Orbán Balázs parlamenti felszólalásában hosszan sorolta, miért vezették be annak idején a KEKVA-rendszert és milyen eredményeket értek el vele. A képviselő úgy látja, a Tisza-kormány az Alaptörvény-módosítással olyan ajtókat nyitna ki, amelyeket nem szabadna kinyitni.
A miniszterelnöki tisztség nyolc évben való korlátozását a Tisza nem elvek miatt akarja bevezetni, hanem hatalmi szándékból – mondta parlamenti felszólalásában Orbán Balázs fideszes képviselő. A politikus kijelentette: „Egy parlamentáris kormányformában egyszerűen nincs olyan, hogy a miniszterelnöki tisztséget korlátozod.” Orbán Balázs azt javasolta a tiszásoknak, ha ilyesmit akarnak, akkor kormányformát kell váltani: át kell térni a parlamentarizmusról az elnöki vagy félelnöki rendszerre.
A miniszterelnök ciklusainak korlátozását viszont értelmetlennek nevezte, amivel csak „kinevettetjük magunkat” Európában. „Ha ez egy fantasztikus magyar közjogi innováció, miért nem vezették be máshol?” – tette fel a költői kérdést Orbán Balázs. Mint kifejtette, a parlamentáris kormányformának az az értelme, hogy a parlament határozza meg, ki a miniszterelnök. „Azért nincs korlátozás, mert az az Önök felelőssége” – mondta a parlament tiszás többségének címezve. Orbán Balázs szerint ezzel a kormánypárti frakció képviselői valójában a saját felelősségüket dobják el.
Orbán Balázs beszéde nagyobb részében amellett érvelt, hogy a kormány hibát követ el, ha Alaptörvény-módosítás révén megszünteti a KEKVA-rendszert.
Ezt is ajánljuk a témában
Hack Péter jogtudós a Mandinernek nyilatkozva rámutatott, a KEKVA-rendszer átalakításának is lehetnek vesztesei, ráadásul az államnak bizonyos esetekben kártérítést kellene fizetnie.
A fideszes képviselő rámutatott: minden kormányzati működésben van egy belső vita arról, hogy mire mennyit költsenek. Az egészségügyért, az oktatásért, az innovációért, az energetikáért felelős miniszterek mind a több és több forrást szeretnének a saját területüknek, és Orbán Balázs szerint ebben mindannyiuknak igazuk is van.
Azonban arra is felhívta a figyelmet: „A kérdés az, hogyha jön a pénzügyminiszter, és egyébként nehéz gazdasági helyzet van, és olyan rendszerekről beszélünk, amit hosszú évekig kell megfelelő módon finanszírozni, hogy eredmény legyen, akkor melyik az a szektor, amelyik forráskivonást fog elszenvedni, és melyik az a szektor, ami meg tudja védeni azokat a forrásokat, amik rendelkezésre állnak, sőt azokat bővíteni tudja hosszú évek alatt.”
Orbán Balázs kitért arra is, tudja, hogy a Tisza összerakott egy olyan kormányprogramot, amely szerint minden szektor több pénzt fog kapni, de ezt még azok a választópolgárok sem hiszik el, akik rájuk szavaztak. Visszatérve a források végességére az államigazgatásban, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Tehát majd önök is ebbe a helyzetbe kerülnek, mi is ebben a helyzetben voltunk, és
éppen ezért hoztuk létre ezt a KEKVA-rendszert, mert azt láttuk, hogy máshogy a felsőoktatásba juttatott forrásoknak a szintjét egyszerűen nem lehet emelni.”
Mint kifejtette: „a felsőoktatásban lévő szereplőknek egy kiszámítható, magasabb összegű finanszírozási környezetben kell működniük. És ezt egy alapítványi rendszerrel lehet elérni.”
Rámutatott: az Amerikai Egyesült Államokban az elitet alkotó Ivy League egyetemek így működnek.
„A Harvard, a Yale, a Princeton így működik és a 19. században mi történt?
Endowmanteket kaptak. Mik voltak azok? Részvények voltak, földek voltak, ingatlanok, vagyoni juttatások voltak, abból lettek olyan egyetemek több mint 100 év után, amilyen egyetemek most”
– világított rá.
Orbán Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország korábban GDP-arányosan 0,8-09 százalékot költött, amivel az EU középmezőnyben volt. 2024-re viszont ez az összeg felment 1,4-re, amivel bekerültünk az első háromba az unióban, mindezt az alapítványi rendszerben sikerült elérni.
„Ha az 1,4-et önök föl szeretnék vinni 1,6-ra, 1,7-re, 2,3-ra, az szerintem helyes, azt támogatni fogjuk. Azt nem értem, hogy ahhoz miért kell szétszedni az alapítványi rendszert? Mert az alapítványi rendszerben most éppen lejárnak a finanszírozási szerződések, újra lehet őket kötni. Olyan feltételek szerint, amit akarnak. Át lehet nézni a kuratóriumokat, be lehet rakni új embereket. Ezt mind meg lehet csinálni. Ehhez nem kell az az Alaptörvény-módosítás és az a szöveg, amit előterjesztettek” – fogalmazott.
Orbán Balázs úgy vélekedett, az alapítványi rendszer megszüntetése egyetlen dologhoz kellhet: ha a forrásokat vissza akarják vonni, „és a belső egyeztetés eredményeképpen majd el akarják dönteni, hogy mire költik.”
„Lehet azt mondani, hogy nem ez a terv, nyilván ezt fogják mondani, de ettől még ez a szöveg ennek ágyaz meg” – hangoztatta a fideszes képviselő.
Orbán Balázs arra is felhívta a tiszás képviselők figyelmét, hogy vannak olyan alapítványok, amelyeket nem az állam alapított. „Ezek magánalapítású alapítványok. Ezek 30 éves, több évtizedes magánalapítványok. Egyiket a mostani miniszterelnök példaképe, állítólagos példaképe, Antall József alapította személyesen (Batthyány Lajos Alapítvány – a szerk.). Ez a javaslat ezzel a szöveggel bezúzhatóvá teszi azt az alapítványt, amit Antall József alapított. Mi értelme van ennek? A másik alapítvány, amiről szó van, aminek én is kuratóriumi elnöke vagyok (MCC – a szerk.), az egy 30 éves magánalapítvány.”
Orbán Balázs felidézte azt is, hogy megpróbálták már tönkretenni az MCC-t, például 2002 és 2010 között, amikor a fűtést megpróbálták lekapcsolni.
„A Batthyány Lajos Alapítványt is megpróbálták az Eötvös utcából kirakni 2002 és 2010 között. Ismerjük ezeket a dolgokat” – tette hozzá.
A fideszes képviselő a magánalapítványokkal kapcsolatban kifejtette: „ezekbe az alapítványokba az állam beszállt, mint csatlakozó, ez azt a célt szolgálta, hogy ne csak közoktatás legyen, ne csak felsőoktatás legyen, hanem amellett legyen egy nagy tehetséggondozó nemzeti intézményrendszer. Magyarország van elég erős ahhoz, hogy ne csak külföldi forrásokból végezzen tehetséggondozó tevékenységet.”
Mint mondta, ezért támogatta az állam az MCC-t, ami egy 30 éve működő magánalapítvány.
„Hogy az alapítvány jól gazdálkodik-e? Jól. És ezt nem is tudják, megkérdőjelezés. Tudják, miért?” – tette fel a kérdést Orbán Balázs.
A képviselő a maga által feltett kérdésre azt a választ adta:
van olyan kormánytag, akinek a közeli hozzátartozója az MCC-be jár, és van olyan állami tisztségviselő – nem a Fidesz, hanem a Tisza által kinevezett és helyzetbe hozott –, akinek a közeli hozzátartozója odajár. Úgyhogy csak óvatosan, jó?”
Orbán Balázs úgy folytatta, az MCC „egy jó műhely, amit önök és az egyébként az önök környezetében lévő tehetséges emberek is igénybe vesznek, és ez szerintem így van jól.”
A fideszes képviselő szerint, ha az állam úgy dönt, hogy az általa bevitt vagyonokat vissza akarja kapni, azt meg lehet tenni és arról lehet tárgyalni.
Mint rámutatott: az ugyanis benne van a törvényben világosan, hogy az állam mit tett bele az alapítványba.
De ehhez nincs szükség Alaptörvény-módosításra – húzta alá.
Orbán Balázs szerint a Tisza által benyújtott javaslat az Alaptörvény módosításására azt jelentené, hogy bezúznak olyan alapítványokat, amelyek már a Tisza előtt léteztek és akkor is létezni fognak, amikor a Tisza már nem lesz.
Ilyet nem lehet egy demokratikus jogállamban megcsinálni,
és amikor a miniszterelnök egyébként ezzel összefüggésben fenyegeti a magyar állami vezetőket, a magyar stratégiai ágazatba tartozó vállalatoknak a vezetőit, akkor bezuhannak a részvényárfolyamok. És akkor a befektetők azon gondolkodnak, hogyha ilyet meg lehet csinálni most”, akkor vajon meg lehet-e csinálni ezután is – mondta.
Orbán Balázs aláhúzta: nem lehet olyan alapítványokat megszüntetni, amelyeknek semmi közük az államhoz, nem lehet az alapítói jogokat semmibe venni, és nem lehet olyan vagyonelemeket államosítani, amelyeket az alapítványok nem az államtól kaptak.
A fideszes politikus az MCC-vel kapcsolatban arra is felhívta a kormánypárti képviselők figyelmét: nyugodtan megnézhetik a nyilvános beszámolókat, amelyekből ki fog derülni, hogy a jelenlegi vagyon értéke magasabb, mint az akkori értéke, amikor az alapítvány kapta.
Több vagyona van az alapítványnak, többet ér ugyanaz a vagyon, mint mikor megkapta. Jobban gazdálkodott, mint hogyha az államnál lettek volna ezek a vagyonelemek”
– vonta le a következtetést.
„Van itt nyolcezer gyerek ebben a konkrét esetben. Egy részük, több tucatnyian külföldi ösztöndíjra pályáznak. És vissza fogják venni tőlük az összegeket?” – tette fel a kérdést Orbán balázs, aki szerint az Alaptörvény-módosítás ezt is tartalmazza, akár úgy, hogy a NAV zárolja a számlát annak a nyolcezer diáknak, aki menne az Ivy League egyetemekre.
Szerinte a benyújtott módosítás szövege ezt a kaput nyitja ki „és ezt a kaput szerintem önök sem szeretnék kinyitni, mert az egyébként Magyarország érdeke, hogy ezt a kaput ne nyissuk ki.”
Orbán Balázs beszéde végén a kormánytól józanságot, higgadtságot és tárgyalást kért.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
A Tisza korábban élesen támadta a szolidaritási hozzájárulást, kormányon már megtartanák.
A Tisza Párt alkotmányellenesen alkotmányozna. Beszámolónk a parlamenti ülés második napjáról.
A Tisza politikusa szerint olyan kormányzásra van szükség, amely az állampolgárok véleményét és problémáit is becsatornázza a döntéshozatalba.
A Tisza Párt alaptörvény-módosításával immár kérdésessé vált a tehetséggondozó megmaradása.
Egy friss grafikon szerint a német gazdaság tartós gyengélkedése jelentős mértékben visszafogja a magyar gazdaság teljesítményét is.
Heidl Györgyöt, Nagy Ervint, dr. Sári Zsoltot és Tompa Enikőt, ahogy Gyurkó Szilviát és Velkey György Lászlót is kinevezték.
A jobboldali párt szerint minden jóérzésű ember jogos felháborodással értesült az eseményekről.
Gulyás Gergely tett rendet a fejekben.
Egyre súlyosabb képet mutatnak az orosz–ukrán háború emberveszteségeiről szóló legfrissebb nemzetközi értékelések.
