Óriási botrány Angliában: az állam elárulta a saját polgárait, és évtizedekig asszisztált a pakisztáni migránsok rémtetteihez
Becslések szerint akár több tízezer angol kislány is áldozatául eshetett az úgynevezett grooming gang-eknek.

Volt, akit több száz férfi erőszakolt meg – lányok és nők megrázó vallomásaival szembesítette a Restore Britain vezetője a parlamentet. Az MCC szakértője azt is elmondta, miért maradhattak ilyen sokáig radar alatt a szörnyűségek.

Hallgatni is rettenetes volt azokat a vallomásokat, amelyeket Rupert Lowe, a Restore Britain nevű radikális jobboldali párt vezetője olvasott fel a brit parlamentben.
Olyan nők és lányok vallomásairól van szó, akiket – elsősorban pakisztániakból álló – migránsbandák megerőszakoltak, különféle módokon megkínoztak, mindezt úgy, hogy a brit hatóságok semmit sem tettek ez ellen.

Ezt is ajánljuk a témában
Becslések szerint akár több tízezer angol kislány is áldozatául eshetett az úgynevezett grooming gang-eknek.

A parlamentet a nemi erőszakkal vádolt bandák elleni fellépésre felszólító petíciót több mint negyedmillió brit írta alá, erre hivatkozva kezdte beszédét Lowe.
A politikus korábban saját független vizsgálatot indított, mielőtt a brit kormány bejelentette volna az úgynevezett grooming gang-ek (mondjuk: behálózó bandák) ügyében indított országos vizsgálatot, amely több tucat helyi önkormányzati területen azonosított gyermekek szexuális kizsákmányolására utaló bizonyítékokat – ennek az eredményeit tárta a nyilvánosság elé.
A szinte kizárólag őshonos brit lányok által elszenvedett kínzásokról szóló vallomások a teremben ülőket is megrázták.
Lowe a képviselőknek elmondta, hogy a vizsgálat során meghallgatott bizonyítékok
ismételten olyan állításokat tartalmaztak, amelyek szerint a fehér brit lányokat szándékosan vették célba.
Az egyik túlélő azt mondta, hogy a bántalmazók folyamatosan „fehér lányokra” és „keresztény lányokra” hivatkoztak, azt állítva, hogy „kevesebb erkölcsi tartással vagy alacsonyabb értékekkel” rendelkeznek, míg a muszlim lányokat „nagyobb méltósággal és magasabb erkölcsi státusszal” rendelkezőként írták le.
Egy másik állítólagos áldozat azt mondta, hogy a faji hovatartozás „szerepet játszott” az áldozatok kiválasztásában, hozzátéve, hogy a kizsákmányolása során találkozott lányok szinte kizárólag fehérek voltak.
A tanúvallomás azt is állította, hogy a gondozott gyermekeket gyakorlatilag bántalmazók kezébe adták. Az egyik túlélő azt mondta, hogy a férfiak dudáltak egy gyermekotthon előtt, mielőtt egy alkalmazott a bejárati ajtóhoz vitte a gyereket, más elmondta, hogy sok otthonbeli lányt felismert a bántalmazók karmai között.
Egy túlélő felidézte, hogy látta, amint egy furgon hátulja kinyílik, és „15-20 lányt pillantott meg kutyaketrecekben”. Egy másik azt mondta, hogy kutyákat hoztak be egy támadás során, miközben férfiak körülötte álltak, filmeztek, nevettek és fogadásokat kötöttek arra, hogy mi fog történni.
Azt mondta, hogy nem volt hová mozdulnia, és egy kutya megerőszakolta, miközben egy férfi az arcát fogta és a szemébe nézett, mert „látni akarta, ahogy összetörök”.
Lowe felolvasott egy túlélő vallomását is, aki azt mondta, hogy
valószínűleg körülbelül hatszáz vagy hétszáz különböző férfi” erőszakolta meg őt három éven keresztül,
miután a bántalmazás 13 éves korában kezdődött. Egy másik személy szerint a bántalmazás a fontosabb muszlim ünnepek idején fokozódott, amikor a bulik „nagyobbak, rosszabbak és „erőszakosabbak” lettek, több férfi és több lány részvételével.
A Restore Britain vezetője azt állította, hogy az intézmények ismételten cserbenhagyták az áldozatokat.
Egy lány elmondása szerint 15 évesen véresen, dagadtra verve került kórházba egy támadás után, de mindenféle vizsgálat nélkül kiengedték, megint mások a rendőrök által is elkövetett erőszakról is beszámoltak.
Lowe szerint a bántalmazást az áldozatok hitének és identitásának megtámadására is használták. Egy keresztény túlélő azt mondta, hogy a keresztjét arra használták, hogy megtörjék, és a bántalmazók azt kérdezték: „Hol van most a te Istened? Elhagyott téged a te Istened?”
Lapunk megkereste az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási vezetőjét is, aki szerint több magyarázat van arra, hogy a hatóságok miért nem léptek fel időben.
„Sokszor már ott elcsúszott az egész, hogy az áldozatokat nem gyerekként kezelték, akiket védeni kell, hanem „problémás” tinédzserként” – fogalmazott Sayfo Omar.
Eközben a rendőrség, a szociális szolgálatok és az önkormányzatok rosszul kommunikáltak egymással, mindenki tolta tovább a felelősséget.
„Volt egy politikai félelem is: sok hatóság nem akarta kimondani az etnikai vagy közösségi mintázatokat, mert tartottak a rasszizmus vádjától” – tette hozzá, rámutatva a zárt hálózatok szerepére is, amiben az elkövetők működtek,
az áldozatok meg féltek, szégyellték magukat, vagy egyszerűen nem hitték el nekik, amit mondtak”.
Hogy miért elsősorban fehér brit lányokra utaztak, annak kapcsán Sayfo kifejtette:
„az elkövetők elsősorban sérülékeny, magukra hagyott, sokszor állami gondozásban lévő lányokra vadásztak. A fehér brit többségi társadalom emellett kevésbé összetartó. Ha tegyük fel egy pakisztáni vagy jamaikai lányt érne inzultus, hamar előkerülnének a testvérei, unokatestvérei hogy revansot vegyenek.”
Ugyanakkor valamelyest összetettebb az elkövetők vallási összetétele is, bár a muszlimok felülreprezentáltak a körükben, mint a szakértő hozzátette, a leggyakrabban idézett forrás a 2017-es Quilliam report, mely megállapítja, hogy az elkövetők 84 százaléka ázsiai.
De például a Huddersfield városában működő bandát két szikh férfi vezette, és jelentős számban vannak az elkövetők között balkáni bűnözők is.
Ha definiálni kellene ezeket a csoportokat, a legkisebb hibaszázalékkal a „bevándorló hátterű grooming gang” állná meg a helyét.
Maga a grooming gang is egyébként egy politikai keretezés, tette hozzá Sayfo. „A brit közbeszédben korábban inkább olyan etnikai és származási megjelölések terjedtek el, mint az „Asian” vagy a „Pakistani-heritage grooming gangs”. Ez azonban a rasszizmus vádját hozta magával. Ezzel szemben a muszlim nem etnikai jelző, ezért politikailag korrekt az alkalmazása” – mutatott rá a szakértő, felidézve: ezzel élt Tommy Robinson is, amikor népszerűsíteni kezdte a terminust.
A nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay