Varsóból érkezik az utolsó figyelmeztetés: ez a forgatókönyv Magyarországon is megvalósulhat, ha nem figyelünk

A CÖF-CÖKA hírlevelében arról tájékoztatott, hogy a március 15-i ünnepségsorozatra megannyi lengyel barátjuk is ellátogatott, akikkel közösen emlékeznek meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dicső napjairól és hőseiről, melyek között mintegy 4 ezer lengyel önkéntes is akadt.

A közös ünnepség első állomása március 14-én, szombaton a Katyini mártírok emlékparkja volt, ahol az áldozatok emlékművénél koszorút helyeztek el. Majd a programok a Bem téren folytatódtak. Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke köszöntőbeszédében elmondta, hogy minden évben március 15-én Bem József tábornok szobra előtt tisztelegnek Józef Wysocki lengyel légiója és valamennyi 1848-49-es szabadságharcos emléke előtt. Majd azzal folytatta, hogy március 15-én ismét találkozunk a magyar polgárok szellemi innovációján, a szerzői jogvédelem alatt álló Békemeneten. „Sok százezren megüzenjük a brüsszeli bürokratáknak, hogy lengyelek és magyarok hazája minden előtt! Patriótákként, szellemi honvédőkként a békét, a nemzetek függetlenségét követeljük. 

– húzta alá.

Csizmadia ezután leszögezte, hogy nincs szükségünk a jogállamiságot és a valódi demokráciát börtönbe záró „kufárokra”, ugyanakkor azt látjuk, hogy Donald Tusk Lengyelországában már tesztüzemben ez működik.

Ezt követően rátért a közelgő magyarországi választásokra. Elmondta, hogy a birodalmat elképzelők előre megnevezték Magyarország miniszterelnökét. „Őt onnan is felismerhetjük, hogy Júdás-pénz csörög a zsebében”. „Védjük meg hazáinkat az illegális bevándorlóktól, gyermekeinket és unokáinkat a katonai besorozásoktól és a keresztény erkölcs jegyében a mérgező gender szemlélettől” – sorolta a napjainkban a társadalomra leselkedő veszélyeket Csizmadia László, aki beszédét a „VIS ET VIRTUS – erő és bátorság”, valamint a „Semmit rólunk nélkülünk!” felkiáltással zárta.   

Varsóból érkezik az utolsó figyelmeztetés a magyaroknak

Csizmadia Lászlót Orbán Balázs, a Miniszterelnök politikai igazgatója követte, aki beszéde felütésében felidézte azt a kiáltást – „a mi és a ti szabadságotokért!”  – amely a Bem József alatt szolgáló magyar honvédek és a szabadságharcot támogató lengyel önkéntesek ajkáról hangzott el a csaták előtt.

A politikus rámutatott, hogy „a lengyel nemzet 1848-ban nem aludt, hanem éberen figyelte a forradalmi Európa, különösen Magyarország minden rezdülését. 

Orbán Balázs emlékeztetett, hogy a magyar és a lengyel sors összefonódása sokkal korábban kezdődött, mint 1848. „Nemzeteink között immár több mint ezeréves alaptétel: Lengyel-magyar, két jó barát, két társ, egy bajban!”. A miniszterelnök politikai igazgatója a történelmi kitérő után rátért a jelenlegi lengyelországi állapotokra. Mint fogalmazott: „vigyázó szemünket most is Varsóra kell vetnünk. Amit ma Varsóban látunk, az nem példa, hanem figyelmeztetés”. Felhívta arra a figyelmet, Lengyelországban pár éve megtörtént az a forgatókönyv, amelynek veszélye ma Magyarországon is fenyeget. A nemzeti és patrióta kormányt egy globalista, a brüsszeli érdekeket szolgáló formáció váltotta.

Elhangzott, hogy sokan és sokáig nem értették, hogy történhetett mindez. Hogy lehet, hogy a szabadságszerető lengyel nép nem nemzeti kormányt választott. „A mából visszanézve azonban nincs ebben semmi rejtély. A lengyel embereket becsapták. A kampányban a globalisták a szebbik arcukat mutatták, a választások után pedig az őszintét”.

Orbán Balázs arra is kitért, hogy Tuskék lábbal tiporják a jogállamot, az állami intézményeket pedig politikai leszámolásra használják. „Így fordulhatott elő az a mára már elképzelhetetlennek gondolt eset, hogy Magyarországnak ismét politikai menedéket kellett biztosítani hazájukat szerető lengyel embereknek és politikusoknak” – utalt ezzel Marcin Romanowski egykori miniszterhelyettesre, valamint Zbigniew Ziobro, volt igazságügyi miniszterre.

A magyar miniszterelnök politikai igazgatója beszéde végén hangoztatta, hogy a lengyel szabadságot ma idegen érdekek oltárán áldozzák fel, és az a veszély fenyeget, hogy a magyar szabadság is hasonló sorsra jut. 

– szögezte le.

Orbán Balázs végül arról beszélt, hogy a lengyelek és magyarok mindig számíthattak egymásra, de Európában sem vagyunk egyedül. „Patrióták milliói támogatják az ügyünket”. „Ha mindannyian összefogunk, nemcsak kitarthatunk, de együtt egész Európában is változást tudunk elérni. S megint úgy lesz, mint annyiszor a történelemben. A szabadság ismét Közép-Európában kap majd erőre. Ehhez csupán egy dologra van szükségünk: válasszuk mindig a nemzeti oldalt” – üzente meg minden jelenlévőnek és patrióta érzelműnek.

Európában egyedülálló kötelék

Pawel Czubik, a lengyel Legfelsőbb Bíróság bírája azzal tisztelte meg az ünneplőket, hogy magyarul mondta el beszédét. Egy legendát idézve kijelentette, hogy veszély esetén a lengyelek számíthattak a magyarok segítségére, és fordítva. „Európában nincs másik ilyen baráti kapcsolat. 

„De az Európai Uniónak nem tetszenek az ilyen történelmi kötelékek. Ezek valódi barátságot és valódi integrációt jelentenek, és sem keleti, sem nyugati erők nem fogják tönkretenni a valódi lengyel-magyar testvériséget. Ha szükséges, a lengyelek mindig eljönnek Magyarországra” – zárta beszédét Czubik. 

 CÖF-CÖKA elnöki főtanácsadó: A szuverenitás védelme a túlélés kulcsa

Ezután ifj. Lomnici Zoltán a CÖF-CÖKA elnöki főtanácsadója lépett a mikrofonhoz. Beszédében leszögezte, hogy egy szuverén Magyarország képes védelmezni kultúráját, gazdaságát és határait; képes dönteni saját jövőjéről, legyen szó 

• energiapolitikáról, 
• oktatásról 
• vagy külügyekről.

 „Ragaszkodjunk az alkotmányos értékekhez, mert azok biztosítják a szabadságot; tiszteljük a történelmi hagyományt, mert az ad erőt a jelennek; és védjük Magyarország szuverenitását, mert az a nemzetünk túlélésének kulcsa. Legyünk méltók elődeinkhez – éljen a magyar szabadság!” – fogalmazott.

Végül egy lengyel mondatot intézett a jelenlévőkhöz. Kijelentette, hogy 

Nyitókép: Mandiner/Trenka Attila