Polt Péter: A tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája

Mint ismert, az Alkotmánybíróság hétfőn visszautasította a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései ellen benyújtott beadványokat, köztük azt, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának azonnali megszüntetését kifogásolta. A testület elsősorban arra hivatkozott, hogy nincs hatásköre az Alaptörvény-módosítások tartalmi vizsgálatára. A döntéssel szemben több alkotmánybíró is különvéleményt fogalmazott meg, köztük Polt Péter, aki szerint az ügyben érdemi vizsgálatra lett volna szükség.

A 254. pontban úgy fogalmazott: „Végezetül utalok arra, hogy álláspontom szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe.”

A következő, 255. pontban Polt Péter részletesebben is kifejtette az Orwellre tett utalás okát. Mint írta: „Orwell vizionált társadalmában egy újfajta nyelv, az ún. »újbeszél« (newspeak) bevezetésével ellehetetlenítették a hatalomnak nem tetsző gondolatok kifejezését, illetve az ún. »duplagondolkodás« (doublethink) megkövetelésével elérték, hogy valaki egyszerre tartson fenn két, egymásnak ellentmondó meggyőződést, és mindkettőt igaznak fogadja el.”

Az alkotmánybíró ezután közvetlenül a köztársasági elnök mandátumának megszüntetésére alkalmazta az orwelli párhuzamot. „A jelen ügyben alkalmazott, az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései közé beékelt, a köztársasági elnök mandátumát bármiféle közjogi felelősségi mechanizmus alkalmazása nélküli megszüntetése sokkal inkább illik az »újbeszél« nyelven megfogalmazott »duplagondolkodás« logikájába, mint egy több mint ezeréves alkotmányos jogfejlődés eredményeként létrejött jogállam Alaptörvényébe.”

Polt Péter különvéleményében összességében azt kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróság a hatáskör hiányára hivatkozva nem jutott el annak vizsgálatáig, hogy a megtámadott rendelkezések egyáltalán az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásának körébe tartoznak-e. Álláspontja szerint ez nem az Alaptörvény módosításának tartalmi felülvizsgálatát jelentette volna, hanem annak előzetes meghatározását, hogy az adott rendelkezések jogi természetük és funkciójuk alapján valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e.

Nyitókép: Facebook