Aki nem érzi, hogy kiváltság magyarnak lenni, az nem tudja, hová született – mondta Schmittné Makray Katalin a Mandiner és DPK közös műsora, a Kollázs legújabb részében. Az olimpiai ezüstérmes tornász, Schmitt Pál volt köztársasági elnök felesége elképzelni sem tudja, hogyan vészelne át az emberiség egy világháborút.
Zoran Milanović szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a magyarok bármilyen olajat szállítsanak az Adria-vezetéken.
A biztonság kedvéért megnéztük, hátha átírták közben az átmenetileg alaptörvénynek csúfolt alkotmányt.
Külön fejezetet szentel az államfői kegyelemadás intézményének, valamint a kegyelmi botrány tanulságának is: „senki sem áll a törvények és a normák felett”.
Még a Benes-dekrétumok is szóba kerültek.
A legtöbben azzal számolnak, hogy április 12-én lesz az idei országgyűlési választás, ám ez még nem biztos: .
A köztársasági elnök hivatala lapunknak cáfolta a 24.hu információit.
Ünnepi videót tett közzé a köztársasági elnök.
A korábbi államfőnek a napokban jelent meg A haza minden előtt című könyve, amely tíz elnöki évét tárja elénk. Emellett a két ciklus emlékezetes pillanatairól és a kegyelmi ügyről is kérdeztük. Interjúnk.
Hack Péter szerint a jogalkotó egy joghézagot akar orvosolni a köztársasági elnök akadályoztatását érintő javaslattal.
Korábban már a miniszterelnök is üzent a Kossuth-díjas előadónak.
Valójában egy három évtizedes gondolatot fogalmazott sokadszor újra.
A szervezet szerint – melynek tagjai között Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc bizalmasai megtalálhatók – a jogszociológus csak azt mondta el, hogy egy választás után milyen jogi lehetőségei vannak a köztársasági elnöknek.
A jogtudós már négy éve is alkotmányellenes megoldásokat javasolt az akkori ellenzéknek, most a köztársasági elnököt vette célba.
Nem először forgatná fel az alkotmányos rendet Fleck Zoltán.
Visszaküldte az Országgyűlésnek.
Száz éve született a tanár, akinek többek között az Egri csillagok című filmet vagy az István, a király című rockoperát köszönhetjük, de a fiatal Orbán Viktor gondolkodásmódjára is nagy hatással volt.
Sulyok Tamás a közbeszédben egyre inkább elharapódzó agresszív hangvétel és az Országgyűlésben is megjelent fizikai erőszak miatt emelte fel a szavát.
