A második negyedévben lassult a gazdaság teljesítménye: negyedéves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal lassult, éves szinten pedig 1,3 százalékra mérséklődött a növekedés üteme.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A Központi Statisztikai Hivatal az első becslés keretében még nem közöl részletes adatokat, csak annyit, hogy termelési oldalról az építőipar és az ingatlanügyletek támogatták a gazdasági növekedést, miközben az ipar érdemben visszafogta azt.
Az építőiparban a havi adatok alapján már hónapok óta látható egy felívelő trend, azzal együtt is, hogy az ágazat teljesítménye hónapról hónapra továbbra is jelentős volatilitást mutat. Itt a részletes adatok azt mutatják, hogy
elsősorban a vállalati szférához köthető beruházások húzzák az ágazat teljesítményét, azonban a növekedés ezen szegmensben is fokozatos.
Az ipar esetében a legnagyobb problémát a külső kereslet alakulása jelenti.
Legfontosabb külpiacunk, Németország gyengélkedése a hazai exportot is visszafogja, és ez erőteljesen kihat az exportorientált ipari termelésre és a kapcsolódó ágazatokra.
A külső kereslet gyengélkedését ugyanakkor a jelenlegi adatok szerint a belső kereslet alakulása nem tudja ellensúlyozni. A bérek ugyan két számjegyű ütemben nőnek, ami a hónapok óta a jegybanki toleranciasávon belül alakuló inflációval együtt jelentős reálbér-növekedést eredményez, azonban ennek hatása a fogyasztásban csak mérsékelten jelenik meg. A háztartások körében változatlanul erős az óvatossági motívum, a többletjövedelem érdemi része megtakarításokban csapódik le, mivel feltehetően fokozatosan építik vissza a korábbi időszakban felélt tartalékaikat. Ez pedig visszatükröződik a kiskereskedelmi adatokban, valamint a belföldi turizmus korábban vártnál lassabb bővülésében, miközben a külföldre történő utazások is élénkültek.
A mai GDP-adat alapjaiban írja át a korábbi előrejelzéseket.
A külső kereslet gyengélkedésére az év elején is számítottunk, azonban a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a korábban vártnál később következhet be fordulat.
Ezenfelül a fogyasztói bizalom is a korábban becsültnél lassabban áll helyre, vagyis a belső tényezők sokkal kevésbé tudják ellensúlyozni a külső kereslet lassulását a bérek emelkedése ellenére is. A kedvezőtlen második negyedéves adat nyomán az idei gazdasági növekedés várhatóan leginkább csak 2 százalék körül alakulhat, miközben tovább nőtt a jövő évi kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
A magyar sajátosságokkal bíró liberális modell működhet, de félő, hogy csak a vállalatok profitjában látszanak majd az eredmények.
Az ország igazi érdeke az építkezés, a fejlődés, nem a műbalhé, a hergelés, a kampány folytatása.
Beszédes számokat közöltek.
Az uniós gazdasági lassulás ellenére hazánk az egyik legerősebb negyedéves GDP-bővülést érte el.
Szalai Piroska közgazdász az M1 műsorában ismertette, hogy mennyire stabil valójában a magyar gazdaság.
Aki mást állít, az hazudik és becsapja a saját szavazóit is.
A Nyugathoz való viszony határozza meg a vasárnapi előrehozott választást, a brüsszeli lap egy szorosabb amerikai elköteleződést szorgalmazó volt államfőt szólaltatott meg ezúttal.
