Augusztus 13-án dönt az Alkotmánybíróság Sulyok Tamásról

Az Alkotmánybíróság augusztus 13-án, azaz most csütörtökön tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amelyben az ellenzéki képviselők amelyben többek között kifogásolják a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, az Integritás Hatóság kibővített jogköreit és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolását. 

A Donáti utcai testülethez benyújtott 56 oldalas beadvány különleges jogi érvelésre épül. Mivel az Alkotmánybíróságnak nincs jogköre az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára, a képviselők eljárási szabálytalanságra hivatkoznak. Az indítványozók szerint az Országgyűlés kormánytöbbsége 

Ez az eljárás a beadvány szerint sérti az Alaptörvény eljárási követelményeit, így a módosítás közjogilag érvénytelen.

A képviselők emellett egy váratlan jogi lépést is javasolnak: 

A luxembourgi testülettől azt várják, hogy értelmezze a jogállami legalitás követelményeit, és mondja ki, hogy az elnöki mandátum közvetlen parlamenti megszüntetése egyedi közhatalmi döntésnek, és nem valódi alkotmányos normának minősül. Amennyiben a hazai testület befogadja a javaslatot, az alapjaiban akaszthatja meg a kormány államfőcserére irányuló menetrendjét.

Bóka: Ha elhozták, akkor nem értem, mi az ok az aggodalomra

Magyar Péter később azzal vádolta meg a Fideszt: az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványaival megpróbálja megakadályozni a mintegy hatezer milliárd forintnyi uniós támogatás felszabadítását. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője erre reagálva emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban többször azt közölte, sikerült megállapodni Brüsszellel az uniós pénzek ügyében.

A frakcióvezető úgy fogalmazott: 

Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az Alkotmánybíróság előtti eljárás nem veszélyezteti az uniós források megszerzését, mivel a törvények hatályban vannak, és egy esetleges alaptörvény-ellenesség megállapítása esetén is olyan megoldások születhetnek, amelyek nem akadályozzák a pénzek lehívását.

Bóka János ugyanakkor azt állította, hogy az uniós forrásokra valójában az Európai Parlament által indított, az Európai Bizottsággal szembeni eljárás jelent veszélyt, amelyet korábban az Európai Néppárt kezdeményezett. A frakcióvezető szerint ennek sikeres lezárása esetén Magyarország elveszítheti a már megszerzett és a jövőben megszerezhető uniós támogatásokat is. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: 

hogy vonja vissza ezt az eljárást az Európai Parlament. Jó lenne, ha hergelés helyett tényszerűen lehetne beszélni az uniós források kérdéséről.”

A Portfolio az augusztus 13-i döntés kapcsán arra emlékeztetett, hogy megtámadott törvény a Tisza-korány és Brüsszel közötti alkunak az egyik hazai jogi pillére, és maga a jogszabály is rögzíti, hogy a helyreállítási tervhez kapcsolódó úgynevezett szupermérföldkövek, valamint a korrupcióellenes és jogállamisági feltételek teljesítését szolgálja. 

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László