A második negyedévben lassult a gazdaság teljesítménye: negyedéves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal lassult, éves szinten pedig 1,3 százalékra mérséklődött a növekedés üteme.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A Központi Statisztikai Hivatal az első becslés keretében még nem közöl részletes adatokat, csak annyit, hogy termelési oldalról az építőipar és az ingatlanügyletek támogatták a gazdasági növekedést, miközben az ipar érdemben visszafogta azt.
Az építőiparban a havi adatok alapján már hónapok óta látható egy felívelő trend, azzal együtt is, hogy az ágazat teljesítménye hónapról hónapra továbbra is jelentős volatilitást mutat. Itt a részletes adatok azt mutatják, hogy
elsősorban a vállalati szférához köthető beruházások húzzák az ágazat teljesítményét, azonban a növekedés ezen szegmensben is fokozatos.
Az ipar esetében a legnagyobb problémát a külső kereslet alakulása jelenti.
Legfontosabb külpiacunk, Németország gyengélkedése a hazai exportot is visszafogja, és ez erőteljesen kihat az exportorientált ipari termelésre és a kapcsolódó ágazatokra.
A külső kereslet gyengélkedését ugyanakkor a jelenlegi adatok szerint a belső kereslet alakulása nem tudja ellensúlyozni. A bérek ugyan két számjegyű ütemben nőnek, ami a hónapok óta a jegybanki toleranciasávon belül alakuló inflációval együtt jelentős reálbér-növekedést eredményez, azonban ennek hatása a fogyasztásban csak mérsékelten jelenik meg. A háztartások körében változatlanul erős az óvatossági motívum, a többletjövedelem érdemi része megtakarításokban csapódik le, mivel feltehetően fokozatosan építik vissza a korábbi időszakban felélt tartalékaikat. Ez pedig visszatükröződik a kiskereskedelmi adatokban, valamint a belföldi turizmus korábban vártnál lassabb bővülésében, miközben a külföldre történő utazások is élénkültek.
A mai GDP-adat alapjaiban írja át a korábbi előrejelzéseket.
A külső kereslet gyengélkedésére az év elején is számítottunk, azonban a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a korábban vártnál később következhet be fordulat.
Ezenfelül a fogyasztói bizalom is a korábban becsültnél lassabban áll helyre, vagyis a belső tényezők sokkal kevésbé tudják ellensúlyozni a külső kereslet lassulását a bérek emelkedése ellenére is. A kedvezőtlen második negyedéves adat nyomán az idei gazdasági növekedés várhatóan leginkább csak 2 százalék körül alakulhat, miközben tovább nőtt a jövő évi kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A bolgár vízválság figyelmeztetés hazánknak is: az ottani elavult infrastruktúra 61 százalékos vízveszteséget okoz, miközben a 18 milliárd eurós felújítási szükséglethez képest az EU eddig „csak” 2 milliárdot adott. A klímaváltozás miatti aszályok nyaranta félmillió embert sújtanak, felére gyalulva a mezőgazdaságot és növelve az egyenlőtlenségeket.
A helyzet tehát úgy áll, hogy Európa sajnos sem társadalmi, sem gazdasági, innovációs, vagy energetikai oldalról nem ütőképes.
Egyértelműen megállapítható, hogy Magyarországon aktív, a családok, fiatalok saját tulajdonú lakáshoz jutását elősegítő, célzott programok kizárólag jobboldali, konzervatív kormányok idején voltak.
Az Economist közzétette éves rangsorát a világ leggazdagabb országairól, a lista élén jól ismert nevek szerepelnek.
Joó István szerint a Telex cikkének célja, hogy rontsa a magyar gazdaság hírét.
Dobrev Klára ezúttal a kormány nyugdíjrendszerét kritizálta.
John Rudat a kórházi ágyáról adott interjújában azt állította, hogy az eset egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Európának – különösen Németországnak – komoly bevándorlási problémája van.
Friedrich Merz azt mondta, most más (a helyzet), mint amiről Trump elnök és Putyin elnök megállapodott a múlt héten, amikor mindketten ott voltak Washingtonban.
