Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezte meg az Ideona Zrt., a Pannon Egyetem és a BME közös szervezésében az első magyar VRFB (Vanadium Redox Flow Battery, azaz vanádium-redox áramlási akkumulátor) workshopot, amely az ilyen tárolók hálózati szerepének vizsgálata a naperőmű szabályozásában nevű projekt (2021-2.1.1-EK-2021-00001) szakmai záróeseménye volt.
Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) helyettes államtitkára beszédében kiemelte a hazai villamosáram-hálózatban az energiatárolási kapacitások bővítésének stratégiai fontosságát, hiszen ezek képesek a megújuló energiaforrások (nap- és szélenergia) hosszú órákon keresztüli eltárolására. Továbbá ígéretet tett arra, hogy az EM mind a pénzügyi, mind a szabályozási támogatások alakításában nyitott marad, és a jövőben is meghallgatja a szakmai véleményeket. Továbbá a minisztérium üdvözli, hogy a kapacitások minél színesebb, azaz többféle tárolási technológiával megvalósuló energiatárolói mixét alakíthatja ki Magyarország. Köztük olyan különlegesen előremutató megoldásokat, mint az Ideona Zrt. által meghonosított VRFB.
Japántól Ösküig
Mihalovics Péter, a VRFB projektek konzorciumvezetője, az Ideona Csoport igazgatósági elnöke hangsúlyozta, hogy a vanádium-redox egy igen rugalmasan használható technológia. A cég 2024 tavaszán Öskün adta át az első rendszert, amelyben szorosan együttműködött a BME és a Pannon Egyetem kutatóival, szakértőivel. Az ötletet egy tíz évvel korábbi japán szakmai út adta, ahol az ottani fejlesztési miniszter hívta fel az Ideona vezetőjének figyelmét az egyik iparági vezető, a Sumimoto cég akkor még különlegesnek számító megoldására. A cégvezető hozzátette: jelenleg 7 MW-nyi (28 MWh kapacitású) új VRFB-projekt van folyamatban öt további naperőmű-helyszínen ún. kolokációs megvalósítással. Elmondta azt is, hogy a következő öt évben éves átlagban további 20-30 MW-nyi VRFB-akkumulátoros energiatároló egységet telepítenének, amely a régióban a céget e technológia egyik legnagyobb szereplőjévé teszi.
A rendezvény résztvevői számára a VRFB-technológia alapjait és annak előnyeit Imre Attila, a BME Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék vezetője ismertette közérthető formában.
A legfontosabb, hogy a technológia a lítiumion-megoldásokhoz képest tartósabb, sokkal lassabban degradálódó energialeadók alakíthatók ki. Azaz a VRFB jóval hosszabb ideig képes áthidalni azokat az időszakokat, amikor a naperőműveknél nem termelődik elég áram, de a hálózatban nagy szükség lenne rá.
A workshop kiemelt témája volt, hogy Öskün, az Ideona Zrt. telephelyén megépült Magyarország első naperőművel kombinált vanádium-redox flow alapú hibrid villamosenergia-tárolója.
Ez volt tehát az első olyan rendszer hazánkban, amely sikerrel demonstrálta a VRFB-technológia gyakorlati alkalmazhatóságát, mégpedig az ottani napelemparkokkal kombinálva. Mint kiderült, a hazai sikerekre pár hónapja egy bécsi szakmai konferencián is felfigyeltek, így 2026 nyarán Budapesten rendezik meg a VRFB-technológia következő nagy szakmai összejövetelét – ezt már Czipó György, az Ideona Zrt. szakértője emelte ki. Előadásában elmondta, hogy a technológia nemzetközi piaci lehetőségeit vizsgálta, kiemelve az új brit energiatárolói támogatási modellt. Ennek egyik legnagyobb nyertesei a VRFB-akkuk lehetnek, hiszen a termeléstől számítva minimum 8 órán keresztül kell biztosítani a tárolási lehetőséget, és ebben kiemelkedően teljesít a vizsgált technológia. Ez a brit Cap and Floor támogatási rendszer pedig jelentős termelés felfuttatási-felskálázási lehetőséget jelent, amelynek nyomán a VRFB-megoldások ára szakértői becslés szerint legalább 40 százalékkal csökkenhet a következő években, ami végleg eldöntheti a hosszú távú tárolást a VRFB-technológia javára.
Hegedűsné Baranyai Nóra és Zsiborács Henrik (Pannon Egyetem) bemutatta a VRFB-rendszerek áramhálózatba kapcsolásához szükséges menetrendrendezési modelleket. Kutatásuk rávilágított arra, hogy a vanádium-redox akkumulátorok kiválóan alkalmasak a napelemes rendszerek ingadozásainak kiegyenlítésére és a hálózati stabilitás javítására. Pintér Gábor (HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont) átfogó összehasonlítást végzett a három fő hálózati akkumulátortípus – NaS (nátrium-kén), VRFB és lítiumion – között. Az elemzés kimutatta, hogy a VRFB-rendszerek élettartama és skálázhatósága hosszú távon sokkal versenyképesebbé teheti őket. Ez igaz gazdasági oldalról is: Szolnoki Pálma (BME ZKK) részletes gazdasági modelleket mutatott be a VRFB-tárolók megtérülésére vonatkozóan. Az elemzés szerint a jelenlegi energiaárak és szabályozási környezet mellett 8–12 év közötti megtérülési idővel lehet számolni, ami a támogatási rendszerek fejlesztésével jelentősen javítható.
Ugyanis a VRFB-akkumulátorok bizonyítottan legalább 20 ezer ciklusnyi töltéslemerítésre alkalmasak, mi több, 270 ezer ciklust is elértek már ellenőrzött teszteken. Ráadásul alapesetben is mintegy 20 évnyi működési élettartam és minimális karbantartási igény várható e technológia révén.
Raisz Dávid és Tóth Balázs (BME VET) a vanádium-redox akkumulátorok öregedési folyamatainak digitálisiker-modellezését mutatta be, hangsúlyozva, hogy a fejlett megoldások lehetővé teszik az akkumulátorok teljes élettartama alatt zajló változások pontos nyomon követését. Józsa Viktor (BME EGR) a VRFB áramlásos rendszerek hőtechnikai kihívásait vizsgálta és javaslatokat tett a hőkezelési folyamatok optimalizálására, amelyek elengedhetetlenek a hosszú távú működéshez és a teljesítmény fenntartásához. Sziffer Bence (BME EGR) a VRFB-rendszerek skálázási problémáit elemezte, különös figyelmet fordítva arra, hogy hogyan lehet az egyes megoldásokat gazdaságosan és hatékonyan bővíteni a különböző alkalmazások igényeihez.
Szücs Mátyás (BME EGR) egy két hőmérsékletű modell segítségével dolgozta ki a VRFB-cellákban zajló hővezetési és hőátadási folyamatok pontos modellezését, amely kulcsfontosságú a hatékony működés biztosításához. Kustán Réka (BME EGR) a Peak Shaving alkalmazásokra fókuszált, és egy szimulációval mutatta be, hogyan járulhatnak hozzá a VRFB-rendszerek a hálózati stabilitás fenntartásához, különösen a csúcsidőszakokban történő energiaellátás optimalizálásában.
A konferencia záró előadásában Kun Róbert, a HUN-REN TTK kutatási csoportvezetője foglalta össze a lítiumion-technológiák, benne az új összetételű, de lítiumos akkumulátorok és a VRFB-technológia előnyeit és kihívásait. Megerősítette, hogy áramhálózatba kapcsolt, megawattos nagyságrendű tárolásra jelenleg messze a legfejlettebb, a legtöbb előnnyel járó technológiát jelenti a VRFB, amely mind csúcsteljesítményben, mind kapacitásban a legkönnyebben alakítható.
Végezetül Kaderják Péter neves energetikai szakértő, illetve korábbi szakpolitikus foglalta össze zárszavában a szakmai workshop tanulságait. Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjeként kiemelte, hogy Magyarország világelső a napenergia áramtermelésben való részesedésében, így természetes, hogy a jövő energetikájának egyik legfontosabb területén, az energiatárolásban is egyre fontosabb szerepet töltünk be. E szerep erősödésének egyik fontos példáját jelenti az a szakmai diskurzus is, amely ezen a konferencián elkezdődött.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Balaton József/MTI/MTVA
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy az ünnepek után újabb kormányzati támogatások érkeznek.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
Feleségének köszönhetően kevés munkával annyi pénzt keresett, hogy korábban szinte csak az aranybudi hiányzott az életéből. Horváth K. József írása.
Orbán Viktor az idén már több útadón beszélt arról, hogy a kormány célja az, hogy az M44-es és az M47-es autóutak fejlesztésével a Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági térség jöjjön létre.
A miniszterelnök szerint két lehetőség van: „a brüsszeli út”, vagy ha marad minden és fejlődik.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
Deák Dániel szerint ez is azt bizonyítja, hogy „a Tiszával a régi baloldali világ próbálja átmenteni magát, amely korábban az MSZP-t is szolgálta”.
Ezúttal sem nyúlt mellé az építési és közlekedési miniszter.
