Mit éreztek a bőrükön a magyarok az elmúlt tizenhat év gazdaságpolitikájából? A makrogazdasági mutatókon túli aspektusokat is számba véve nem csak az életszínvonal, a jóllét is növekedett idehaza. Bőven van még teendő, de az új kormány stabil alapokról indulhat a kampányígéretek beváltására.
A Tisza Párt elsöprő választási győzelmével és az új kabinet megalakulásával olyan gyökeres változások indulhatnak el, amilyenekre a 2010-es változás után lehetett számítani. Nem véletlen, hogy egyre többen idézik fel azt a pillanatképet, amelyhez majd viszonyítani kell az új kabinet teljesítményét.
A Fidesz eredményeit a négy cikluson át tartó, hosszú kormányzás miatt nem lehet kizárólag a legfontosabb makrogazdasági mutatók alapján megítélni. Ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy 2026-ban sokkal jobb helyzetben van a magyar gazdaság, mint 2010-ben. A legnagyobb eredmény a munkahelyteremtés és a foglalkoztatottság növekedése, utóbbi ma az egyik legmagasabb az EU-ban – tizenhat éve a munkanélküliség volt az uniós élvonalban. Csökkent az államadósság is, és sokkal fenntarthatóbbá vált. A rekordmagas foglalkoztatottság, a számtalan állami és piaci beruházás, valamint a covidjárványig tartó jelentős gazdasági növekedés érezhetően javította az emberek jövedelmi helyzetét,
jóval magasabb lett az életszínvonal, mint 2010-ben volt.
A további fejlődés kulcsa most a kormány kezében van. 2010-ben még a külföldi hitelezők diktálták a feltételeket, élükön a Nemzetközi Valutaalappal. Az előző kormányváltáskor a göröghöz hasonlóan a nemzetközi lélegeztetőgép tartotta életben a magyar gazdaságot, és a két ország példája mutatja, mennyire fontos az önrendelkezés visszanyerése: Görögország még mindig az EU legrosszabb mutatóival bír, és most, tizenhat évvel később is csak a tartós javulás kezdeti szakaszát várják a szakértők és a lakosság is.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a Magyar Péter vezette kormánynak ne lenne bőven feladata. A gazdaságot új pályára kell állítani, ismeretes, hogy az utóbbi években – nagyrészt az EU-s pénzek befagyasztása miatt – számos fontos beruházás maradt el, ami érdemben rontotta a közszolgáltatások minőségét, ezáltal végső soron a szubjektív jóllétet is.
A Tisza-kormány a leköszönő gazdasági vezetés szemére veti a hiányosságokat, de az az állítása, hogy az EU legszegényebb országává váltunk volna, megalapozatlan. Gyakran felmerül az is, hogy az adatok nem tükrözik a valódi fejlődést, és a társadalom jelentős része nem él jobban, mint bő másfél évtizede. Ezek az állítások olyan társadalmi felmérésekre alapulnak, amelyek az emberek jóllétét és boldogulását vizsgálják. Márpedig sok területen olyan jelentős volt a fejlődés az utóbbi évek megtorpanása ellenére is, hogy bizonyos mutatószámokban még Ausztriát is magunk mögé utasítottuk, pedig óriási hátrányból indultunk 2010-ben.
A Fidesz-kormányzás tizenhat évének legnagyobb eredménye, hogy a foglalkoztatottság 65,3 százalékról 84,2 százalékra nőtt a 25–64 évesek korcsoport- jában, ami óriási teljesítmény. Ausztriában például e korcsoport 78,2 százaléka dolgozik. Ráadásul a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kutatásából kiderül, hogy a magyar munkavállalók megfelelőnek is tartják az állásukat: tízes skálán átlagosan 7,8 pontot ér el a munkahelyi elégedettség – Ausztriában 7,7, Lengyelországban 7,3 pontot, pedig tizenhat éve mindkét ország jóval előttünk járt.
A tartósan állástalanok aránya 5,3-ról 1,5 százalékra csökkent, vagyis aki valóban akar, el tud helyezkedni.
Ez egzisztenciális alappá is vált: számottevően csökkent azoknak a 16 éven felülieknek az aránya, akik nem dolgoznak, és nem is tanulnak.
A munkavállalási lehetőségek jelentős bővülése és az állami kedvezmények stabilizálták a családok egzisztenciáját. Az OECD adataiból kiderül, hogy 2010-ben a magyarok 56,8 százaléka küzdött megélhetési nehézségekkel. Az utolsó vizsgált évben, 2024-ben már csak a 16 év felettiek 20,1 százaléka számolt be anyagi fennakadásokról. Itt még bőven van teendő, mivel Ausztriában vagy Lengyelországban az emberek 11-13 százalékának jelent problémát a mindennapi megélhetés. Fontos, hogy 2010-ben az osztrákok 14,4, a lengyelek 34,6 százaléka volt nehéz anyagi helyzetben.
Az egzisztenciális és anyagi stabilitás tehát egyre többek jóllétét befolyásolta kedvezően 2010, de leginkább 2012 után, ezáltal ösztönözve a széles körű társadalmi fejlődést.
Az előző tizenhat évben az álláslehetőségek bővülése, valamint az anyagi helyzet javulása egészségesebbé tette a társadalmat, noha 2022 után megtorpant ez a fejlődés. Ezt jól mutatják azok a kézzelfogható adatok is, amelyek elsősorban nem a gazdaság állapotát vannak hivatva bemutatni, ám javulásuk elképzelhetetlen lenne romló életszínvonal mellett.
Idetartozik az egészségi állapot szubjektív megítélése, amelyet az egészségügyi ellátás színvonala mellett elsősorban a jövedelmi helyzet befolyásol. Az OECD egyik ilyen felméréséből az derül ki, hogy 2010-ben a magyarországi felnőttek 55 százaléka ítélte meg kedvezően az egészségi állapotát, 2024-ben már 64,6 százalékuk, amivel gyakorlatilag utolértük Ausztriát, és magunk mögött hagytuk Lengyelországot. A jobb egészségi állapothoz hozzájárul a kevesebb stressz és az egészségesebb életmód is, amit szintén az egzisztenciális biztonság, távolabbról nézve pedig a stabil nemzetgazdaság tesz lehetővé.
A szubjektív véleményeket összesítő adatokból ráadásul az is kiderül, hogy a magyarok nem érzik már kilátástalanabbnak az életüket, mint az osztrákok: százezer lakosra vetítve 22,75 lakos végez magával, vagy hal bele az önpusztító életmódba, Ausztriában ez a szám 21,11. A fejlődést jól jelzi, hogy 2010-ben átlagosan 35,9 fő volt a mutató, nyugati szomszédunknál nem volt jelentős eltérés a 24,5-es korábbi értékhez képest. Ezen a területen a legjobb Lengyelország.
A javarészt a munkavállaláshoz kötött jóléti intézkedések magukkal hozták a közbiztonság javulását is, ami végső soron szintén növelte a jóllétet.
Az OECD arra az eredményre jutott, hogy 2010-ben a magyarországi lakosok mindössze 56,1 százaléka érezte magát biztonságban egyedül éjszaka, 2025-ben viszont már a megkérdezettek közel háromnegyede, 72,7 százaléka nyilatkozott kedvezően. Ezzel leköröztük Lengyelországot, amelyben 2010-ben 61,2 százalékos, 2025-ben pedig 68,6 százalékos volt a mutató, de Ausztria 82,9 százalékos biztonságérzetét nem értük el. A bűnözés visszaszorulását támasztja alá az is, hogy 2010-ben nálunk százezer lakosra 1,5 gyilkosság jutott, napjainkban pedig 0,6. Lengyelországban 0,9-ről 0,7-re csökkent ez a szám, Ausztriában változatlanul 0,5.
Kedvező és fontos szempont, hogy a magyarok úgy érzik, számíthatnak családjukra és barátaikra: 94 százaléknyian tudnának kihez fordulni, ha bajba kerülnének. Ez az arány mind Lengyelországban, mind Ausztriában 90 százalék alatt van.
A gazdaságpolitika eredményei tehát nemcsak a számokban jelennek meg, hanem a társadalom mindennapjaiban is. Az OECD azt is kimutatta, hogy a magyarok 10-ből 7,1 pontos értékelést adnak arra a kérdésre, mennyire elégedettek az életükkel, ez 2010-ben még csak 6,1 pont volt. Az osztrákok elégedettsége az elmúlt másfél évtized alatt némileg visszaesett, 7,6 pontra, ez megegyezik a lengyelekével, akiknél 2010-ben is magas volt az elégedettség, 7,3 pontos. Ezen a téren is akad tehát teendője a kormányzatnak.
A magyarok még mindig sok kedvezőtlen tapasztalatot szereznek, bár érdemi a javulás a 2010-es állapothoz képest. Akkor 23,4 százalék számolt be arról, hogy több rossz tapasztalatot szerez naponta, mint jót, 2025-ben már csak 14,9 százaléknak volt ez az érzése. Ausztriában és Lengyelországban kisebb mértékű volt a javulás, de már 9 százalék ez az arány.
Összességében tehát mind a közvetlen, mind a közvetett adatok azt mutatják, hogy az utóbbi tizenhat évben jelentős eredményeket sikerült elérnie Magyarország lakosainak, és lényegesen jobbnak érzik az életüket. Vagyis a kormányzati teljesítményt nem lehet csak a makrogazdasági adatok alapján megítélni. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az emberek jobban érzik-e majd magukat 2030-ban, mint 2026-ban.
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Leárazhatja a Tisza Párt az Országgyűlést.
A beteg magyar társadalom gyógyulásának a feltétele, hogy széles tömegek feladják a tévképzetüket, miszerint elcseszett életük rendbetétele nem az ő felelősségük.
Diktatórikus viszonyokra figyelmeztetett Gulyás Gergely Magyar Péter fenyegetései kapcsán.
A miniszterelnök szerint a Hírigazgatóság vezetői a választás előtt kiemelt témává tették a Tisza Párt állítólagos energiatervét.
Szöges ellentétét állítják Brüsszelben annak, mint amit a miniszterelnökék mondanak.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a vár bevételét döntő fordulatként írta le.
Leárazhatja a Tisza Párt az Országgyűlést.
A beteg magyar társadalom gyógyulásának a feltétele, hogy széles tömegek feladják a tévképzetüket, miszerint elcseszett életük rendbetétele nem az ő felelősségük.
