Magyarország jelenleg az euróbevezetés egyetlen kritériumát sem teljesíti, s a teljesítésük felé kőkemény megszorításokon át vezet az út.
Kiadta az euró bevezetését csatlakozásukkor vállaló, ám még nem eurót használó EU-tagállamokról szóló konvergenciajelentését az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank. A jelentésnek – bár tartalma a tavalyi évhez képest nem változott – különös pikantériát ad,
hogy az új magyar kormánynak az előzővel ellentétben deklarált célja középtávon bevezetni az eurót, így immáron számít, hogy teljesíti-e Magyarország a közös deviza bevezetésének kritériumait.
Az euróövethez való csatlakozás maastrichti kritériumai azonban kőkemény makrogazdasági fegyelmet követelnek meg.
A csatlakozni kívánó ország inflációja legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-tagállam pénzromlási mértékének átlagát.
Jelen pillanatban ez a referenciaérték 2,7 százalék, Ciprus, Franciaország és Dánia 1,2 százalékos átlagos inflációja az 1,5 százalékos toleranciával növelve – ezt a jelenlegi 3,3 százalékos magyar infláció elvéti.
Az államháztartás stabilitásának kritériuma legfeljebb 3 százalékos költségvetési hiányt és legfeljebb 60 százalékos GDP-arányos államadósságot ír elő, ezek szintén nem teljesülnek: 2025-ben a hiány 4,7 százalékon, az államadósság pedig a GDP 74,6 százalékán alakult, s a 2026-os év várhatóan kismértékű romlást hoz mindkét tekintetben.
Az árfolyam-stabilitás vonatkozásában volnának Magyarországnak a legjobb reményei, hiszen az új kormány hatalomra kerülésével, az uniós kapcsolatok rendezésével és az euróbevezetés belengetésével a befektetők jelentősen megerősítették a magyar forintot, a jegybank pedig így akár már teljesíthetné is az ERM-II árfolyammechanizmus stabilitási kritériumait (hogy egy előre meghatározott központi árfolyam körül plusz-mínusz 15 százalékos sávon belül mozogjon a magyar forint két éven át) –
de formálisan ez a kritérium sem teljesülhet, hiszen Magyarország hivatalosan nem lépett be az ERM-II rendszerbe.
Az államháztartás finanszírozási költsége szempontjából az elvárás az, hogy Magyarország hosszú távú államkötvényeinek hozama legfeljebb 2 százalékponttal haladja meg a három legstabilabb tagállam átlagos kamatszintjét. Ezek ismét Ciprus, Franciaország és Dánia voltak, a referenciaérték pedig 5,1 százalék, amelyet Magyarország 6,7 százalékos éves mozgóátlaga ismétcsak felülmúl – ugyanakkor ez az a kritérium, amit a Tisza-kormány a leggyorsabban teljesíthet, mert a hazánk körüli befektetői hangulat javulása nagyot csökkentett a magyar államkötvények hozamain.
Nem segít ugyan a magyar kormányon, de fontos leszögezni, hogy a hasonló cipőben járó többi tagállam sem teljesíti jelenleg az euróbevezetés feltételeit.
A négy maastrichti kritériumból kettőt tehát viszonylag könnyen teljesíthet a kormány a következő években, s ha ez megvan, már csak a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvényeket kell az eurózóna elvárásaival összeegyeztetni.
Kármán András pénzügyminiszter ígérete szerint azonban a kormány 2030-ra mind a négy elvárást teljesíti, hogy az euróbevezetés a következő ciklusban széleskörű társadalmi konzultáció után meg is történhessen.
Ha ténlyeg ez a cél, akkor viszont a megszorítások útjára kell lépnie a Tisza-kormánynak, hacsak létre nem hozzák a magyar gazdasági csodát egy stagnáló Európában: az államadósság 60 százalékra csökkentésével még a 3 százalékos államháztartási hiány is csak folyamatosan nagyon magas gazdasági növekedés mellett fér össze, ennek hiányában durva megszorításokkal lehet csak elérni az államháztartási stabilitási kritériumot. Tartogathat nehézségeket emellett az infláció kordában tartása is, hiszen az európai tapasztalat azt mutatja, hogy az infláció a leggyorsabban növekedő tagállamokban a legmagasabb.
Csütörtökön Magyarországra érkezik és a magyar euróbevezetéssel kapcsolatban várhatóan bejelentéseket tesz Kiriákosz Pierrarákisz görög pénzügyminiszter, az eurózóna pénüzgyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke.
Magyarországon az euróbevezetés népszerű, a témával kapcsolatos legutóbbi Eurobarométer-felmérés szerint
az eurót támogatók 80 százalékos arányával Magyarországon a legmagasabb az európártiak aránya a nem eurót használó, de annak bevezetését megígért tagállamok között.
Utánunk 65 százaléknyi európártival Románia következik, emellett pedig Svédországban van még az euró bevezetésének szűk, 51 százalékos többsége. A lengyelek és csehek többsége elutasítja az eurót. Az európártiak aránya azonban könnyen változhat, ha az euróbevezetéshez szükséges megszorítások elindulnak, miközben a forint hosszabb ideig stabil marad.
Nyitókép: Pixabay
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
A magyar kormány vétója most azért jó vétó, mert a mostani magyar kormány csinálja.
A következő néhány évben ellepik Magyarországot a szélerőművek a gazdasági és energetikai miniszter bejelentése alapján.
Az Európai Bizottság Magyarországtól is nyugdíjreformot vár – a miénkhez sok ponton hasonlító német nyugdíjrendszerről pedig most már tudjuk, merre tart.
Több száz résztvevő evez végig Budapest szívén a Római-parttól a Kopaszi-gátig.
Ezt a 16 évet már nem kapjuk vissza. De azt megtehetjük, hogy végre feltárjuk, mi történt.
A német kancellár szerint Németország számára a döntő, hogy szomszédai nagyobb biztonságban érezzék magukat.
A magyar kormány vétója most azért jó vétó, mert a mostani magyar kormány csinálja.
A gyereket a helyszínen ellátták, majd katonai helikopterrel a ljubljanai klinikai központba szállították.
