Pokoli nyár jöhet, brutális hőhullámokra figyelmeztetnek a szakértők

Az Euronews beszámolója szerint rekordokat döntött a májusi meleg Európa több térségében. Franciaország meteorológiai szolgálata, a Météo France hétfőn közölte, hogy több mint 350 mérőállomáson regisztráltak új havi csúcshőmérsékletet. A legmagasabb értéket Hossegor közelében mérték, ahol 37,1 Celsius-fokig emelkedett a levegő hőmérséklete. A forróság több halálesethez is hozzájárult, és az előrejelzések szerint a helyzet egyelőre nem enyhül.

Az Egyesült Királyságban szintén rendkívüli meleg alakult ki. London egyes részein 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, ezzel két egymást követő napon is megdőlt a májusi melegrekord. A meteorológusok szerint több európai fővárosban is jóval az ilyenkor megszokottnál magasabb értékeket mértek: 

• Londonban 16 fokkal haladta meg a hőmérséklet a májusi átlagot, 
• Párizsban 14 fokos, 
• Berlinben 11 fokos, 
• Madridban és Lisszabonban pedig 10 fokos eltérést regisztráltak.

Még az északi országokat sem kerülte el a meleg. Oslóban például 18 Celsius-fokot mértek, ami három fokkal magasabb a késő májusi átlagnál. A szakértők szerint a mostani szélsőséges időjárás hátterében az úgynevezett hőkupola áll, amely csapdába ejti a forró levegőt és tartósan magas hőmérsékletet okoz. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az ilyen jelenségek egyre gyakoribbá válnak az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt. Friederike Otto, az Imperial College London klímatudományi professzora úgy fogalmazott:

A professzor szerint korábban még a nyár közepén is rendkívül ritkának számítottak az ilyen értékek, ezért különösen megdöbbentő, hogy tavasszal már 35 fokot mértek az Egyesült Királyságban. Hozzátette, a tudomány jelenlegi állása alapján egyértelmű, hogy a klímaváltozás miatt a hőhullámok hosszabbak, erősebbek és gyakoribbak lesznek.

Szerinte az emberek ma már egy teljesen más éghajlatban élnek, mint amelyben korábban felnőttek, miközben az épületek és az infrastruktúra továbbra sincsenek felkészítve arra, ami következhet.

A hőmérséklet tovább emelkedhet Európában

Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ előrejelzése szerint az idei nyár időjárását egy viszonylag gyenge légköri nyomási rendszer határozhatja meg. Ez azért jelenthet problémát, mert a gyenge légmozgás kedvez a tartósan forró, szélcsendes időszakok kialakulásának.

Ioanna Vergini meteorológus szerint különösen Dél-Európa kerülhet veszélybe, ahol egyszerre jelentkezhet az extrém hőség és a súlyos aszály. A szakértő arra számít, hogy Portugáliától Görögországig egy összefüggő erdőtűzveszélyes övezet alakulhat ki, amelyet később villámárvizek követhetnek az őszi hónapokban.

A szakértők szerint a városok különösen veszélyeztetettek. A beton, az aszfalt és az épületek magukba szívják és megtartják a hőt, emiatt a nagyvárosokban még magasabbnak érződik a hőmérséklet. Ez az úgynevezett városi hősziget-hatás, amely különösen az idősek és a krónikus betegek számára jelent komoly veszélyt. Vergini úgy fogalmazott:

Európa több városa már készül a szélsőséges hőségre

Az egyre gyakoribb hőhullámok miatt több európai város is próbál alkalmazkodni az új körülményekhez. Spanyolországban például már kiterjedt klímamenedék-hálózat működik. Ezek olyan középületek, ahol az emberek ingyenesen használhatnak légkondicionált helyiségeket, ivóvizet és pihenőtereket a legforróbb napokon.

Párizs már évtizedek óta igyekszik csökkenteni a városi túlmelegedést. A francia fővárosban 2020 óta több mint hatezer parkolóhelyet számoltak fel, és jelentős aszfaltozott felületeket alakítottak át zöldterületté. Az elmúlt években közel száz utcát zöldítettek újra, miközben több mint százezer fát ültettek el a városban.

Ioanna Vergini szerint ugyanakkor a hatóságok még mindig túl gyakran csak utólag reagálnak a szélsőséges hőségre, pedig a szezonális előrejelzések már hónapokkal korábban jelzik a veszélyeket. A szakértő arra kérte az embereket, hogy figyeljék a hőségriasztásokat, segítsenek az időseknek, és ne számítsanak arra, hogy az éjszakák lehűlést hoznak. Dél-Európában ugyanis egyre gyakoribbá váltak az úgynevezett trópusi éjszakák, amikor a hőmérséklet éjjel sem csökken 25 Celsius-fok alá, ami tovább növeli a szervezet terhelését a nappali forróság után.

Nyitókép: Alex HALADA / AFP