A második negyedévben lassult a gazdaság teljesítménye: negyedéves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal lassult, éves szinten pedig 1,3 százalékra mérséklődött a növekedés üteme.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A Központi Statisztikai Hivatal az első becslés keretében még nem közöl részletes adatokat, csak annyit, hogy termelési oldalról az építőipar és az ingatlanügyletek támogatták a gazdasági növekedést, miközben az ipar érdemben visszafogta azt.
Az építőiparban a havi adatok alapján már hónapok óta látható egy felívelő trend, azzal együtt is, hogy az ágazat teljesítménye hónapról hónapra továbbra is jelentős volatilitást mutat. Itt a részletes adatok azt mutatják, hogy
elsősorban a vállalati szférához köthető beruházások húzzák az ágazat teljesítményét, azonban a növekedés ezen szegmensben is fokozatos.
Az ipar esetében a legnagyobb problémát a külső kereslet alakulása jelenti.
Legfontosabb külpiacunk, Németország gyengélkedése a hazai exportot is visszafogja, és ez erőteljesen kihat az exportorientált ipari termelésre és a kapcsolódó ágazatokra.
A külső kereslet gyengélkedését ugyanakkor a jelenlegi adatok szerint a belső kereslet alakulása nem tudja ellensúlyozni. A bérek ugyan két számjegyű ütemben nőnek, ami a hónapok óta a jegybanki toleranciasávon belül alakuló inflációval együtt jelentős reálbér-növekedést eredményez, azonban ennek hatása a fogyasztásban csak mérsékelten jelenik meg. A háztartások körében változatlanul erős az óvatossági motívum, a többletjövedelem érdemi része megtakarításokban csapódik le, mivel feltehetően fokozatosan építik vissza a korábbi időszakban felélt tartalékaikat. Ez pedig visszatükröződik a kiskereskedelmi adatokban, valamint a belföldi turizmus korábban vártnál lassabb bővülésében, miközben a külföldre történő utazások is élénkültek.
A mai GDP-adat alapjaiban írja át a korábbi előrejelzéseket.
A külső kereslet gyengélkedésére az év elején is számítottunk, azonban a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a korábban vártnál később következhet be fordulat.
Ezenfelül a fogyasztói bizalom is a korábban becsültnél lassabban áll helyre, vagyis a belső tényezők sokkal kevésbé tudják ellensúlyozni a külső kereslet lassulását a bérek emelkedése ellenére is. A kedvezőtlen második negyedéves adat nyomán az idei gazdasági növekedés várhatóan leginkább csak 2 százalék körül alakulhat, miközben tovább nőtt a jövő évi kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
2023-ban a magyar háztartások megtakarítási rátája elérte a 20 százalékot, ami az EU-tagállamok közül a legmagasabb érték. Ezzel szemben az uniós átlag 13,3 százalék volt. Szalai Piroska elemzése.
Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi költségvetést.
Az orosz energiáról való leválás pedig egyértelműen árt a versenyképességnek.
A GDP-növekedés is dinamikusabb lesz, ha beválik a kormány terve.
Az összeg az ukrán 2024-es GDP háromszorosa.
Egyedül Kína tartja magát.
Jó eséllyel el is fogadják majd az előterjesztést.
Egy ponton túl nehéz Tölgyessy gondolatmenetével tartani. Nemcsak azért, mert nem értünk vele egyet, de azért is, mert néha önmagával is ellentmondásba keveredik. Kosztur András írása.
