A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy nem lesznek megszorítások

„A Tisza 2030-ra szeretné kipipálni az eurocsatlakozás feltételeként megszabott maastrichti kritériumokat. Mennyire reális ez? Magyarország GDP-arányos államadóssága ma 76 százalék körül van. A fenti kritériumrendszer vonatkozó határértéke 60 százalék. Azaz 16 százalékpontot kellene a magyar hitelmutatóból lefaragni négy év alatt. Ennek alapvetően két útja van. Az egyik a költségvetési hiány jelentős leszorítása (tavaly ez 4,7 százalék volt), a másik pedig a gazdasági növekedés felpörgetése. 

A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy nem lesznek megszorítások. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedést kellene felpörgetni. A grafikon azt mutatja, hogy milyen GDP-növekedés (X tengely) és költségvetési többlet (Y tengely) kombinációkkal érhető el a 60 százalékos GDP-arányos államadósság 2030-ra. Ha a kormány nem szeretne megszorításokat, azaz ha marad a tavalyi 4,7 százalékos hiány, akkor a GDP-növekedésnek ÓRIÁSINAK kellene lenni. A következő négy évben átlagosan 16,5 százalékosnak. 

A 16,5 százalékos éves gazdasági növekedés természetesen teljesen irreális. A rendszerváltás óta a legjobb mutatónk 2021-ben volt, 7,2 százalék, de ez is csak a COVID-visszapattanás miatt volt ekkora. Egyébként a 2018-as 5,6 százalékos érték tartotta a csúcsot, ami a harmada annak, amekkora kellene. Hogy a 16,5 százalékos GDP-növekedés mennyire nevetségesen nagy, azt jól mutatja, hogy az Eurostat adatai szerint a 2024-es legjobb növekedési mutatója Máltának volt, 6,2 százalékkal. 

De a 4,7 százalékos átlagos költségvetési hiány azért sem reális pálya, mert egy másik maastrichti kritérium miatt ennek a mutatónak 3 százalék lehet maximálisan az értéke. Ha a Tisza éves átlagos 3 százalékos költségvetési hiány mellett akarja elérni a 60 százalékos államadósságrátát, ahhoz 12 százalékos éves átlagos GDP-növekedés kellene. Nem sokkal reálisabb ez sem, mint az előző, arról nem beszélve, hogy ez már komoly megszorítást jelentene a magyar gazdaság szempontjából. 

Tegyük fel, hogy a Tisza a következő négy évben (idén is) közel hozni tudja a rendszerváltás utáni legjobb (nem visszapattanásos) GDP-növekedési rátát, azaz 5,5 százalékos lesz a gazdaság növekedése. Nyilván ez is teljesen irreális, mert egyetlen uniós állam sincsen, mely ezt a négy éves átlagos ütemet hozni tudta volna normál körülmények között, nem is beszélve a 2022 óta tartó gazdasági mocsárról, de merjünk nagyot álmodni. Ez esetben a költségvetésnek nem elég 3 százalék alá szorítania a hiányt, hanem éves átlagban 0,3 százalékpontos többletet kellene generálnia. Azaz a 2025-ös költségvetéshez képest a GDP 5 százalékát kitevő költségcsökkentésre és/vagy bevételnövelésre lenne szüksége. Mondjuk ki, ez egy Bokros-csomag. 

Ha a magyar gazdaság 3 százalékos éves átlagos növekedést hoz »csak« (2022 óta az uniós átlagos növekedés 1,1 százalék, ez jól mutatja, mennyire magas a 3), akkor a költségvetésnek már közel 2 százalékos többletet kell minden egyes évben produkálnia. A 4,7 százalékos hiányhoz képest ez még a Bokros-csomagnál is drasztikusabb elvonásokat jelentene. 

Ha pedig az elmúlt évek növekedése marad, ami 0,5 százalék körül volt, akkor már közel 4 százalékos többletet kellene a költségvetésnek megcéloznia éves átlagban. Hogy ez mekkora megszorítás lenne, arra már szavak sincsenek. Összegezve lehetetlen, hogy a 60 százalékos adósságrátát Magyarország elérje 2030-ra. Illetve egyetlen esetben tudom ezt elképzelni, ha a Tisza kormány komoly adósságelengedést harcol ki a befektetőknél. Ám ez a modern pénzügyi zsargonban államcsődöt jelent, így ezt az utat sem jónak, sem megvalósíthatónak nem tartom.”

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert