Kedves tiszások! Ne legyetek tiszásabbak Magyar Péternél!

„Kedves tiszások! Ne legyetek tiszásabbak Magyar Péternél!
Nem akarok abba a hibába esni, hogy pár vagy tízezer embert összekeverek egy 3 milliós szavazótáborral, de tényleg léteznek azok az emberek, akik abba állnak bele, amibe fölösleges. Most elsősorban nektek írnék, de talan másnak se érdektelen ez a szöveg.
Nyilván minden szavazótábor védi a saját pártját, és minden szavazótáborban vannak, akik ezt különböző mértékben és dühvel teszik. Ez természetes. De szerintem nem érdemes ezt úgy csinálni, hogy kárt okoztok a sajátjaitoknak.
Én értem, hogy miért bosszant fel titeket, hogy 16 év Orbán-rendszer rombolása után, ebben a költségvetési állapotban valaki kér a kormánytól. De akik kérnek, nem szórakozásból teszik.
A szociális dolgozó, aki két helyen dolgozva nettó 500-at visz haza, hogy ebből fizesse a 200 ezres lakbért, és nevelje egyedül a két gyerekét, nem gonoszságból kér, hanem kétségbeesésből, és azért, mert ő azt várta az Orbán-rendszer leváltásától, hogy nem kell nyomorognia.
Ugyanígy a rendőr, a kulturális dolgozó, a tűzoltó, a szakápoló, a rokkant, és folytathatnánk a sort: hitt és hisz egy jobb országban.
Rájuk nem lehet azt mondani, hogy követelődző és buta nép, mert ez pontosan az a hiba, amivel a régi ellenzék 16 évig budapesti és középosztálybeli buborékba zárta magát. Ne akarjátok ebbe a buborékba kényszeríteni a Tiszát.
Ne követeljetek türelmet attól, aki nem jön ki a hó végén, aki a gyógyszerei és a rezsi befizetése között választ. Ne förmedjetek rá arra, aki éhes, aki aggódik a gyerekéért, hogy mit képzel. Mert annyit képzel, hogy élni akar.
Ha valami csodálatos volt Magyar Péterben és az országjárásban, és remélhetőleg csodálnivaló lesz a kormányzásában, az az, hogy nem csupán antiorbánista volt, hanem visszaadta a hitet abban, hogy tisztességes munkával lehet tisztességesen élni ebben az országban!
És értsétek meg azt is: a politika olyan dolog, amiben nem lehet csak arra várni, hogy a jó emberek jól döntenek! A politika, és főként a kormányzás, érdekek harca!
Tegnap délután 6-kor még nem tudta a szociális minisztérium megmondani, hogy lesz-e béremelés a szektorban. Ma kora délutánra pedig már eldőlt! Egy hete még nem volt benne a költségvetésben, és ma sincs benne az a béremelés, amit most októberre ígért Magyar Péter!
Nyilvánvalóan a kormányban is különböző szempontok ütköznek, és ebben igenis számított a dolgozók, a szakszervezetek nyomásgyakorlása és a külső szereplőké! Én egy évvel ezelőtt a visszalépesemkor leírtam, ebben az érdekharcban kivülről megfogok küzdeni azért, hogy a kormányzaton belül azok nyerjenek, akik a számomra fontos érdekeket kepviselik.
Nem fogok acsarkodni, nem fogok toprozékolni, ha nem az lesz amit én akarok, de elfogom mondani a kritikámat mindig, és dicsérni is fogom a kormányt mindig, ha azt gondolom jó irányba megy.
És persze még mindig nem tudjuk – és nekem az a sejtésem, hogy a kormányban sem tudják pontosan –, mit jelent az a mondat, hogy „októberben és januárban két lépcsőben nagy arányú béremelés lesz”.
És ez is attól fog függeni, hogy a kormányon belül hogyan alakulnak a költségvetési érdekharcok, és milyen lesz a külső nyomás és megítélése az oktatási nevelők és a szociális dolgozók béremelésének!
Aki ma jobbat akar a honfitársainak, béremelést akar, az nem az ország ellen cselekszik, és nem is biztos, hogy a Tisza ellen!
Véssük egymás agyába még egyszer: együtt élünk ebben a hazában, és lehet, hogy mást gondolunk, de elvitatni a tisztességes szándékot nem érdemes!”

Nyitókép forrása: Jámbor András Facebook-oldala