Elutasította a Fidesz-KDNP kekvás indítványát az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó alaptörvény-módosítás elleni Fidesz-KDNP által beadott indítványt. A döntésről csütörtökön közölték, hogy kilenc óra hosszan át tartó ülésen született.

A testület többsége szerint a kifogás nem eljárási, hanem tartalmi jellegű volt, 

A képviselői indítvány azt állította, hogy ez a szabály valójában nem általános alkotmányos norma, hanem már létező, konkrét alapítványok helyzetét rendezi át, ezért nem lett volna szabad egyszerűen alkotmánymódosításként elfogadni.

Az Alkotmánybíróság többsége ezt az érvelést azért nem fogadta be, mert szerinte annak eldöntése, hogy egy szabály kellően általános, normatív vagy éppen túlzottan konkrét-e, már magának a rendelkezésnek a tartalmi értékelését jelentené.

A testület szerint ha egy alaptörvény-módosítást az előírt eljárásban, a szükséges többséggel fogadtak el és megfelelően hirdettek ki, akkor az AB nem vizsgálhatja felül pusztán azért, mert vitatható, hogy az adott szabály tartalmilag „illik-e” az Alaptörvénybe.

és mindketten úgy látták, hogy az AB-nak érdemben foglalkoznia kellett volna a kérdéssel.

Handó szerint annak ellenőrzése, hogy egy rendelkezés egyáltalán valódi jogi normának, illetve alkotmánymódosításnak tekinthető-e, még nem azonos annak tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatával.

Polt Péter szerint előbb azt kellett volna tisztázni: a támadott szabály valóban az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásának minősül-e, és csak ezután lehetett volna eldönteni, hogy az AB hatásköre kizárt-e.

A mostani döntés viszont nem zárja le a teljes ügyet: az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében elfogadott kapcsolódó 2026. évi XVIII. törvény alkotmányosságát az AB külön eljárásban vizsgálja.

Fotó: Alkotmánybíróság