A modellváltás óta lehetséges a stratégiaalkotás, és az autonómia nem javulna attól, ha az egyetemeket visszaállamosítanák – világított rá Horváth Zita, aki személyesen nem tapasztalta, hogy az egyetemeket belekényszerítette volna az Orbán-kormány az új rendszerbe. Azt is elárulta: Varga Judit kuratóriumi elnökként intelligensen viselkedett.
„Azt gondolom, hogy nem lenne szerencsés visszatérni az állami fenntartásra sem gazdasági, sem az autonómia elvesztésével kapcsolatos félelmek okán” – fogalmazott Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora a HVG-nek adott interjújában.
A kérdés azért aktuális, mert Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton tiszás parlamenti képviselő a napokban benyújtotta azt az Alaptörvény-módosító indítványt, amely többek között a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) jogi helyzetével is foglalkozik.
A módosítást követően a kormány gyakorolhatná a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapító jogait és dönthetne ezek megszüntetéséről.
A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja pedig az állam lenne.
Hol húzódnak a frontvonalak a modellváltás ügyében?
Mint ismert, jelenleg KEKVA a fenntartója a legtöbb felsőoktatási intézménynek, de az MCC tehetséggondozó műhelynek is. A KEKVA-kat még a negyedik Orbán-kormány idejében hozták létre, a folyamatot pedig sok támadás érte az akkori ellenzék részéről. Leginkább az volt a kritikájuk, hogy szerintük ez a rendszer az állami vagyon intézményesített ellopására való, valamint az egyetemi autonómia megszüntetésére. Utóbbi mellett azzal érveltek, hogy a fenntartó alapítványok kuratóriumai szerintük kormányhoz hű emberekkel lettek feltöltve.
Az akkori kormány viszont azzal érvelt, hogy az új rendszerben könnyebb lesz a hosszú távú, stabil működést biztosítani, rugalmasabb gazdálkodást tesz lehetővé és növeli a versenyképességet.
A Miskolci egyetem rektora a HVG-nek rámutatott, hogy
az állami fenntartás nem alkalmas stratégiaalkotásra, a modellváltás viszont ezen változtatott.
Horváth Zita az egyetemi autonómiával kapcsolatos tévhiteket, vagy inkább rémhíreket is eloszlatta. Mint fogalmazott, „Az autonómia attól sem erősödik önmagában, ha azt az állammal való alkuk és az éves logika mentén kell működtetni.”
Megjegyezte azt is,
ha az államhoz kerül vissza az alapító jog, akkor ugyanúgy érheti az a vád a rendszert, hogy a kormány fogja megmondani, kik üljenek be a kuratóriumokba.”
Az azonban hozzátette: „Ezért gondoljuk azt, hogy a legfontosabb a delegálás pontos szabályozása. Az, hogy valahol jobban vagy kevésbé sérült az egyetemek autonómiája, a kuratóriumi tagok tudásán, intelligenciáján, hozzáállásán múlott, nem a jogszabályi fékeken. Ha egy kurátor visszahívható lenne, és meg lenne szabva, kik, hogyan és meddig lehetnének tagok, akkor szerintem jól tudna működni az alapítványi modell.”
A rektor azt a vádat sem tudta személyes tapasztalat alapján megerősíteni, hogy az egyetemek a kormányzat nyomására mentek bele a modellváltásba.
„A Corvinus tudtommal önként akarta a váltást. Az Állatorvosi Egyetem, a MOME és a Széchenyi Egyetem is már akkor tárgyalt a fenntartó minisztériummal valamifajta modellváltásról, amikor még én is ott dolgoztam” – sorolta Horváth Zita.
Felidézte: „A 2020-as körben, ahova a Miskolci Egyetem is tartozott, nem mi kezdeményeztük ugyan a változást, de éltünk a felkínált lehetőséggel.”
A rektor szerint ugyanis
Senki nem akar lemaradni és rosszabb helyzetbe kerülni, mint egy másik egyetem.”
Arra is rámutatott: „Egyetemünk állami támogatása 2020 előtt 5,2–6 milliárd volt, ami egy ekkora egyetemhez képest nagyon szolid működést tudott lehetővé tenni. Nyilván az elől senki nem ugrik el, ha azt mondják, a támogatás jelentősen nő, márpedig
a modellváltás után két és félszeresére nőtt a finanszírozásunk,
ennek egy része jön normatív alapon, hallgatói létszám alapján, az összes többi pedig teljesítményindikátorok mentén.”
Azonban azt is megjegyezte: „A teljesítményindikátorok tekintetében voltak vitáink az ágazatirányító minisztériummal, de
az indikátorok bevezetése nagyobb teljesítményre sarkallta az intézményeket, aminek az eredménye több területen is jól látszik, akár a nemzetközi láthatóságot, a stratégiai gondolkodást vagy a tudományos eredmények ismertségét nézzük.
Ettől függetlenül azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy egyes intézményeknél lehetett erős kormányzati presszió is.”
A Miskolci Egyetem rektorát Varga Juditról is kérdezte a HVG, mivel a korábbi igazságügyi miniszter egy időben az egyetem fenntartójának kuratóriumi elnöke volt. Horváth Zita elárulta, hogy Varga Judit továbbra is az egyetem alkalmazottja, „és kuratóriumi elnökkét volt annyira intelligens, hogy külön tudta választani az egyetemi és a politikai ügyeket, addig is, amíg nem lépett ki a kuratóriumból. Amíg miniszter és kuratóriumi elnök volt, pénzt nem vett fel, csak miután ez a két feladata megszűnt, akkor került fizetős állásba.”
Hack Péter jogtudós, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék tanszékvezetője a Mandinernek nemrég azt nyilatkozta:
az állami egyetemeken az oktatók közalkalmazotti státuszban vannak, bérezésük a közalkalmazotti bértábla alapján történik, a KEKVA-k által fenntartott egyetemeken viszont munkaviszonyban vannak az oktatók, így a bérezésük kedvezőbb, mint a közalkalmazottak esetén.”
Hack Péter szerint „Amennyiben az új kormányzat egy az egyben helyreállítaná a korábbi állapotokat, azzal valószínűleg többen járnának rosszul, mint jól.”
Ezt is ajánljuk a témában
Hack Péter jogtudós a Mandinernek nyilatkozva rámutatott, a KEKVA-rendszer átalakításának is lehetnek vesztesei, ráadásul az államnak bizonyos esetekben kártérítést kellene fizetnie.
Nyitókép: MTI/Vajda János
A Tisza által beígért áfacsökkentés 150 milliárd forintos mínuszt jelentene a költségvetésnek.
Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy olyan egyetemeket szeretnénk, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek.
Orbán Balázs fideszes képviselő és Magyar Péter miniszterelnök csörtéjéből teljesen más elemeket emelnek ki.
Bár a parlament tavaszi ülésszaka hétfőn véget ért, a kormány kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását öt előterjesztés megtárgyalására.
Orbán Balázs szerint a Tisza-kormány az Alaptörvény-módosítással olyan ajtókat nyitna ki, amelyeket nem szabadna kinyitni.
A kérdés innentől az, hogy a következő hónapokban (években?) milyen áron fogja megtanulni az ország, hogy egy két lábon járó pszichiátriai kórképet akkor sem választunk meg vezetőnek, ha nagyon utáljuk az ellenfelét.
Az ukrán elnök sürgette az uniós vezetőket, hogy gyorsítsák fel Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatát.
A holtankoljak.hu adatai szerint a 95-ös benzin jelenlegi átlagára 592 forint/liter, a gázolajé 614 forint/liter, így mindkét üzemanyagfajta átlagára a védett ár alá esett.
A rendőrség súlyos testi sértés gyanújával nyomoz.
