Ezért sem tudnánk leválni egyik napról a másikra az orosz olajról

Folyamatosan dolgozik a Mol azon, hogy rugalmassá tegye finomítói technológiáját és az orosz mellett többféle kőolajat tudjon behozni a régióba. A vállalat 2022-ben elindított egy 500 millió dolláros beruházási programot is, de az átalakítás nem csak pénzkérdés. Rengeteg idő kell hozzá, hiszen – miután a finomítónak folyamatosan termelnie kell - a fejlesztéseket csak karbantartási időszakban lehet elvégezni. A MOL százhalombattai finomítójában rendhagyó kémia órát tartottak a sajtó képviselőinek, ahol bemutatták a különböző olajtípusokat is.  Az eseményt még a múlt heti tűzeset előtt rendezték. 

Rengeteg olaj létezik, de nem mindegy, miből állnak össze

A Mol kémia óráján elhangzott, hogy több száz féle kőolaj létezik, de egy fontos tényezőre mindig figyelni kell: mennyire nehéz, azaz sűrű a kőolaj, illetve mennyire könnyű. Van annyira nehéz kőolaj, amely nem is úszik a víz felszínén, hanem lemerül. A magyar kőolaj például igencsak nehéz, az orosz kőolaj pedig valahol középen áll, de épp emiatt remekül lehet belőle például dízelolajat előállítani. Minél könnyebb a kőolaj, annál könnyebb feldolgozni, de mivel a kőolajból kinyert termékek aránya változó, ez nem feltétlenül előny. A nehézség mellett a kéntartalom is fontos tényező, mivel a finomító kéntelenítő kapacitása véges, az EU pedig előírja, hogy az üzemanyagoknak kénmentesnek kell lenniük. Emellett más szennyeződésektől, például a nehézfémektől is meg kell szabadulni.

A százhalombattai finomítót kialakításakor egyértelműen az orosz kőolajra tervezték, minden itteni üzem – az olaj különböző részeit különböző üzemek dolgozzák fel – kapacitása arra van beállítva, hogy az orosz olaj sajátosságainak megfelelően dolgozza fel az alapanyagot. A jelenlegi rendszer egyensúlyban van, ha ezen hirtelen változtatnának, például egy nehezebb kőolajjal, akkor például bizonyos üzemek folyamatosan mennének, mások pedig leállnának, nem lehetne megőrizni az egyensúlyt, ezzel jelentős mennyiség veszne el az alapanyagból, de az ellátás is akadozna. Mindemellett főleg a nehéz kőolajok olyan szennyeződéseket tartalmaznak, amelyek csökkentik az üzemek működési élettartamát (katalizátor élettartam csökken, korrózió miatt anyagminőségi problémát lépnek fel).

Ennek ellenére a Mol már 2015-ben elkezdte növelni az alternatív kőolajok felhasználásának lehetőségét. Első lépésben Százhalombattán vizsgálták meg, hogy a rendelkezésre álló 165 ezer berendezésből mennyit szükséges teljesen vagy részben átalakítani, vagy kicserélni a rugalmasabb finomítói technológia érdekében. A felméréshez egy amerikai külsős partnert is bevontak.  Bár a fejlesztések ütemterv szerint haladnak, a Mol legkorábban 2027-re éri el, hogy szabadon dönthessen a bedolgozott kőolajfajták arányáról. És még ez az öt éves  beruházási ciklus is nagyon gyorsnak számít az iparágban, ha megnézzük a finn Neste esetét, ahol a finomítói technológiát 12 év sikerült alkalmassá tenni a különböző kőolajfajták hatékony feldolgozására.

Kevés a lehetőség

Pont olyan olaj a piacon, ráadásul hasonló mennyiségben, mint az orosz, nincs. Így elkezdték azt is vizsgálni, hogy miként lehetne kikeverni hasonló kőolajat. Többféle alternatívával dolgoztak, és több mint tíz ország olaját vizsgálták. A teszteknek és a fejlesztéseknek köszönhetően a Mol ma már Pozsonyban és Százhalombattán is ki tudja váltani az orosz olaj jelentős részét, de az alternatív bedolgozásnak továbbra is megvannak a korlátai. Emögött beszerzési és technológiai nehézségek is állnak.  

Ha a keverésnél kiülepednek a szilárd komponensek, az a technológia rendszerek eldugulásához és meghibásodásához vezet. Mindemellett a nehéz kőolajok kén és szervessav-tartalmuk miatt rendkívül korrozívak, ezáltal a feldolgozó rendszerek fém alkatrészeinek élettartalmát is radikálisan csökkentik. Röviden: fejlesztések nélkül a tengeri kőolajfajták egyszerűen tönkre teszik a finomítót.  

Hibrid megoldásra álltak át 

A Mol folyamatosan dolgozik az Adria -vezeték fejlesztésén is,: néhány hónapja Csurgóra új szivattyúkat telepítettek, de Százhalombattán is vannak beruházások az Adria végfejénél: jelenleg egy olyan közel 4 kilométeres vezetéket fektetnek le a finomítón belül, amely a Barátság vezetéket köti össze az Adriával.  

Ahhoz azonban, hogy az Adria -vezetéken fel lehessen hozni évente a régió ellátásához szükséges 14-15 millió tonna kőolajat, nem elég, ha csak a Mol fejleszt. A közös kapacitástesztek is mutatják: ideje rendbe tenni a horvát szakaszt is. „A legutóbbi közös kapacitás teszt során az Adria vezetéken több nem tervezett leállás is történt Janaf oldali műszaki hibák miatt. Emiatt a termékhozamot vizsgálva egy ingadozó görbe látható, miközben a Barátságnál ez egy folyamatos vonal” - magyarázta a közös tesztek eredményeit Kozma Szabolcs, a Mol Magyarország logisztikai vezetője.

A Mol ütemterv szerint halad a kőolaj-diverzifikációval

A Mol 2022-ben egy a korábbinál is nagyobb volumenű beruházási programmal folytatta kőolaj-diverzifikációs projektjét. Ennek célja, hogy

• bővítsék a logisztikai kapacitást,
• növeljék a kőolaj keverési képességet,
• a feldolgozási hatékonyságot,
• a korrózióvédelmet és a  
• szennyvízkezelést és a laborfejlesztést is megfelelően megvalósítsák.  

Erre a projektre 500 millió dollárt fordít a társaság, cserébe időt kér: a változtatásokat ugyanis a termelés közben nem lehet elvégezni. „Kvázi a levegőben kell átalakítanunk a repülőgépet, nem állhatunk meg fél évre” – mondta Pulay Krisztián, a Mol-csoport Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgatója.  

A Mandiner kérdésére elárulta: a projektet 2027-ig tervezik befejezni, legkorábban akkorra érik el a szükséges technológiai rugalmasságot. Hozzátette: ugyanakkor a MOL továbbra is abban bízik, hogy lehet majd vásárolni a Barátság vezetéken át olajat 2027 után is, hiszen egy tengertől elzárt régió ellátásbiztonságához legalább két teljesértékű vezetékre van szükség. 

Nyitókép: Bruzák Noémi/MTI/MTVA