistán nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a tárgyalások „jelentősen közelebb kerültek a dokumentumok véglegesítéséhez”.
Nyitókép: Mikhail METZEL / POOL / AFP