A második negyedévben lassult a gazdaság teljesítménye: negyedéves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal lassult, éves szinten pedig 1,3 százalékra mérséklődött a növekedés üteme.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A Központi Statisztikai Hivatal az első becslés keretében még nem közöl részletes adatokat, csak annyit, hogy termelési oldalról az építőipar és az ingatlanügyletek támogatták a gazdasági növekedést, miközben az ipar érdemben visszafogta azt.
Az építőiparban a havi adatok alapján már hónapok óta látható egy felívelő trend, azzal együtt is, hogy az ágazat teljesítménye hónapról hónapra továbbra is jelentős volatilitást mutat. Itt a részletes adatok azt mutatják, hogy
elsősorban a vállalati szférához köthető beruházások húzzák az ágazat teljesítményét, azonban a növekedés ezen szegmensben is fokozatos.
Az ipar esetében a legnagyobb problémát a külső kereslet alakulása jelenti.
Legfontosabb külpiacunk, Németország gyengélkedése a hazai exportot is visszafogja, és ez erőteljesen kihat az exportorientált ipari termelésre és a kapcsolódó ágazatokra.
A külső kereslet gyengélkedését ugyanakkor a jelenlegi adatok szerint a belső kereslet alakulása nem tudja ellensúlyozni. A bérek ugyan két számjegyű ütemben nőnek, ami a hónapok óta a jegybanki toleranciasávon belül alakuló inflációval együtt jelentős reálbér-növekedést eredményez, azonban ennek hatása a fogyasztásban csak mérsékelten jelenik meg. A háztartások körében változatlanul erős az óvatossági motívum, a többletjövedelem érdemi része megtakarításokban csapódik le, mivel feltehetően fokozatosan építik vissza a korábbi időszakban felélt tartalékaikat. Ez pedig visszatükröződik a kiskereskedelmi adatokban, valamint a belföldi turizmus korábban vártnál lassabb bővülésében, miközben a külföldre történő utazások is élénkültek.
A mai GDP-adat alapjaiban írja át a korábbi előrejelzéseket.
A külső kereslet gyengélkedésére az év elején is számítottunk, azonban a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a korábban vártnál később következhet be fordulat.
Ezenfelül a fogyasztói bizalom is a korábban becsültnél lassabban áll helyre, vagyis a belső tényezők sokkal kevésbé tudják ellensúlyozni a külső kereslet lassulását a bérek emelkedése ellenére is. A kedvezőtlen második negyedéves adat nyomán az idei gazdasági növekedés várhatóan leginkább csak 2 százalék körül alakulhat, miközben tovább nőtt a jövő évi kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Most akkor magas vagy sem a magyar államadósság? Elszálló számokról és államcsődről is lehet olvasni, de mit mutatnak valójában a számok? Körbejártuk a témát, és megnéztük, mit hozhat a jövő Magyarország számára.
A Tisza Párt kiszivárgott adózási elképzeléseinek több eleme egybecseng a baloldali kormányok politikájával és Brüsszel elvárásaival is.
A tények makacs dolgok.
Akadnak aggasztó tételek a költségvetési tervezetben.
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
