Egyszerre két köztársasági elnöke is lehet Magyarországnak jövő hétre

Komoly közjogi következményei lehetnek annak, ha az Alkotmánybíróság helyt ad a Fidesz–KDNP indítványának, és megsemmisíti az Alaptörvény 17. módosításának a köztársasági elnök megbízatását megszüntető rendelkezését. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint egy ilyen döntés akár legitimációs konfliktust is eredményezhet.

Visszamenőleges hatályú megsemmisítés is lehetséges

A szakértő a Magyar Nemzetnek kifejtette, ha az Alkotmánybíróság arra jut, hogy az alaptörvény-módosítás elfogadása nem felelt meg az alkotmányos eljárási szabályoknak, akkor a vitatott rendelkezést a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisítheti meg.

Felmerülhet a legitimációs konfliktus

Ifj. Lomnici Zoltán szerint elméletileg olyan helyzet is kialakulhatna, amelyben két személy is igényt tarthatna a köztársasági elnöki tisztségre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar közjog nem ismeri a párhuzamosan érvényes államfői mandátum intézményét, ezért egy ilyen helyzetet gyorsan rendezni kellene.

A megoldás történhetne újabb alaptörvény-módosítással, politikai megállapodással vagy az érintettek lemondásával is.

Korlátozott az Alkotmánybíróság mozgástere

Az alkotmányjogász kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság ebben az ügyben kizárólag azt vizsgálhatja, megfelelt-e az alaptörvény-módosítás elfogadása és kihirdetése az alkotmányos eljárási szabályoknak.

A testület nem foglalhat állást a módosítás politikai indokoltságáról vagy tartalmi helyességéről, és nem vizsgálhatja azt sem, hogy a szabály sérti-e a jogállamiság vagy a hatalommegosztás elvét.

Harminc napon belül dönthet a testület

Amennyiben megállapítja az eljárási szabályok megsértését, megsemmisítheti a vitatott rendelkezést, ugyanakkor közvetlenül nem dönthet arról, hogy ki töltheti be a köztársasági elnöki tisztséget. A közbenső időszakban keletkezett jogviszonyok rendezésénél a jogbiztonság követelményét is figyelembe kell venni.

Továbbra sincs hivatalos államfőjelölt

A TISZA Párt kezdeményezése alapján az Országgyűlés a jövő héten dönthet az új köztársasági elnök személyéről. A kormány célja, hogy augusztus 20. előtt új államfője legyen Magyarországnak.

Az ellenzéki pártok ugyanakkor továbbra is illegitimnek tartják az eljárást. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója közölte: álláspontjuk szerint nincs betöltetlen államfői tisztség, ezért szerintük „kár a gőzért”, bármilyen új köztársaságielnök-választás közjogilag érvénytelen lenne.

Jelenleg a TISZA Párt még nem nevezett meg hivatalos jelöltet, míg a Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt jelölte a köztársasági elnöki tisztségre.

Nyitókép forrása: MTI/Hegedűs Róbert