„Sürgős és működőképes megoldás”: támogatja a paksi fenékküszöböt Aszódi Attila

Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára, az atomenergia neves hazai szakértője támogatja a dunai fenékküszöb megépítését a paksi atomerőmű érdekében. Aszódi a Portfolión közölte írását.

Mint kifejtette: az augusztus 3-i -140 cm-es vízállás csak pár centiméterre volt az utolsó turbina hűtővízszivattyújának üzemeltethetőségi határáról, de a biztonsági hűtővízrendszer szivattyúinál is csak 10 cm tartalék maradt. A hűtővízszivattyúk átalakítása mindössze legfeljebb 50 cm-rel növelheti a tartalékokat (azaz ennyivel csökkentheti az üzemeléshez minimálisan szükséges vízszintet), így az erőmű önmagában attól nem lenne felkészülve a vízállás további jelentős csökkenésére, ha a szivattyúkat a lehető legalacsonyabb szintre süllyesztenék. Ez ráadásul több éves munka, nyilván nem tudna 1-2 hónapon belül elkészülni – részletezi a szakértő.

Aszódi úgy látja: 

Úgy folytatja: a fenékküszöb a Duna vízállását az erőmű szelvényében egy adott határértékre emeli, így ha az eddig mért minimális 720 m3/s alá is csökkenne a vízhozam (akár egészen 600 m3/s-os vízhozamig), a szivattyúk működtetéséhez szükséges vízállás biztosított lenne.

Mivel a fenékküszöböt közvetlenül a hidegvízcsatorna torkolatához építik meg, így a legnagyobb az elérhető szintemelés a legkevesebb beépítendő kőmennyiség mellett. Ha a korábban tervezett helyen, Fajsznál vagy a Barákai gázlónál épült volna meg egy ilyen küszöb, ott sokkal magasabbra kellett volna építeni, sokkal több anyag felhasználásával – folytatja Aszódi Attila.

Mivel a fenékküszöb a hidegvizes csatorna és a melegvizes csatorna torkolata közé kerül, így a mederküszöb alvizén lesz a felmelegített hűtővíz visszabocsátása, tehát a fenékküszöb megfelelő kialakítás esetén várhatóan fokozza a melegvíz elkeveredését, nem pedig rontja azt. Továbbra is megmarad a hőcsóva jellegű melegvíz áramlás, ami nem fogja kitölteni („hődugóként”) a teljes folyókeresztmetszetet, így a vízi élőlények szempontjából is kedvezőbb így az elrendezés.

a mértékadó nagyvíz esetében pedig nem is látható a vízszintemelő hatása a számításokban. Ez szerinte teljesen hihető eredmény, hiszen a legkisebb vízhozamhoz és a legnagyobb árvízi vízhozamhoz tartozó vízállások között több, mint 9 méteres vízálláskülönbség van a paksi szelvényben, így a fenékküszöb a nagyvizes állapotokban arányaiban nagyon kis áramlási keresztmetszetet vesz csak el a víztől.

„A terveken bemutatott geometriai adatok mellett a fenékküszöb nagy valószínűség szerint tudja majd teljesíteni a tervezési célértékeket, de a kőszórásos megoldás azt is lehetővé teszi, hogy ha be kell avatkozni, akkor a geometria korrigálható az elérendő cél érdekében” – írta a szakértő.

Aszódi Attila szerint „biztosan fogják érni kritikák a megoldást, hiszen egy természet által kiváltott extrém helyzet kezelése teszi szükségessé ezt a sürgős megoldást; ugyanakkor a rendszerváltás óta eltelt közel 40 év nem volt elegendő ahhoz, hogy a megváltozott környezeti helyzethez alkalmazkodjunk a Duna természeti értékeinek megóvása és mint ipari infrastruktúra elem fenntarthatósága érdekében”.

Hangsúlyozza: „A paksi atomerőmű és a villamosenergia-rendszer működésének fenntarthatósága érdekében szükséges most ez a lépés. Ne hagyjuk, hogy egy még jobb megoldás iránti vágy elrontsa a jó megoldást. A jelen helyzetben szükséges egy sürgős és működőképes megoldás. Az idei aszályos időszak az előrejelzések szerint még hosszúnak ígérkezik, elengedhetetlen az azonnali műszaki intézkedés.”

A klímamodellek alapján a meteorológusok régóta mondják, hogy a Kárpát-medencét a klímaváltozás nagyobb mértékben érinti majd, mint a világátlag, nőni fog az extrémumok előfordulási gyakorisága, csökken az éves csapadékmennyiség, de azon belül is a meleg évszakban (régen ugye négy évszak volt, ma már sokszor inkább csak enyhe tél és forró nyár váltják egymást) arányaiban kevesebb csapadék várható – ezt látjuk most.

Fotó forrása: Paksi Atomerőmű