Köztársasági elnökké választották Baka Andrást

Megválasztotta Baka Andrást köztársasági elnöknek az Országgyűlés kedden.

A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét - akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfőnek - titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők. A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény tizenhetedik módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt.

Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át. Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép államfői hivatalába. 

Baka szembenézésről beszélt

Baka András megválasztása utáni beszédét azzal kezdte: „Nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom számomra az Országgyűlés határozata. Váratlan, zavarba ejtő és megtisztelő volt a jelölés. Váratlan, mert hosszú szakmai életút után az ember nem keres újabb kihívásokat.”

Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről komoly gondolkodásra van szükség – fogalmazott Baka András, hozzátéve: „A társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, mások csalódottságot és bizonytalanságot. Egy demokratikus társadalomban ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot. Az új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést. Tudnunk, értenünk kell, hogyan jutottunk idáig. Egygenerációnyi időt vesztegetett a nemzet, miközben a rendszerváltás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt. Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a gazdaság, a társadalom, az államháztartás, az energiaháztartás, a vízgazdálkodás és a közlekedés területét egyaránt érinti. Tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem.”

Baka András szerint a közös javak jelentős része magánérdekbe került. „A jogállam nem csak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem az emberek elhiszik, hogy ezek a szabályok mindenkire vonatkoznak” – húzta alá a megválasztott államfő, aki szerint Budapestet és a vidéket, a fiatalt és az időset, a hívőt és a nem hívőt, a jobboldalit és a baloldalit, a konzervatívot és a liberálist, a kisebbséget és a többséget, a gazdagot és a szegényt egymással szembeállították.

Egyszerre követel ez igazságtételt és önmérsékletet – rögzítette Baka András, világossá téve: „Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra. Akik csalódtak, nem kell megtagadni a meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson nekik a jövő Magyarországán.”

Baka András szerint valami rendkívüli történt a nemzet életében, a szabadság iránti igény, ami korábban elszórtan jelent meg, „egyszer csak a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben talált visszhangra. Ami korábban egyes emberek kritikája, tiltakozása volt, abból széles társadalmi akarat lett. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a valóságot egyre nehezebb volt elfedni. A legkisebb településekre is eljutottak olyan vélemények, tapasztalatok, amelyeket az emberek hosszú éveken keresztül nem hallottak”.

A megválasztott államfő úgy látja, ebben a folyamatban nagy szerepet vállaltak a fiatalok. Baka András hangsúlyozta, tévedés lenne azt hinni, hogy a választási eredmény önmagában helyreállítja a jogállamot. Szükség van demokratikus és működő alkotmányos kultúrára is, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség.

Különös jelentősége van annak is, hogyan értelmezi szerepét a köztársasági elnök. Az Alaptörvény azt mondja, hogy a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Számomra ez mindenekelőtt pártpolitikai semlegességet jelent, de nem értéksemlegességet – árulta el Baka András, hozzátéve: „A köztársasági elnöknek egy ellentétektől feszített, sokszínű közösség képviseletében mindig el kell ismernie a különböző nézetek legitimitását. Feladata nem az, hogy mesterséges egyetértést teremtsen ott, ahol az valójában nincs. Inkább annak a képviselete, hogy az eltérő nézeteket valló polgárok ugyanannak a nemzetnek egyenjogú tagjai. A nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk. Azt jelenti, hogy mindannyian egyenlő méltósággal és jogokkal tartozunk ugyanahhoz a nemzethez. Meghatározónak tartom azt is, hogy a köztársaság elnöke az alkotmányos rend, az Európai Unió és a magyar nemzet történelmi alapértékeit kövesse, erősítse.”

Baka András szerint Magyarországon olyan rendszer épült ki, amelyben egy párt fogva tarthatta az országot, a végére pedig kialakult a rendeleti kormányzás, az állam nem felelt meg a hatalmi ágak tényleges elkülönülésének, a fékek és ellensúlyok működő rendszerének, „mindannyiunk felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre ilyen rendszer Magyarországon”. Baka András hangsúlyozta, a köztársasági elnök nem írhat alá törvényeket pusztán formalitásként, és nem tekintheti magát a kormány meghosszabbított kezének, nem hallgathat akkor, amikor az alkotmányos működés forog kockán.

Baka András úgy látja, egy alkotmány stabilitását az adja, ha a társadalom is magáénak tekinti. Ha csak a pillanatnyi többség hozza létre az új alkotmányt, akkor ugyanazt a hibát követik el, aminek a következményeit most próbálják felszámolni. A megválasztott államfő széles körű társadalmi és szakmai vitát, valamint valódi politikai egyeztetést szorgalmazott.

A megválasztott államfő nemzeti érdeknek nevezte a szövetségesekkel való viszony rendezésében történő részvételét is. Baka András a határon túli magyarság jogainak védelmét is kiemelte, a kölcsönös tiszteletre és az európai keretekre támaszkodva. Baka András úgy vélekedett, a történelemben nincs visszaút, megváltozott a világ. „A változás nem egy elveszett múlt helyreállításának lehetősége. Arra kaptunk lehetőséget, hogy tanuljunk abból, amit jól csináltunk, és abból is, amit elrontottunk. Nem egy régi Magyarországot kell visszakapnunk. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyerek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol egy tanár vagy ápoló munkája megbecsülést jelent.” Baka András beszédét azzal zárta, hogy az állam nem önmagáért, hanem az emberért van.

Nyitókép: Balogh Zoltán/MTI