Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

A magyar gazdaság ezer szállal kötődik a némethez. Nemcsak az autógyárak miatt, hanem azért is, mert az exportunk egy jelentős része oda áramlik. Ha tehát ott baj van, annak mi is megisszuk a levét. Márpedig Németország évek óta gyengélkedik, és egyelőre nem látszik, mikor keveredhet ki belőle.

Nem oszlanak a viharfelhők a német gazdaság egéről. Németország ma is egyértelműen az Európai Unió gazdaságának motorja, 2025-ben az EU bruttó hazai össztermékének a 24 százalékát adta, a második Franciaország pedig 16 százalékot. Mindezt úgy, hogy jó ideje egyesben megy csak az a motor, emiatt egyre inkább zakatol. Emellett Németország adja a közösség külkereskedelmének a 26 százalékát, ebben a szegmensben Franciaország már csak a harmadik 11 százalékkal, Olaszország előtte van 1 százalékponttal.

A német gazdaságnak 2021 eleje óta mindössze egyetlenegyszer, 2021 második negyedévében sikerült 1 százalék feletti ütemben növekednie, nyolc negyedévben csökkent is a teljesítménye.
A 2023-as esztendőben 0,9, 2024-ben 0,5 százalékkal esett vissza a GDP, tavaly pedig lényegében stagnált. Az idei első negyedévben 0,3 százalékos bővülést mértek a statisztikai hivatalok, ami szintén nem túl szép eredmény. A második negyedéves számokat még nem publikálták, a magyar adat is csak a jövő héten lát napvilágot. Mindenesetre Németországban nem bizakodva néznek a jövőbe, ez évre nagyságrendileg 0,5 százalékos bővülés várható, az 1 százalékhoz már csoda kellene. Berlin 0,5 százalékkal számol, és a legbizakodóbb előrejelzők is csak 0,9 százalékot mernek jósolni, az is csak tetemes kormányzati költésekkel, állami beruházásokkal jöhet össze. Pedig Németország volt az európai integráció legnagyobb nyertese. Kiemelkedő ipara, technológiai fejlettsége révén a világ vezető gazdasági hatalmai között volt.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Erdélyi Dóra legutóbbi elemzésében is felhívja a figyelmet, hogy a német gazdaság súlya már nem ugyanakkora, mint húsz-harminc éve volt. Az 1990-es évek második felében és a 2000-es évek elején a világgazdaság egyik meghatározó exportőre és növekedési központja volt, azóta viszont a feltörekvő gazdaságok, mindenekelőtt Kína és más ázsiai országok térnyerése csökkentette a szerepét. A világ GDP-jéből való részesedése két évtized alatt megfeleződött: az 1995-ös 8,3 százalékról 2024-re 4,2 százalékra csökkent, közben a globális gazdasági erőközpont fokozatosan Ázsia felé tolódott. De Németország ereje még úgy is jelentős, hogy régóta nehézségekkel küszködik. Az autóipar, a gépipar, a vegyipar és az elektrotechnikai ágazatok együttesen olyan erős ipari bázist alkotnak, amely a fejlett gazdaságok között is ritka.

A korábbi eredményekben óriási szerepet játszott, hogy a német vállalatok hosszú éveken keresztül kifejezetten olcsón jutottak energiához, elsősorban orosz földgázhoz. 2022-ben aztán az ukrajnai háború miatt Németország elfordult az orosz forrásoktól, majd az Északi Áramlat vezeték felrobbantása után már esélye sem lett volna megnyitni a csapokat.
Így maradt a drága amerikai és egyéb forrás, amivel a német ipar elvesztette versenyelőnyét.
Átalakult a világkereskedelem is. Korábban Németország fő exportcikke az autó volt, különösen Ázsiába és az Egyesült Államokba, manapság viszont mind Kína, mind pedig az USA inkább a saját gyárait helyezi előtérbe. A kínai gépkocsik ráadásul elképesztő ütemben szívják el a piacot a németek elől, az USA pedig Donald Trump elnök politikájának eredményeként a belső kínálatra koncentrál, a behozatalt vámokkal fogja vissza.
A német gyártók a vártnál jóval lassabban alkalmazkodnak az új kihívásokhoz,
főleg a villanyautók előállítása terén, s a német fogyasztók is óvatosabbá váltak. Ez nem könnyíti a német gazdaság helyzetét. A vállalati csődök száma ugrásszerűen növekszik, sok vállalkozás nagyon nehéz helyzetbe került a magas energia- és munkaerőköltség miatt.

Hazánk szempontjából a német gazdaság állapota kulcsfontosságú. Nemcsak azért, mert Németország a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk – Magyarország termékexportjának a negyede irányul oda –, hanem azért is, mert a honi ipar számos szegmense szervesen kapcsolódik a német vállalatok termelési hálózataihoz, írja Erdélyi Dóra. A Németországba irányuló magyar export közel egyharmada közvetlenül az autóiparhoz kapcsolódik, emiatt a német gazdaságban bekövetkező változások jellemzően rövid időn belül megjelennek a magyar gazdasági teljesítményben is. A német ipar gyengélkedése közvetlenül visszafogja a magyar ipari termelést, az exportot és a beruházási aktivitást is, s ezzel a magyar GDP-növekedésre is negatívan hat.
Ugyanakkor vannak lehetőségek is.
A német autógyárak gazdasági modellváltása, például az elektromobilitásra való átállás Magyarországnak is lehetőséget teremt az akkumulátor- és a járműipar terén.
Ha ezt sikerül Németországnak megfelelően és minél hamarabb végrehajtania, azzal hazánknak is kedvező helyzet állhat elő. Természetesen ehhez az is kell, hogy addig a nagy gyárak ne dobják be a törölközőt. Július közepén írt a német Manager Magazin az ottani autógyárak nehézségeiről. Ebben szerepelt, hogy a Volkswagen-csoport példátlan átalakításokra készül, több tízezer munkahelyet szüntetne meg, az Audi győri gyárát 2035-ig akár fel is számolhatják. Az Audi Hungaria a Világgazdaságnak elküldött közleményében arról írt, hogy szerkesztőségi spekulációkat nem kommentál, így a Manager Magazin spekulációját sem.

A világ egyik legnagyobb autógyártójának vezetése attól tart, hogy a kínai riválisok egyre erősebb európai terjeszkedése tartósan csökkentheti az értékesítését. Jelenleg évente mintegy 9 millió kocsit gyárt a VW-csoport, belső számítások szerint ez a következő évtizedben akár 7-8 millióra is visszaeshet. Ez jelentősen csökkentené a szükséges gyártókapacitást. A költségcsökkentési program mentén a Volkswagen 2,8-ről 8-10 százalékra emelné a működési nyereségét, ennek érdekében jelentősen visszafogná beruházásait, és szűkítené a modellkínálatát is.
A német gazdaság tehát jelentős kihívásokkal néz szembe. Egy új mozgatórugója lehet azonban a védelmi ipar, amelynek szintén vannak magyarországi érdekeltségei – elég, ha a Rheinmetall gyáraira gondolunk. Friedrich Merz német kancellár nemrég ismertetett programja is adhat okot némi bizakodásra, például a német befektetői hangulat hónapok óta nem volt ilyen jó. Az adók mérséklése, a rugalmasabb munkaerőpiaci feltételek és a bürokráciacsökkentés valóban javíthat a helyzeten, még ha nem robbanásszerűen is, amire szükség lenne. Mindez kicsi hatás, hogy ellensúlyozza a Merz-kormányzat eladósodását. A várakozások szerint az államadósság a GDP 69,5 százalékára nő idén, s az éves költségvetési hiány is folyamatosan emelkedik, hosszú távon kevés jóval kecsegtetve, ami ismét Magyarországon csapódhat le.
Nyitókép: Az elektromos C osztályú modell gyártóegysége a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary kecskeméti gyárában
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
