MagyarországMagyarországEszter MuhariMagyarországMagyarországSzatmári AndrásSzilágyi ÁronGémesi Csanád
Egy Bactery nevű startupprojekt a talajban élő mikroorganizmusok természetes folyamatait használja fel, hogy energiát állítsanak elő. A technológia áttörést hozhat, mivel olcsó és 25 évig akadálytalanul működhet. 2026-ban kerülhet forgalomba.
Egy új felmérés szerint Kína világelső a generatív mesterséges intelligencia alkalmazásában.
Már csak az a kérdés, hogy a fogyasztók mit fognak ebből tapasztalni.
Azonnali hatállyal eltávolították a mesterséges intelligenciát, a fogyasztók a vállalatot gúny tárgyává tették.
T-72-es harckocsit építettek át, ez lehet a hadászat jövője.
Az agyi implantátumokkal nem csupán betegségeket lehet majd kezelni, de akár egészséges emberek memóriáját és egyéb képességeit is fejleszthetik általa. Az már más kérdés, hogy ez mennyire etikus.
Papp László szerint Debrecenben jól tetten érhető a hídszerep is, hiszen távol-keleti és nyugati befektetők üzletkötése napi szinten is magától értetődik.
A transzhumanizmust kritizálja a The European Conservative Valóságellenőrzés podcastjában egy filozófus és egy katolikus pap. Hogy mi a baj a transzhumanizmussal? Mutatjuk!
A Meta úgy döntött, hogy nem a generatív mesterséges intelligenciára fog fókuszálni, sokkal nagyobb fába vágja a fejszéjét: egyből olyat teremtene, amely már úgy gondolkozik, akárcsak mi, emberek.
A drónfal Norvégiától Lengyelországig húzódik majd, összesen hat országot érint.
Oroszországgal provokációival szemben akarják megvédeni a határaikat.
Az egyik fontos vezető ázsiai portál, a Chinadaily.com zöldgazdasági anyagában a kínai közreműködéssel épült kaposvári napelempark szolgált illusztrációként. A cikk egy helyi zöldkonferenciáról tudósított, ahol arra jutottak, hogy a távol-keleti nagyhatalom megújulóenergia-forradalma nemcsak az ország ökologikus fejlesztési céljainak megvalósítását segíti elő, hanem kiváló minőségű és megfizethető termékekkel, valamint széleskörűen elérhető kínai technológiák és megoldások révén is hozzájárul a globális zöldátmenethez.
Az orosz-ukrán háború elmúlt hónapjaiban váratlanul feltűntek a harctéren az úgynevezett orosz „teknőstankok”.
Az új technológia mozdulat-és hangvezérléssel működne, ráadásul mesterséges intelligenciára is épít.
Mit hoz a jövő, ha Arthur C. Clarke-nak, a 2001: Űrodüsszeia ihletőjének agyával gondolkodunk?
A kínai elnök mostani látogatása okán érdemes áttekinteni röviden, hogy Magyarország számára mi a tétje e kapcsolatrendszer alakulásának.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
