Ukrán menekültekre szórják a németek pénzét, míg a Bundestag a tartományokkal veszekszik
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Jelenleg mintegy 1,3 millió ukrán menekült él Németországban, és sokaknak eszük ágában sincs távozni.

Egyre nagyobb aggodalmat okoz Németországban, hogy 2027-től tömegesen kérhetnek német állampolgárságot az ukrán menekültek, ami súlyos túlterhelést idézhet elő a helyi hatóságoknál – írja a Die Welt. A német városok és önkormányzatok attól tartanak, hogy az ország „végleges túlterhelési helyzet” elé nézhet.
A probléma hátterében az áll, hogy 2027 márciusában lejárhat az ukránok ideiglenes uniós védelmi státusza. Közben sokan addigra teljesíthetik a német állampolgárság megszerzéséhez szükséges tartózkodási időt is, ezért tömegesen nyújthatnak be honosítási kérelmeket.

Jelenleg mintegy 1,3 millió ukrán menekült él Németországban, közülük sokan hosszú távon is maradnának az országban. A lap által idézett belső dokumentum szerint
az állampolgársági hivatalok már most is rendkívül túlterheltek”, és egy újabb kérelmezési hullám „végleges túlterhelési helyzethez vezethet”.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a német hatóságok között sincs egyetértés arról, hogy az ukránok jelenlegi tartózkodási státuszukkal egyáltalán jogosultak-e az állampolgárság megszerzésére:
Engelhard Mazanke, a berlini bevándorlási hivatal vezetője a Weltnek azt mondta:
2025 januárja óta figyelmeztetünk arra a problémára, hogy a következő év során várhatóan drámaian megnőnek az állampolgársági kérelmek.”
Hozzátette: a munkaerőpiaci adatok alapján az ukrán menekültek mintegy harmada már társadalombiztosítási jogviszonyban dolgozik, ami
jelentős lehetőséget jelent az állampolgárságot kérők számának növekedésében”.
Jan Schneider, a Bevándorlási és Integrációs Szakértői Tanács kutatási vezetője szerint a német jog jelenleg kizárja az automatikus honosítást az ideiglenes védelmi státuszból. Ugyanakkor a hatóságok egyedi mérlegelés alapján mégis adhatnak állampolgárságot. Schneider szerint
elképzelhető, hogy egyes progresszív tartományok élni fognak ezzel a lehetőséggel”, akár „nagyobb mértékben is”.
A szakértők attól tartanak, hogy egységes szabályozás hiányában tartományonként eltérő gyakorlat alakulhat ki, ami jogbizonytalanságot és adminisztratív káoszt eredményezhet.
A német önkormányzatokat tömörítő szervezet ezért már nyomást gyakorol a szövetségi kormányra. Christian Schuchardt főigazgató hangsúlyozta:
A szövetségi kormánynak egyértelműen szabályoznia kell, hogy az ukrán menekültek tartózkodási státusza lehetővé teszi-e az állampolgárság megszerzését, vagy ehhez más jogállás szükséges.”
Schuchardt szerint a helyi idegenrendészeti hivatalok sok helyen már most a teljesítőképességük határán működnek, ezért
a jogbiztonság kulcsfontosságú kérdés”.
Az ukrán menekültek eközben egyre súlyosabb társadalmi feszültséget okoznak, és a sok harmadik világbeli bevándorlóval együtt a robbanás szélére sodorhatják a német szociális ellátórendszert. A szövetségi kormány pedig egyelőre tehetetlennek tűnik az egymásra rakódó problémákkal szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.

***
Fotó: X