Besztercén és templomán kívül leginkább a vad természet ad élményt és kalandokat ezen a vidéken.
A bércek, a vadon és a havasok: a vadregényes Erdélyben is félreeső és a természet által uralt táj Beszterce-Naszód. A hegyek közé szorult vidék elzártságát jól mutatja, hogy még a román hatalom sem tudta átszabni, most is régi nevén és nagyjából régi határai között található a magyarból lett román megye.
Néhány magyar falu a kevéske sík vidéken, egy ősi szász város a centrumban s román paraszti, pásztori vidék körben, a kiterjedt havasokban – ez volt mindig is Beszterce-Naszód.
A névadó Besztercét az Erdélybe települő szászok alapították a távoli 1100-as években, és egészen a 20. századig ők határozták meg a város életét. Főleg, amikor hagyták nekik: a Kárpátok karéjában fekvő, keleti határ mentén fekvő Besztercének bőven kijutott a peremvidéki lét viharaiból. 1241-ben és 1284-ben a tatárok égették fel, 1458-ban Szilágyi Mihály gyújtotta fel az ellene lázadó várost, 1530-ban pedig a hegyen túli vidékről Péter moldvai vajda jött be megostromolni Beszterce városát – eredménytelenül. És jöttek az újabb megpróbáltatások minden nemzedék életében: 1602-ben a brutális Basta császári generális csapatai foglalták el, egy évre rá pedig Székely Mózes erdélyi fejedelem ostromolta a várost.
1661-ben a törököké lett Beszterce, majd miután kitakarodtak, előbb Rákóczi kurucai, majd 1717-ben a tatárok dúlták fel.
Kész csoda és egyben rendkívüli teljesítmény, hogy ezen az örök harcok dúlta végvidéken a kultúra bástyája is volt Beszterce: már a Mátyás kori történetíró Bonfini könyveit is nyomtatták itt, 1596-ban gimnázium működött a falak között. A város kultúrájának lenyomata és jelképe pedig az ódon evangélikus templom. A középkortól kezdve állt itt templom, s fokozatosan nyerte el mostani kinézetét, amely ötvözi a magyar és az európai építészettörténet megannyi stílusát. A gótika, a reneszánsz és a barokk egyaránt megjelenik az épületen és belső díszítésein. Az 1500-as években egy olasz kőfaragó, Petrus Italus da Lugano is dolgozott a homlokzaton és a belső kialakításon, az itáliai reneszánsz szellemét hozva Közép-Európa e vadonbeli peremvidékére. A templom különös, aszimmetrikus alaprajza és részletes építéstörténete elárulja, mennyi kihívással és küzdelmes újrakezdéssel kellett szembenéznie az egymást követve építkező nemzedékeknek.
A templom a középkori Magyar Királyság és a beszterceiek túlélésének szimbóluma – a román uralom idején is.
Besztercén és templomán kívül leginkább a vad természet ad élményt és kalandokat ezen a vidéken. A Radnai- és a Kelemen-havasok más kárpáti hegyvonulatoknál érintetlenebb tájakat őriznek, ahol a régi időkben leginkább a román hegyi pásztorok érezték otthon magukat. S ezek a havasok lettek a minap 90 éves Bodor Ádám alkotói és szellemi menedékhelyei is, ahogy alig 17 évesen itt barangolva – bujdosva – letartóztatták őt a román hatóságok államellenes összeesküvés vádjával. A Besztercei-havasok rendre előjönnek Bodor prózájában:
„A völgy torka felől oldalvást, fehéren kúszott fölfelé a köd, amint magasabbra ért, széllökésekben sodródó varjakkal találkozott, s ugyanazok a széllökések ráterítették az erdőre. Mint egy elég nagy fátyol, ami beleakadt a föld tüskés szőrébe. Ahogy a szél kihagyott, egy pillanatig lebbenetlen maradt, aztán lassú hullámzással belesüppedt a gallyak közé, odahavazott a fenyők tövére. Egy másik felhő rojtosabb széle mentén, az áramlatban a varjak párosával sebesen hátrafelé repültek.
A gyanútlan Lóhavas felé tartott a felhő, a katlan fölött majdnem megállt, hasával enyhén behorpadt, majd lepényhalszerű mozdulatokkal kiterjeszkedett és ráborult a három tó fennsíkjára.
Néha egy ilyen lencse alakú felhő váratlanul rátelepül egy hegyre, majdnem egy hétig hull belőle csendesen a hó, közben körülötte a környéken kitavaszodik.”
Bodor Ádámot olvasva át- meg átérezhetjük az erdélyi vadon hangulatait – ahogy várjuk a kitavaszodást.
A szerző a csaladtortenet.blog.hu szerzője
Nyitókép: Wikipedia
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A vállalat állami támogatással és nemzetközi beruházásokkal bővíti tevékenységét.
Amerikában és Európában is több helyen alkalmaznak már hasonló megoldást.
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.
Ami 2015-ben csak ízelitő volt, az az életünk része lehet.
A postai kifizetések jellemzően a hónap közepén kezdődnek, vagyis nagyjából akkor, amikor a Kincstár a banki kifizetéseket is elindítja.
Magyar hatalomvágya nem ismer határokat. Mondhatni: fordított arányban áll a rendelkezésére álló józan ésszel. Horváth K. József írása.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
