Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Elmarad a gazdasági növekedés, újra kell tárgyalni a minimálbér-emelést.

A gazdasági növekedés elmaradása miatt várhatóan újra kell tárgyalni a 2027-re tervezett 14 százalékos minimálbér-emelést, mert a korábban rögzített feltételek nem teljesültek. A Világgazdaság beszámolója szerint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) arra figyelmeztet, hogy a vállalkozások teherbíró képességének figyelmen kívül hagyása cégbezárásokhoz és munkahelyek megszűnéséhez vezethet,
így a látványos béremelési százalékok helyett a meglévő állások megtartása lett az elsődleges feladat.
A 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodásban rögzített emelési pálya nem volt feltétel nélküli. Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Világgazdaságnak nyilatkozva kifejtette, hogy a korábbi számokat olyan makrogazdasági előrejelzésekre alapozták, amelyek évi 3,5 és 4,5 százalék közötti GDP-bővüléssel számoltak. A megállapodás szerint a gazdaságnak három év alatt több mint 12 százalékkal kellett volna bővülnie, ám az összesített növekedés várhatóan az 5 százalékot sem éri el, miközben az idei évre a legtöbb elemző csupán 1–1,5 százalék körüli GDP-növekedést jelez előre. A főtitkár hangsúlyozta, hogy ilyen feltételek mellett nincs meg az a gazdasági teljesítmény, amelyet szét lehetne osztani,

így még a kétszámjegyű béremelés is nehezen lenne indokolható.
A megállapodás eleve tartalmazza az újratárgyalás lehetőségét arra az esetre, ha a meghatározó makrogazdasági mutatók jelentősen eltérnek a várakozásoktól. Amennyiben az eltérés meghaladja az egy százalékpontot, a felek felülvizsgálhatják a számokat, és a minimálbér változását a tényleges adatokhoz igazíthatják.
A gazdasági körülményeket az utóbbi időben az elhúzódó energiaválság, a kedvezőtlen nemzetközi környezet és a rendkívüli aszály is rontotta, utóbbi ráadásul a mezőgazdaság mellett a hazai energiatermelést is korlátozta.
Miközben a munkavállalói érdekképviseletek azzal érvelnek, hogy a magyar minimálbér az Eurostat adatai szerint továbbra is az Európai Unió negyedik legalacsonyabbja, a munkáltatói oldal szerint a béreket csak a termelékenység és a hatékonyság javulásával párhuzamosan szabad emelni. Perlusz László kiemelte, hogy a működő társas vállalkozások száma folyamatosan csökken, egy valós teljesítmény nélküli bérnyomás pedig beruházás-visszafogáshoz, létszámcsökkentéshez vagy bezárásokhoz vezethet. A főtitkár hangsúlyozta, hogy
a munkáltatók nem a saját profitjukat védik, hanem a legkisebb cégek túléléséért küzdenek, hiszen a munkahelyek elvesztése után már nem a fizetésemelés mértéke, hanem a növekvő munkanélküliség kezelése lenne a fő kérdés.
A helyzetet értékelve Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője is megerősítette a Világgazdaságnak, hogy a tervezett 14 százaléknál kisebb minimálbér-emelésre lehet számítani 2027-ben. Az elemző rámutatott, hogy a gyengébb gazdasági növekedés és a vártnál alacsonyabb, 3 százalék körüli infláció szűkíti a vállalkozások mozgásterét, különösen a forint erősödése miatt nyomás alatt lévő exportőrök esetében. Molnár Dániel szerint az őszi tárgyalásokon a legnagyobb vita várhatóan a garantált bérminimum körül alakul majd ki, amely lényegesen több dolgozót érint, mint a minimálbér, ám a 2027-es emelésére a korábbi megállapodás nem rögzített konkrét célszámot.
Nyitókép: Pixabay
