„Igaza lesz?”, első felvonás, csapó: Orbán alatt volt áram

A politikai tények természete kissé eltér a természeti tényekétől. A politikai tények ugyanis demokratikusak, azokat a társadalmi percepció alakítja; politikai tény az, amit a társadalom túlnyomó többsége igaznak hisz, és politikai cselekvése alapjául vesz. Így például politikai ténnyé vált 2026. április 12-én, hogy Szijjártó Péter az oroszoknak kémkedett, az Orbán-kormány oroszpárti és Európa-ellenes volt, illetve a kormány miatt nem jöttek az európai uniós pénzeink.

Egyik állítás sem igaz, mégis mindegyik állítás politikai tény.

De a politikai tények nem csak Orbán Viktornak okozhatnak bosszúságot, hanem minden kormányzó politikusnak. Épp ezért borzasztóan izgalmas, hogy az idei nyár immáron második, az előzőnél is durvább hőhulláma okozta közműválság milyen politikai ténnyé szervesül. A természeti tények megállapítására e tárgyban nem vállalkozom;

a szlovákiai és ausztriai vízhozamról, a budai agglomeráció víziközmű-infrastruktúrájáról, meg arról is, hogy Románia miért tudja rendkívüli erőfeszítésekkel megoldani a csernavodai atomerőmű működtetését, miközben Paksnak le kell állnia. Azt sem tudom, mennyiben lesz majd védettebb a két új paksi blokk a dunai aszálytól, mint a meglévők. Folyik ezekben az ügyekben a politikai és szakértői adok-kapok, de a természeti tények megállapítása ezügyben túlmutat az egyszeri állampolgár lehetőségein.

A politikai tényeké azonban nem, és itt két politikai tény előállása képzelhető el. Az egyik lehetséges politikai tény az, hogy a Magyar-kormány derekasan helytállva, folyamatosan dolgozva, nemzeti összefogást kovácsolva átsegítette hazánkat az éghajlatváltozás eddigi legdurvább magyarországi megnyilvánulásán, az Orbán-kormányok mulasztásai ellenére.

A jegyzőkönyv kedvéért: én ennek drukkolok, semmilyen politikai célért nem elfogadható ár Magyarországon az áramhiány, a vízhiány és az üzemanyagárak felrobbanása. Ha már úgy alakult, hogy a Tisza Párt adja Magyarország kormányát, mindannyiunk érdeke, hogy jól kormányozzanak.

Ugyanakkor a másik lehetséges politikai tény nagyonis létezik, és – miután a Fidesz ellenzéki pozícióban van – frappánsabb, mint a kormánynak kedvező politikai tény.

Magyarul: ha itt armageddon lesz, és az állami energetikai cégeknél elkövetett személyügyi vérengzések, a félig felállított zombiminisztériumok és a pillanaturalás közben stratégiai tervezésre képtelen kormány együtt előállítják a kortárs magyar történelem első országos áram- és vízhiányát, s közben az amerikai-iráni tárgyalók is kifutnak az időből, azaz az üzemanyagárak kilőnek a sztratoszférába – nos, ha bármi ehhez fogható történik, az az „igaza lesz” forgatókönyv első felvonása, s a magyar belpolitikai folyamatok szempontjából döntő jelentőséggel bír. Orbán Viktor vizsgája még javában zajlik, jövő tavaszig zajlani is fog. És ha a magyar élet minden uniós siker és korrupciós csontváz dacára nemes egyszerűséggel rosszabb lesz, mint volt őalatta, az maga lesz a pozitív vizsgaeredmény.

Erre a vizsgára várunk április 12-e óta. Orbán Viktor vizsgája – az, hogy a volt miniszterelnöknek ország és világ nagy dolgaiban igaza lesz, ezáltal visszahozza pártját a padlóról; avagy mondandójának érvényességét elveszítve távoznia kell a pályáról, hogy utat nyisson egy nélküle újjáépülő jobboldalnak – a mai magyar politika legfontosabb fordulópontja lesz. Tudja ezt az exminiszterelnök is, nem véletlenül aktualizálta Tusnádfürdőn a vizsgadarabját.

Most viszont úgy tűnik: nagyonis politikai helyzet van. Ahogy Orbán Balázs írta, visszatér a valóság. (Helyesebben: ránk rúgja az ajtót.) A valóságnál nagyobb vizsgáztató pedig aligha van; talán csak egyvalaki, a szívek és vesék mindenható vizsgálója. Lesz itt vizsga hamarosan, nem is kicsi.

Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP