A közös gondolkodás most fontosabb a pillanatnyi politikai haszonnál

„Magyarországon komolyan veendő energiakrízis alakult ki, ami több tekintetben is meghatározó lehet az elkövetkezendő időszak belpolitikai vitáiban. Szeretném leszögezni, hogy nyilvánvalóan egy kormány sem tehet az aszályról, a hőségről, az árvízről, a hóviharról és egyéb, szélsőséges időjárási jelenségekről. Ami viszont már számonkérhető, az a veszélyhelyzetre történő reagálás minősége és sikeressége.

Mivel a természeti katasztrófák pártállástól függetlenül érintenek minket, ezért az ilyen helyzetekben az a bölcs ellenzéki hozzáállás, ha a kritikát – ami egyébként a mindenkori parlamenti kisebbség elsődleges feladata – visszafogják és egyértelművé teszik a segítség felajánlását a válság leküzdéséhez.

A kormány részéről pedig az az érett és célravezető magatartás, ha nem az előző kormányokra próbálják hárítani a felelősséget, hanem a politikai együttműködést lehetővé téve közös erővel igyekeznek minél gyorsabban megoldani a kritikus szituációt.

A hazánkban létrejött válsághelyzet rávilágít arra a problémára, hogy Magyarországnak, mint minden fejlett államnak, növekszik az energiaszükséglete. A modern ipari termelés, a változó klimatikus viszonyok, a civilizáltabb munkahelyi körülmények, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia felhasználásának terjedése, az elektromos autók és közlekedési járművek mind-mind növelik a villamosenergia-igényt. Ezt felismerve döntött Paks 2 megépítése mellett az Orbán-kormány 2014-ben. A felismerést én helyesnek látom, hiszen a környezetvédelmi és nemzetbiztonsági problémákat is felvető olaj- és gázfüggőségünk miatt a legoptimálisabb megoldás a már létező atomerőmű bázisunk bővítése.

Vitatható viszont, hogy okosan döntöttek-e akkor, amikor az orosz fél ajánlatát fogadták el az új blokkok felépítésére. A politikai elfogultságokat félretéve meg kell jegyezni, hogy a szocializmus – tehát a szovjet megszállás – idején épült fel Paks 1, természetesen szovjet/orosz technológiát használva. Mivel Magyarország ezt a technológiát ismerte meg és használja jól napjainkban is – a paksi erőmű jóval korszerűbb, mint a Csernobilban katasztrófát okozott elődje –, szóltak komolyan vehető érvek amellett, hogy a XXI. századra tervezett testvére is erre a technológiai és tudásháttérre épüljön. (A világban egyébként az orosz atomerőmű-technológia és -építés piacképes, versenyben állnak az Egyesült Államokkal, Kínával, Franciaországgal és Dél-Koreával is e téren.)”

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert