A zöldmozgalmak ellenállása és a kitermelési technológia bizonytalansága veszélyezteti a német Altmark régióban felfedezett óriási mennyiségű lítium kitermelését.
Nagyon nagy mennyiségű kitermelhető lítiumkészletre leltek a föld mélyén Németországban az Altmark régióban, Szász-Anhalt tartományban – jelentette be szeptember végén a Neptune Energy. A lelőhely nagy jelentőségű, hiszen 43 millió tonna lítium-karbonát-egyenértékű potenciálisan kiaknázható (LCE-) készletet rejt, ami a 2024-es globális lítiumtermelés 32-szerese. Ha a bánya termelni kezd, évente 25 ezer tonna lítiumot biztosíthat, ami
elég lehet a jelenlegi német elektromosautó-gyártás kétharmadának az akkumulátorához, vagyis körülbelül évi 500 ezer autóhoz,
ám csak a 2030-as évek elejétől, hiszen a kitermelés felfuttatásához több év szükséges. Ez a felfedezés mindenesetre új lendületet adhat az EU zöldterveinek, különösen az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártásában. De mit jelent ez pontosan Európa és Németország számára?
A lítium az elektromos autók és a megújuló energia tárolására szolgáló akkumulátorok alapanyaga, így nélkülözhetetlen a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az EU azonban jelenleg erősen függ Kínától, amely a globális lítiumellátás 70-80 százalékát, különösen a finomítást uralja, ez pedig azért kockázatos, mert a geopolitikai feszültségek, például az USA és Kína közötti viták megzavarhatják az ellátási láncot. Azonban a német lelőhely a 2030-as évektől lehetőséget kínál arra, hogy Európa csökkentse ezt a függőséget, és helyi alapanyagforrást építsen ki, összhangban a Green Deal tervvel, azaz az Európai Zöldmegállapodással, amely a fenntartható és helyi akkumulátorgyártást szorgalmazza, épp a fenti függőségek csökkentése érdekében.
Ugyanakkor a lítium kitermelése Németországban közel sem lesz egyszerű, hiszen ott erős a zöldmozgalom, és a lakosság érzékeny a környezeti hatásokra. A Neptune Energy ezért egy, az ágazatban viszonylag új, környezetbarát technológiát, az úgynevezett közvetlen lítiumkinyerést (direkt lithium extraction, DLE) tervezi használni. Ez a módszer egy oldatból, azaz sós vízből vonja ki a lítiumot, így nincs szükség hagyományos, környezetszennyező párologtató medencékre, és a bánya is csak minimális területet foglal el. Mindez jól hangzik, de van egy bökkenő:
a DLE-technológia tesztkörnyezetben működik, ám a nagyüzemi alkalmazása még nem bizonyított.
A cég 2026 második negyedévéig teszteli az eljárást, és csak utána indulhat el egy teljes kivonóüzem építése. Ha minden jól megy, a bánya 2028 körül kezdhet termelni, de a sikeréhez elengedhetetlen, hogy a technológia beváljon és a környezetvédelmi engedélyeket is megkapják.
A felfedezés különösen fontos az USA és Kína közötti geopolitikai feszültségek közepette. Az utóbbi ugyanis jelenleg nem csupán uralja a lítiumpiac nagy részét, de sokak szerint erős ármanipulációval is erősíti a pozícióját. Ha a német lelőhely beválik, azzal lehetőséget ad Európának, hogy a következő 5-10 évben részben függetlenedjen Kínától. Ha pedig helyben tudja feldolgozni a lítiumot, az nemcsak a szállítási költségeket csökkenti, hanem – a fentiek okán – az EU stratégiai helyzetét is erősíti. Ehhez azonban új lítiumfinomítókra van szükség, ami két-három évet és komoly beruházásokat igényel.
A lítium iránti kereslet az elektromos autók és a megújuló energiaforrások terjedése miatt várhatóan magas marad. Az EU célja, hogy 2035-re minden új autó kibocsátásmentes legyen, így ez a fém alapvető fontosságú lesz a következő évtizedben. A bánya termelése ugyan nagyban segítheti a német autógyártókat, például a bajban lévő Volkswagen csoportot, a BMW-t vagy a Mercedest, ám a piac változhat, hiszen az olcsóbb és egyszerűbb nátriumalapú akkumulátorok, amelyek nem használnak lítiumot, lassan elterjedhetnek. Bár ezek még kezdeti fázisban vannak, 2028–29-re, mire a német bánya nagyobb mennyiségben termelni kezd, a lítiumpiac részben átalakulhat. Ettől függetlenül az iránta való igény évekig erős marad, így a projektnek megmarad a létjogosultsága. Kérdés viszont, hogy az akkumulátorgyártás lítiumigénye hosszabb távon mennyire meredeken emelkedik majd.
Viszont e fém kitermelése mellett Németország vagy akár Nyugat-Európa más államai végre építhetnek olyan nagyüzemeket, amelyek a lítiumból anódokat, katódokat vagy elektrolitokat állítanak elő, így a teljes akkumulátorgyártási lánc helyben maradhat. Ez azt jelenti, hogy talán a becsődölt NorthVolt gyártóhoz hasonló újabb projektek sikeresebbek lesznek.
Bár a Neptune Energy már tárgyal is a jövőben kitermelendő lítium értékesítéséről, a kitermelés és a finomítás finanszírozása, valamint más részletek még nem véglegesek. Továbbá nem kis akadály, hogy ha a lítiumot Kínába kell küldeni finomításra, az nemcsak a megtérülést rontaná, de megingathatja a függetlenedési célokat is. Fokozza az aggodalmakat a DLE-technológia bizonytalansága, ha ugyanis az nem működik jól nagyüzemi szinten, a projekt csúszhat, illetve a zöldtiltakozások is megakaszthatják a projektet.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Olaf Scholz korábbi német kancellár egy lítiummal teli kőzetet vizsgál (Fotó: Sebastian Kahnert / POOL / AFP)
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
A globális zöldmozgalmak csak újrafestik a technokapitalizmust, ám a keresztények számára a kivonulás nem opció, hiszen azzal feladnák a missziós parancsot – véli Paul Kingsnorth melankolikus realista.
Egyes amerikai államok új szabályokkal kényszerítik a cégeket, hogy őszinték legyenek: ha mesterséges intelligencia válaszol a panaszunkra vagy összefoglalja a leveleinket, azt nyíltan be kell vallaniuk. A vita heves: az átláthatóság erősíti a bizalmat vagy inkább fékezi az innovációt?
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
Az egészségügy jövője egyszerre csábító és ijesztő: miközben az MI javítja a diagnosztikát, sok orvos már most túlterhelt a digitális rendszerektől.
Egy brazil egyetem biogázalapú hidrogénüzemet épített, ami új fejezetet nyit a megújuló hidrogéntermelésben, miközben Európától Dél-Koreáig sorra jelennek meg a hasonló kísérleti projektek. A technológia még drága, de regionális termelést és alacsony szénlábnyomot ígér.
Magyar Péter 2024-ben még a nyitottságot és az átlátható jelöltállítást ígérte, mára azonban a Tisza Párt jelöltjei néma fegyelemben, sablonszövegekkel bújnak a nyilvánosság elől. Kovács András írása.
A Tisza a jelöltállítással próbálta meg magát reflektorfényben hozni a megtorpanás után, de Magyar Péter most pont ezt törte meg.
