Én a klímaváltozástagadót elmebeteg bűnözőnek tartom
Nekem a kertemben az utóbbi pár évben egy kivételével minden fenyő kiszáradt.
Nekem a kertemben az utóbbi pár évben egy kivételével minden fenyő kiszáradt.
A globális hőmérséklet-emelkedés 2024-re elérte az 1,49 fokot az iparosodás előtti szinthez képest, megközelítve a kritikus 1,5 °C-os határt – figyelmeztet a Reuters.com legfrissebb jelentése. Az óceáni áramlatok gyengülése, az extrém időjárási jelenségek gyakorisága és az ökoszisztémák növekvő stressze arra utal, hogy a klímaváltozás hatásai gyorsabban és súlyosabban bontakoznak ki, mint azt korábban előre jelezték.
A tél már nem az, ami régen volt. A fagyos napok eltűnnek, a hó ropogása helyett saras ösvények fogadnak a világ nagy részén. Az „elveszett téli napok” a klímaváltozás legújabb áldozatai, és vele együtt mi is – ezt erősítik meg a Climate Central minapi elemzésének megállapításai is.
Most, hogy palesztin sálat kötött a sárga esőkabátra, vajon hol vannak a politikusok, akik úgy tettek, mintha számítana, mit gondol egy svéd tinédzser a klímapolitikáról?
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Az Alpokot sem kíméli a klímaváltozás.
Nagy változások lehetnek egész Közép-Európában.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A cseh-lengyel határ mentén fekvő területek különösen súlyosan érintettek.
A Wiener Zeitungnál nem értik, miért nem szavaznak a hőhullám és az árvíz ellenére az osztrákok az egyetlen olyan pártra, amely a klímaváltozás ellen küzd.
Állítólag a gyermeket vállalók az önzők, mert erre a világra szülni felelőtlenség, a gyerekek idegesítőek, s úgyis túlnépesedtünk – van ám egy óriási hiba ebben az érvelésben. Veczán Zoltán írása.
Az élelmiszerárak elmúlt években tapasztalt megugrása több okra is visszavezethető. Magyarázzák a geopolitikai konfliktusokkal, az energiahordozók, a műtrágyák árának megugrásával, a megnövekedett kereslettel, az ellátási láncok zavaraival, a kapzsinflációval, de ebből a klímaváltozás is kivette a részét. A rossz hír az, hogy az áringadozások velünk maradnak.
Az északi féltek eddig mért legforróbb nyara volt az idei.
A brüsszeli rovarlobbiról, rántot tücsökről és rovarfehérjéről beszélt Csíki Sándor gasztronómiai szakértő a Magyar Nemzetnek. Vajon miben áll a rovarevés, és meg lehet-e szokni?
Várhatóan napraforgóból, kukoricából, burgonyából és almából is importra lesz szükség, a hiány pedig áremelkedést hoz.
A Demokratákhoz közel álló CNN volt a szerencsés, akinek először interjút adott Harris.