Economist: Ukrajna elkummantja az EU-tagsághoz szükséges reformokat

„Ukrajnának arra van szüksége, hogy az EU rákényszerítse a reformokra” – kongatja a vészharangot Ukrajna reformfolyamata kapcsán az Economist, hozzátéve, hogy „a kormány kihúzza magát a tagsághoz szükséges munka alól”.

„Bár Ukrajna végső célja az EU-tagság, a szükséges reformokkal késlekedik” – fogalmaz a tekintélyes brit lap, amely hozzáteszi: Ukrajnának a csatlakozási folyamat alapvető kérdésekkel foglalkozó első klaszterének megnyitása előtt már fél évvel el kellett volna kezdenie a szükséges törvényjavaslatok elfogadását a tavaly decemberi tízpontos terv alapján,

Az Economist szerint különösen aggasztó az igazságügyi reformok állása, s a botrányok ezen a téren rendszeresek; ráadásul június 9-én az ukrán parlament egy olyan törvényt is elfogadott, amely visszalépésnek tekinthető, mert megkönnyíti a bírák számára, hogy elrejtsék vagyonukat. Két legendásan átpolitizált és korrupt intézmény, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség kapcsán pedig alig történt bármiféle reform. Ennek ellenére az EU „fél szemét becsukja e problémák kapcsán”:

„Ukrajna azt tanulja meg, hogy megúszhatja” – figyelmeztet a lap. Mihajlo Zsernakov korábbi bíró, jelenleg a Dejure Alapítvány nevű NGO vezetője szerint Ukrajna kormányának reformellenes részei könnyen előteremtik az érveket a reformok akadályozása mellett: azt mondják, hogy az EU által elvárt reformok alkotmányellenesek, sértik Ukrajna szuverenitását, háború idején megvalósíthatatlanok, túl drágák, vagy nem mennének át a parlamenten. „Ezt hívjuk reformellenes bullshitbingónak” – fogalmaz Zsernakov.

A lap úgy látja: az EU-nak nehezére esik rászólni Ukrajnára. Az Európai Bizottság a lapnak nyilatkozó egyik szóvivője szerint a háttérben azért igyekeznek tagjelöltjükre nyomást gyakorolni. Az ukrán kormányban azonban egy parlamenti képviselő állítása szerint az a benyomás alakult ki, hogy a teljesítést mérő „benchmarkokat majd újratárgyalják, leveszik a napirendről”.

Az Economist rámutat: az ukránok nagy többsége továbbra is akarja az EU-tagságot, és azt is, hogy a külföldi szövetségesek fenntartsák a kormányon a nyomást a reformok kapcsán. Választások ugyanakkor nincsenek kilátásban a háború alatt, így „az egyszerű embereknek kevés a befolyásuk a kormány fölött”, s a jogállami kérdések nem is mozgatják meg őket annyira, mint a nemrég menesztett védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov, vagy a súlyosan népszerűtlen korábbi vezérkari főnök, Olekszandr Szirszkij ügye. Az ukránok „elfáradtak, pénzük 80 százalékát élelemre költik. Nem annyira érdekli őket, hogy haladnak a reformok” – fogalmaz Zsernakov, aki szerint épp emiatt nagyon fontos, hogy legalább Európa kemény legyen az ukrán kormánnyal.

Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan