Ügyész szamba

„Beszélgetés este, július 21-én.

Helyszín: egy budapesti lakás.

Résztvevők:

Fidesz politikus 1.

Fidesz politikus 2.

Fidesz politikus 3.

Egy olyan művészféle.

E sorok írója (végzettsége szerint magyar-történelem szakos tanár).

– Gyerekek, ezt hallottátok? Ilyen nincs – mondja felháborodva e sorok írója.

– Most éppen melyikre gondolsz, mert ami most van, az mind nincs... – reagál Fidesz politikus 1.

– Hogy elvitték a Fidesz összes szerverét – mondja dühtöl fuldokolva e sorok írója.

– Ötvenes évek... – summáz Fidesz politikus 3.

– Az... – összegez a művészféle.

– Gondoltátok volna, amikor Fideszt alapítottunk, hogy ezt megéljük? – kérdezi Fidesz politikus 2.

– Nem – mondják mind.

– Gyerekek, ez nem törvénytelen? Milyen alapon viszik el egy párt teljes adatbázisát? Ez véletlenül nem minősül tiltott adatgyűjtésnek? – kérdezi e sorok írója.

– De – felelik mindnyájan.

Hír, augusztus 12., szerda, 16 óra körül:

»Komoly fordulat történt a Nemzeti Kulturális Alap mintegy 17 milliárd forintnyi támogatása miatt indult büntetőeljárásban: a Legfőbb Ügyészség helyt adott a Fidesz lefoglalásokkal szembeni panaszainak, és arra kötelezte a nyomozást végző Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészséget, hogy ismételje meg az eljárási cselekményeket. A másodfokon eljáró ügyészség szerint ugyanis a megvalósított lefoglalások „fishing expeditionnak”, vagyis egyfajta adathalászatnak minősültek. Ez pedig mind az uniós, mind a magyar jogban törvénysértő gyakorlatnak számít. (…)

A másodfokú döntés lényege, hogy a nyomozó hatóság nem foglalhat le válogatás nélkül egy teljes adatparkot pusztán azért, mert azon akár releváns információk is lehetnek. A Legfőbb Ügyészség szerint ehhez szükség van a szerver üzemeltetője vagy tulajdonosa és a vizsgált bűncselekmény közötti kapcsolatra is.

Az ügyészség külön kiemelte: a teljes adatpark lefoglalása aránytalan hátrányt okozhat a szerver üzemeltetőjének, hiszen így olyan tevékenysége is ellehetetlenülhet, amelynek semmilyen kapcsolata nincs a vizsgált bűncselekménnyel.

A probléma nem csupán az adatok mennyiségével volt. A lefoglalások során olyan személyes adatok is érintettek lehetnek, amelyeknek nincs közük a büntetőeljáráshoz, illetve olyan személyek adatai is bekerülhettek a lefoglalt adatok közé, akik maguk sem érintettek az ügyben.«”

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP