Például ha a belgához hasonlóan elégedetlen magyar csak annyit panaszkodna, mint a belga? Vagy ha mernénk elhinni, hogy felnőve simán alapíthat majd techóriást is az, akinek ma nem vásárolnak okostelefont? Francesca Rivafinoli írása.
Egyszerű sorvezetőt ajánlok: ha valamiben Finnország, Lengyelország és Kína egyetért, az valószínűleg Magyarország számára is jó politika.
Egy szépséghiba van a dologban.
Ez már a harmadik év egymás után, hogy stagnál a német gazdaság.
Az is kiderült, hogy mi segítheti a kedvező folyamatokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint a kormány az igéreteit betartotta, most a növekedés további fázisai következnek.
Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
Sok múlik azon, hogy az amerikai elnök beváltja-e az ígéretét.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Új videóval jelentkezett a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság láthatóan meghaladhatja majd az eurózóna várható bővülési ütemét.
A Szajna körüli problémák mellett egyre többen feszegetik azt a kérdést, hogy vajon Franciaországnak mennyire éri meg a rendezés. A hivatalos költségvetés ugyan 8,8 milliárd euró, de vészesen közelít a 10 milliárdhoz, ami a francia GDP 0,4 százaléka. Milyen gazdasági hatása lesz az olimpiának Franciaországra?
A második negyedévben lassult a gazdaság teljesítménye: negyedéves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal lassult, éves szinten pedig 1,3 százalékra mérséklődött a növekedés üteme.
Ha nem teszünk eleget a globális felmelegedés lassítására, az akár 40 százalékot is „lekoptathat” a nemzetközi részvényárfolyamokból – véli a Bloomberg a klímaváltozás hatásaival foglalkozó neves publicistája, szakújságírója egy friss tanulmányra hivatkozva.
A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékben csökkent – derült ki a KSH adataiból. Ebben a szezonális hatások és a német gazdasági lassulás hatásai játszhattak fő szerepet, miközben éves alapon nőtt a foglalkoztatás. A munkanélküliségi ráta ugyan emelkedett, de még mindig érdemben alacsonyabb az uniós átlagnál. A foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet a gazdasági növekedés beindulásával.
A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: a kormány januárra 3,8 százalékra szorította vissza az inflációt, az gyakorlatilag összeomlott és gazdasági szempontból már nem jelent problémát.
Lentner Csaba a 24.hu Della című podcastjában érdekes megállapításokat tett a magyar gazdasággal és a gazdaságpolitikával kapcsolatosan. Suppan Gergely írása.
Az új évben 2,4, 2025-ben pedig már 3,6 százalékkal növekedhet a magyar GDP az EU előrejelzése szerint, ami a legdinamikusabban növekvő uniós gazdaságok közé sorol minket. Ám ezek a várakozások még óvatosak is, mert nem tükrözik a decemberben bejelentett magyar–EU-s megegyezést a források felszabadításáról. Így akár már 2024-ben elérhető az unió és az OECD által csak jövőre várt magasabb magyar növekedési ütem – derül ki a Makronóm Intézet friss várakozásaiból.
A nemzetgazdasági miniszter a jövőbe tekintve azt írta, várakozásaik szerint 4 százalék körülire gyorsul 2024-ben a növekedés.
Nagy Márton hangsúlyozta, a kormány célja, hogy az infláció leszorítását követően jövőre újra dinamikusan növekedjen a magyar gazdaság.
