Aggódnak a németek: hamarosan állampolgárságért folyamodhatnak az ukrán menekültek
Jelenleg mintegy 1,3 millió ukrán menekült él Németországban, és sokaknak eszük ágában sincs távozni.

Az új állampolgárok döntő többsége meghagyott egy olyan kiskaput, amely a született németeknek nem áll rendelkezésükre.

Több mint egy évvel a német állampolgársági törvény reformja után jól láthatóvá váltak a változtatások hatásai. A Deutsche Welle a Mediendienst Integration kutatócsoport felmérésére hivatkozva arról számolt be, hogy az új német állampolgárok 85–98 százaléka megtartotta eredeti állampolgárságát is a honosítás során.
A német kormány 2024-ben módosította az állampolgársági szabályokat. Az új rendelkezések lehetővé tették a kettős állampolgárság szélesebb körű elfogadását, amely korábban csak bizonyos csoportok – például az uniós vagy svájci állampolgárok – számára volt egyszerűen elérhető.

Emellett a német állampolgárság megszerzéséhez szükséges minimális tartózkodási idő nyolc évről öt évre csökkent.
Az utóbbi enyhítés különösen sok feszültséget okoz, és lassan az ukrán menekültek kapcsán is komoly kihívások elé állítja a német állami szerveket.
Ezt is ajánljuk a témában
Jelenleg mintegy 1,3 millió ukrán menekült él Németországban, és sokaknak eszük ágában sincs távozni.

A kutatás szerint azok, akik nem tarthatták meg eredeti állampolgárságukat, jellemzően olyan országokból származtak, amelyek nem ismerik el a kettős állampolgárságot. Ide tartozik többek között
A Deutsche Welle beszámolója alapján
2025-ben mintegy 189 ezer új honosítási kérelmet nyújtottak be Németországban.
Ez körülbelül 10 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor az előzetes adatok szerint
összességében több mint 300 ezer ember kapott német állampolgárságot.
A legtöbb új német állampolgár Szíriából érkezett, őket
A Mediendienst Integration becslése szerint jelenleg mintegy 3,6 millió kettős állampolgár él Németországban, és közel 70 százalékuk valamely más európai ország állampolgárságával is rendelkezik.
A reform nyomán jelentősen megnőtt az érdeklődés a honosítás iránt, ami több nagyvárosban komoly ügyhátralékot eredményezett. A Deutsche Welle szerint Berlinben regisztrálták a legtöbb új kérelmet, összesen 36 100-at, míg Münchenben 17 800-an nyújtottak be állampolgársági kérelmet.
A dpa német hírügynökség adatai alapján május elején Münchenben még több mint 40 ezer kérelem várt elbírálásra, ami jól mutatja, hogy a német hatóságoknak komoly kihívást jelent a megnövekedett ügyforgalom kezelése.
Ezt is ajánljuk a témában
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.

***
Fotó: Tobias SCHWARZ / AFP