Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Az Alpokot sem kíméli a klímaváltozás.
Nagy változások lehetnek egész Közép-Európában.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A cseh-lengyel határ mentén fekvő területek különösen súlyosan érintettek.
A Wiener Zeitungnál nem értik, miért nem szavaznak a hőhullám és az árvíz ellenére az osztrákok az egyetlen olyan pártra, amely a klímaváltozás ellen küzd.
Állítólag a gyermeket vállalók az önzők, mert erre a világra szülni felelőtlenség, a gyerekek idegesítőek, s úgyis túlnépesedtünk – van ám egy óriási hiba ebben az érvelésben. Veczán Zoltán írása.
Az élelmiszerárak elmúlt években tapasztalt megugrása több okra is visszavezethető. Magyarázzák a geopolitikai konfliktusokkal, az energiahordozók, a műtrágyák árának megugrásával, a megnövekedett kereslettel, az ellátási láncok zavaraival, a kapzsinflációval, de ebből a klímaváltozás is kivette a részét. A rossz hír az, hogy az áringadozások velünk maradnak.
Az északi féltek eddig mért legforróbb nyara volt az idei.
A brüsszeli rovarlobbiról, rántot tücsökről és rovarfehérjéről beszélt Csíki Sándor gasztronómiai szakértő a Magyar Nemzetnek. Vajon miben áll a rovarevés, és meg lehet-e szokni?
Várhatóan napraforgóból, kukoricából, burgonyából és almából is importra lesz szükség, a hiány pedig áremelkedést hoz.
A Demokratákhoz közel álló CNN volt a szerencsés, akinek először interjút adott Harris.
A meteorológus elmondta véleményét az idei nyárról és a szeptemberről, és arról, milyen idő várható.
Huszonöt törvényjavaslatot terjesztett be a kormány a Parlament elé az őszi ülésszakra, mutatjuk, mi minden található benne.
A klímaváltozásról folytatott vita világszerte arról szól, hogy radikális korlátozásokkal kell tovább élnie az emberiségnek. Vagy van más megoldás is?
A University College London (UCL) felmérése szerint a diákok mindössze 31 százaléka lát karrierlehetőséget a klímaváltozás és a fenntarthatóság tanulmányozásában, valamint csupán 17 százalékuk érdeklődik egy ilyen pálya iránt. Ugyanakkor a kutatás azt is kimutatta, hogy a 11–14 éves lányok 44 százaléka rendszeresen aggódik a klímaváltozás miatt, míg a fiúk körében viszont ez az arány csupán 27 százalék.
Erica Komisar amerikai gyermekpszichológussal az új nemzedékek ellenállóképességéről és a szülők felelősségéről beszélgettünk az MCC Feszten, de szóba került a média, a drogok, az iskola, a klímaváltozás, a szexuális felvilágosítás és az okostelefonok kérdése is.
