Hasonló szervezet „legutoljára a kommunizmus legsötétebb éveiben működött”, és Európában elfogadhatatlan egy olyan szervezet működése, amelynek egyetlen hatásköri korlátja, hogy azokra sújt le, „akik megérdemlik” – írta a párt.
Az alkotmánybíró szerint a köztársasági elnök mandátumának megszüntetése olyan jogi megoldás, amely súlyos kérdéseket vet fel a jogállamisággal kapcsolatban.
A lefejezett és megfélemlített Alkotmánybíróság mai határozata az önkény felé vezető további lépések előtt nyitja meg az utat.
Három pontban kértek normakontrollt az ellenzéki képviselők, nem jártak sikerrel.
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén három, az Alaptörvény 17. módosításához kapcsolódó ügyben is döntés születhet.
A külföldről is finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság szerint a tervezet önmagában nem biztosítja az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítását.
Amiért vállalta a nyilvánvalóan reménytelen alkotmánybírói jelöltséget, és ezzel lehetőséget teremtett arra, hogy beszéljünk ezekről a kérdésekről.
„A TISZA valódi alkotmányjogászt jelöl az Alkotmánybíróságra” – írta a miniszterelnök.
Újabb kritikát kapott a Tisza-kormány a balliberális szervezettől.
A kulcsszó: utólagos normakontroll.
Sulyok Tamás nemzeti sorskérdésként tekint a személyét érintő alkotmánymódosításra, és leváltásának következményeit beláthatatlannak tartja. Exkluzív interjúnk!
Értette, milyen szerep jutott volna neki a miniszterelnök színházában: ő lett volna a pepita ragtapasz a csákány vágta seben. Kohán Mátyás írása.
A tartós stabilitást nem a politikai ellenfél megsemmisítése, hanem az önmérséklet teremti meg.
A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
A Tisza Párt kétharmados parlamenti többsége néhány hét alatt másodszor módosította az alaptörvényt. A köztársasági elnök leváltásától a mandátumhosszkorláton át az új intézmények felállításáig több ponton is sérülhet a jogbiztonság és a hatalmi ágak egyensúlya.
