Magyar Péter az oroszokkal vitette volna el a balhét, de ez is hazugság volt (VIDEÓ)

A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 47. rész.

Ráadásul ennek kapcsán az elemző szerint „a mi életünkről, pénztárcánkról, anyagi lehetőségeinkről és perspektívánkról van szó”.

Donald Trump amerikai elnök a napokban úgy döntött: ideiglenesen engedélyezi a tengeren rekedt orosz olaj megvásárlását. Brüsszelben kiborultak az orosz szankciók amerikai enyhítése miatt, és az Euronews beszámolója szerint az uniós vezetők közül is egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök vetette fel a szankciók feloldásának lehetőségét az amerikai állásponttal összhangban. Mennyibe fog kerülni az EU-s döntés a magyaroknak? És mi köze mindennek a hazai, áprilisi választásokhoz? A Mesterterv legutóbbi adásából kiderült!
„Az Irán elleni fellépés hatására kezdett emelkedni a világpiacon az olajár. Ez Donald Trump számára Amerikában belpolitikailag is veszélyes, ezért megpróbál fellépni az olajár-emelkedéssel szemben” – mutatott rá kérdésre válaszolva Mráz Ágoston Sámuel.
Mint a Nézőpont Intézet vezetője fogalmazott: „Európa vezetői (Orbán Viktor leszámítva – a szerk.) a héten nem féltek azt a mondatot mondani, hogy ennek ellenére szankcionálni akarják az orosz olajat, és nem kérnek belőle. Tehát itt
az olcsó orosz energiaforrásokhoz való hozzáférés, illetve az arról való szuverén döntés kérdése is kulcstémájává válhat a kampánynak. És ez szerintem mindenki számára érthető.”
„Aki autóval közlekedik, és egy benzinkutat lát, az könnyen el tudja képzelni, hogy mi van mögötte, és mindenki számára érthetővé válik, hogy miért is ne vehetne egy ország olcsóbb olajat, hogyha technikai lehetősége van rá, van egy szerződése erre vonatkozóan, és azt akarja, hogy az emberek lehetőleg olcsóbban tudjanak közlekedni, energiatermelésben a lehetőleg olcsóbb forrásokat tudja használni” – fejtette ki az elemző.
„Ez ugyanaz a kérdés, mint az, hogy
ha egy kormány meg tudja tenni, van hozzá politikai ereje és szándéka, hogy rezsit csökkent, akkor ne lehessen már Brüsszelből megmondani, hogy nem csökkenthetsz rezsit”
– tette hozzá G. Fodor Gábor.
Mint a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója fogalmazott: „számtalan kérdésben ugyanezt tapasztaljuk. Ha egy nemzeti elkötelezettségű kormánynak van szándéka és ereje ahhoz, hogy ezt megtegye, miért ne tehetné meg? Tehát ilyen értelemeben magas szinten is érvényesül ez a szuverenitási harc, de leér a lába. A mi életünkről, a mi pénztárcánkról, a mi anyagi lehetőségeinkről és perspektívánkról van szó”– húzta alá az elemző.
És mint a műsorban elhangzott:
az orosz olaj kérdésének – mint ahogy az előző adásban kifejtettük, ábrákkal bemutattuk – nemcsak az üzemanyagárakra van nagy hatása, hanem magára a rezsicsökkentésre is.
Hiszen a rezsicsökkentés hosszútávú fenntartatósága azon alapszik, hogy a MOL az orosz olajon elkönyvelt nyereségének 95%-át egy rendkívüli különadó keretében befizeti a költségvetésbe, konkrétan a rezsivédelmi alapba. Ez évente több százmilliárd forint, és ebből finanszírozzák aztán a lakossági gázárat és a lakossági villanyárat.
Így lehetséges, hogy harmadannyi Magyarországon a lakossági villanyár és gázár, mint a környező országokban, vagy mint az Európai Unió átlaga.
A Mesterterv legutóbbi adását a cikkünk elején található videóra, vagy ide kattintva tudja megnézni.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
