88 éves korában elhunyt Szelényi Iván szociológus

Szelényi Iván 1938-ban született Budapesten. Nemzetközileg is elismert társadalomkutató volt: a Yale Egyetem Szociológiai és Politikatudományi Tanszékének William Graham Sumner emeritus professzora, valamint a New York University Abu Dhabi Társadalomtudományi Tanszékének alapító dékánja és Max Weber emeritus professzora volt. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, valamint az American Academy of Arts and Sciencesnek is.

Tudományos munkásságát számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel ismerték el. Több egyetem – köztük a Corvinus Egyetem, a Közép-európai Egyetem, a Flinders Egyetem, a Friedrich-Alexander Egyetem és a European University Institute – díszdoktori címet adományozott számára. A Kaliforniai Egyetem Luckmann Distinguished Teaching díjjal, a magyar állam pedig Széchenyi-díjjal ismerte el.

Korábban a Magyar Szociológiai Társaság elnökeként, valamint az Amerikai Szociológiai Társaság alelnökeként is tevékenykedett.

Legismertebb művei közé tartozik Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (1979), amelynek kézirata miatt 1975-ben letartóztatták, majd kiutasították Magyarországról. Ezt követően az angliai Kenti Egyetemen dolgozott vendégprofesszorként, később Ausztráliában megalapította a Flinders Egyetem Szociológiai Tanszékét, amelynek első vezetője lett. 1981-től az Egyesült Államokban folytatta pályafutását, több egyetem szociológiai tanszékét is vezette.

Szelényi Iván olyan meghatározó művek szerzője vagy társszerzője volt, mint a Városi társadalmi egyenlőtlenségek (1983), a Szocialista vállalkozók (1988), a Kapitalisták nélküli kapitalizmus (1998) és A kirekesztettség változó formái (2006). Utolsó munkája a Tárki gondozásában jelent meg két kötetben, amely a magyar társadalom elmúlt évtizedének folyamatait dolgozta fel.

Nyitókép forrása: Facebook/Mandiner