Kétféleképpen teljesítheti Magyar Péter legfőbb ígéretét: megszorításokkal vagy csodával

Kiadta az euró bevezetését csatlakozásukkor vállaló, ám még nem eurót használó EU-tagállamokról szóló konvergenciajelentését az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank. A jelentésnek – bár tartalma a tavalyi évhez képest nem változott – különös pikantériát ad,

Az euróövethez való csatlakozás maastrichti kritériumai azonban kőkemény makrogazdasági fegyelmet követelnek meg.

A csatlakozni kívánó ország inflációja legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-tagállam pénzromlási mértékének átlagát.

Az államháztartás stabilitásának kritériuma legfeljebb 3 százalékos költségvetési hiányt és legfeljebb 60 százalékos GDP-arányos államadósságot ír elő, ezek szintén nem teljesülnek: 2025-ben a hiány 4,7 százalékon, az államadósság pedig a GDP 74,6 százalékán alakult, s a 2026-os év várhatóan kismértékű romlást hoz mindkét tekintetben.

Az árfolyam-stabilitás vonatkozásában volnának Magyarországnak a legjobb reményei, hiszen az új kormány hatalomra kerülésével, az uniós kapcsolatok rendezésével és az euróbevezetés belengetésével a befektetők jelentősen megerősítették a magyar forintot, a jegybank pedig így akár már teljesíthetné is az ERM-II árfolyammechanizmus stabilitási kritériumait (hogy egy előre meghatározott központi árfolyam körül plusz-mínusz 15 százalékos sávon belül mozogjon a magyar forint két éven át) –

Az államháztartás finanszírozási költsége szempontjából az elvárás az, hogy Magyarország hosszú távú államkötvényeinek hozama legfeljebb 2 százalékponttal haladja meg a három legstabilabb tagállam átlagos kamatszintjét. Ezek ismét Ciprus, Franciaország és Dánia voltak, a referenciaérték pedig 5,1 százalék, amelyet Magyarország 6,7 százalékos éves mozgóátlaga ismétcsak felülmúl – ugyanakkor ez az a kritérium, amit a Tisza-kormány a leggyorsabban teljesíthet, mert a hazánk körüli befektetői hangulat javulása nagyot csökkentett a magyar államkötvények hozamain.

Nem segít ugyan a magyar kormányon, de fontos leszögezni, hogy a hasonló cipőben járó többi tagállam sem teljesíti jelenleg az euróbevezetés feltételeit.

A négy maastrichti kritériumból kettőt tehát viszonylag könnyen teljesíthet a kormány a következő években, s ha ez megvan, már csak a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvényeket kell az eurózóna elvárásaival összeegyeztetni.

Ha ténlyeg ez a cél, akkor viszont a megszorítások útjára kell lépnie a Tisza-kormánynak, hacsak létre nem hozzák a magyar gazdasági csodát egy stagnáló Európában: az államadósság 60 százalékra csökkentésével még a 3 százalékos államháztartási hiány is csak folyamatosan nagyon magas gazdasági növekedés mellett fér össze, ennek hiányában durva megszorításokkal lehet csak elérni az államháztartási stabilitási kritériumot. Tartogathat nehézségeket emellett az infláció kordában tartása is, hiszen az európai tapasztalat azt mutatja, hogy az infláció a leggyorsabban növekedő tagállamokban a legmagasabb.

Csütörtökön Magyarországra érkezik és a magyar euróbevezetéssel kapcsolatban várhatóan bejelentéseket tesz Kiriákosz Pierrarákisz görög pénzügyminiszter, az eurózóna pénüzgyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke. 

Magyarországon az euróbevezetés népszerű, a témával kapcsolatos legutóbbi Eurobarométer-felmérés szerint

Utánunk 65 százaléknyi európártival Románia következik, emellett pedig Svédországban van még az euró bevezetésének szűk, 51 százalékos többsége. A lengyelek és csehek többsége elutasítja az eurót. Az európártiak aránya azonban könnyen változhat, ha az euróbevezetéshez szükséges megszorítások elindulnak, miközben a forint hosszabb ideig stabil marad.

Nyitókép: Pixabay