Hatalmas csapás érte Berlint az ENSZ-ben: a német külügyminiszter rögtön heves oroszozásba kezdett
Megválasztották a Biztonsági Tanács új, nem állandó tagjait. Németország elbukott.

Hiába áramlanak évek óta a hatalmas összegek nemzetközi programokra és segélyekre, Berlin most látványos diplomáciai kudarcot szenvedett. Németország az ENSZ egyik legnagyobb finanszírozójaként sem tudott elegendő támogatást szerezni ahhoz, hogy helyet kapjon a Biztonsági Tanácsban.

A Die Junge Freiheit szerint súlyos presztízsveszteséget szenvedett Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának választásán. A német pályázat ugyanis elbukott Ausztriával és Portugáliával szemben, miközben Berlin évek óta a világszervezet egyik legnagyobb finanszírozója. A lap felidézi, hogy a német kormány összesen 5,1 milliárd eurót fizet az ENSZ-nek, miközben a kötelező hozzájárulása ennek csak töredéke lenne. A Die Junge Freiheit szerint a szövetségi kormány önkéntes alapon a kötelező befizetés harmincszorosát utalja át a világszervezetnek.
A választáson mindössze 104 ország támogatta a német jelöltséget a 193 tagállamból. A szükséges kétharmados többséghez 23 szavazat hiányzott, de még ez sem lett volna elegendő, mivel Portugália 134, Ausztria pedig 131 voksot szerzett.
Ezt is ajánljuk a témában
Megválasztották a Biztonsági Tanács új, nem állandó tagjait. Németország elbukott.

A Die Junge Freiheit ezt a német külpolitika egyik legsúlyosabb diplomáciai kudarcának nevezte. A lap szerint különösen kínos a vereség annak fényében, hogy a világ számos országa részesül német támogatásokból, elsősorban a globális dél államai. A kommentár példaként említi a Csád-tó térségének nyújtott 116 millió eurós támogatást, amelyet a szerző szerint nem követte érzékelhető stabilizáció vagy béketeremtés. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez csak egyetlen tétel a több milliárd eurós nemzetközi kiadások között.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy Németország a világszervezeten kívül is a világ egyik legnagyobb fejlesztési segélyezője. A cikk szerint 2026-ban a német fejlesztési támogatások összege meghaladhatja a 20 milliárd eurót.
A kudarc után még a CDU-n belül is megjelentek kritikus hangok. Manfred Pentz hesseni miniszter azt vetette fel, hogy ha Németország nem rendelkezik a befizetéseivel arányos befolyással, akkor érdemes lehet újragondolni az ENSZ finanszírozását. Johann Wadephul külügyminiszter azonban gyorsan elutasította ezt a felvetést. Bár korábban „súlyos vereségnek” és „komoly csalódásnak” nevezte az eredményt, hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek.
A Die Junge Freiheit szerint Berlin különösen sok támogatót veszített az előző, 2019–2020-as ciklusra rendezett választáshoz képest. A lap azt írja, hogy Németország nyolcvan országgal kevesebb szavazatot kapott, mint korábban.
A kommentár kitér arra is, hogy az afrikai országok egy részében továbbra sem felejtették el Annalena Baerbock korábbi külügyminiszter politikáját. A lap idézi Mokgweetsi Masisi volt botswanai elnök megjegyzését, miszerint „Talán akkor Németország több afrikai szavazatot kapott volna az ENSZ-helyért.”
A Die Junge Freiheit szerint a választás tanulsága egyszerű: a nemzetközi tekintélyt nem lehet pusztán pénzzel megvásárolni.
Berlin ugyan továbbra is bőkezűen finanszírozza az ENSZ-t és a fejlesztési programokat, de a Biztonsági Tanács választása azt mutatta meg, hogy a nagylelkű befizetések önmagukban nem garantálják a politikai támogatást.
Nyitókép: John MACDOUGALL / AFP