Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
A kiberfenyegetések – például a kibertámadás vagy az adatok lopása – miatt aggódnak a leginkább a vállalati döntéshozók, 2019 óta pedig először a geopolitikai bizonytalanság is bekerült a 10 legnagyobb veszély közé (1. ábra). Az Aon kétévente megjelenő kutatása április és június között készült 2941 kis-, közép- és nagyvállalkozás vezetőjének bevonásával, 63 országból.
A második helyre az üzletmenet megszakadása, a harmadikra a gazdaság lassulása vagy a lassú felépülés került. A negyedik helyen a szabályozási vagy jogi változások állnak, míg az ötödik legaggasztóbb veszélyt a növekvő versenyben látják a vállalatvezetők – ez a tizedik helyről került előre.
A geopolitikai bizonytalanság közel 30 helyet lépett előre 2019 óta, a mostani kilencedik helyezése rekord. Ugyanígy a legmagasabb rangsorolást kapta a klímaváltozás (16.) és a természeti katasztrófák (13.), ami arra enged következtetni, hogy ezek egyre inkább befolyásolják a szervezeti kockázati prioritásokat.
A kiberfenyegetések nem véletlenül tartják az első helyet már 2021 óta.
Az idén éves alapon 22 százalékkal növekedtek a vállalatokkal szemben elkövetett kiberincidensek
– derül ki az Aon kiberkockázati jelentéséből. A generatív mesterséges intelligencia (MI) gyors terjedése, az automatizálás és a digitális platformok zavarokat okoznak az üzleti modellekben, és az IT-szektoron túl is összetett és kiterjedtebb fenyegetéseket jelentenek. A cégek emiatt sebezhetőbbé válnak, amit súlyosbít, hogy a mesterséges intelligenciát sokan nem megfelelő szemlélettel kezelik.
Hogy a geopolitika milyen hatással van a vállalkozásokra, azt Richard Waterer, az Aon globális kockázati tanácsadója tökéletesen fogalmazta meg:
„Az az elképzelés, hogy immúnisak lehetünk a geopolitikai feszültségekkel szemben, már régen irreális. Bármi is történik a világ másik részén, az előbb-utóbb valamilyen formában kihat mindegyik vállalkozásra.”
Ezt a cégvezetők is érzik, hiszen amellett, hogy a geopolitikai bizonytalanság a kilencedik legaggasztóbb kockázat globálisan, az összes régióban meghatározó, a jövőben pedig még előrébb kerülhet a rangsorban (2. ábra).
Ráadásul az ellátási lánc zavarai, az üzletmenet megszakadása és a szabályozási kockázatok – amelyek minden régióban a 10 legnagyobb kockázat közé kerültek – egyre inkább geopolitikai eredetűek. Az exportellenőrzéstől és az energiabiztonságtól kezdve a kibertámadásokon át a változó kereskedelmi szövetségekig a szervezetek az összekapcsolt ellátási láncok, a digitális infrastruktúra és a szabályozási függőségek révén fokozottan ki vannak téve a veszélyeknek. A belpolitikai instabilitás, a határokon átnyúló feszültségek és a gyors politikai változások konvergenciája azt jelenti, hogy még a közvetett kitettség is jelentős zavarokat okozhat.
Bár a tehetségek vonzásával és megtartásával kapcsolatos aggodalmak a globális rangsorban csökkentek, a munkaerő-kockázatok továbbra is jelentős veszteséget okoznak a szervezetek számára. Az üzleti bizonytalanság óvatos munkaerő-felvételhez és a felvételi ciklusok lelassulásához vezetett, miközben az emelkedő egészségügyi költségek egyre erősebben terhelik a költségvetést.
Az utódlási tervezés mint kockázatcsökkentő eszköz stratégiai jelentőségű lesz, a bérek átláthatósága pedig a hírnevet érintő és pénzügyi kockázatként jelenik meg, különösen az Európában jelen lévő szervezetek számára. Eközben fokozódik a tehetségekért folytatott verseny a mesterséges intelligencia területén, mivel ez a tudás földrajzilag koncentrált, a költségeket pedig sok szervezet nem tudja megfizetni.
Az éghajlatváltozás a megkérdezett cégvezetők szerint egyre nagyobb kockázat, és 2028-ra be is kerülhet az első tízbe – először a felmérések történetében. Ez érthető, hiszen az időjáráshoz kötődő károk folyamatosan növekednek:
az idei év első felében a biztosított károk becsült értéke 100 milliárd dollár, ami a legmagasabb 2011 óta.
Az árvizek, az erdőtüzek és a szélsőséges fagyok egyre gyakrabban fordulnak elő egyes régiókban, az időjárás pedig sokkal kiszámíthatatlanabb, mint húsz évvel ezelőtt. Ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia és az adatközpontok az egekbe nyomják a globális energiaigényt, ami még sürgetőbbé teszi a megújulókból származó termelés elterjedését.
A felmérés kiemeli, hogy ezek a gyorsan növekvő rizikófaktorok kapcsolatban állnak egymással, így a hatásaik többrétűek, és az üzleti tevékenység több területét érinthetik. A technológiai kockázatok például keresztezik a munkaerőhöz kapcsolódó dinamikákat és kihívásokat – elég csak a mesterséges intelligenciára gondolni. A geopolitikai instabilitás az ellátási láncokra, a szabályozásokra és a költségvetésre egyaránt hatással van, ezeket a folyamatokat pedig felgyorsítja az éghajlatváltozás. Ugyanakkor mindezekben egy lehetőség is rejlik: egy sokkal stratégiaibb üzleti szemlélettel és az adatelemzés új módszereivel a vállalatok rugalmasabbá válva könnyebben tudnak alkalmazkodni. Így végül megbízhatóbbként és ellenállóbbként versenyelőnyre tehetnek szert az olyan társaikkal szemben, amelyek hagyományos üzletstratégiát követnek.
Utóbbiak ugyanis egy sokkal kiszámíthatóbb környezetben és különálló kockázatok kezelésére alkalmasak, ezért a mostani turbulens időkben elavulttá váltak. Az Aon szerint
a cégeknek dinamikus, integrált és forgatókönyv-elemzésen alapuló stratégiát kell követniük, amely nemcsak az aktuális veszélyeket figyeli, hanem azok hosszú távú és átgyűrűző hatásaival is foglalkozik.
Ez segít a hatékonyabb tőkeallokációban és a vállalati tervezésben, ám a felmérésben részt vevő cégek közül kevesen követik ezt az irányt. Mindössze 14 százalékuk számszerűsítette a 10 legnagyobb kockázatnak való kitettségét, és csupán 19 százalékuk használ analitikát arra, hogy monitorozza és kiértékelje a saját biztosítási programját. Ezzel a válsághelyzetekre kevésbé tudnak reagálni, illetve biztosítani az optimális tőkehelyzetüket.
A technológia egyszerre ösztönzi az innovációt és növeli a kockázatokat. A mesterséges intelligencia és a digitális platformok gyors elterjedése felerősíti a fenyegetéseket és újfajta sebezhetőségeket hoz magával, ezért is elengedhetetlen a proaktív kockázatkezelés. Azok a szervezetek, amelyek a kibertudatosságot beépítik a kultúrájukba és a stratégiai tervezésbe, az MI-t alkalmazzák a kibervédelem és az innováció területén, valamint átfogó üzleti tervezést hajtanak végre, felkészültebbek és rugalmasabbak lehetnek. Sok vállalat átértékeli a kockázati tőke funkcióját, hogy megvédje a technológiára fordított jelentős beruházásait, hogy versenyképes maradjon a fejlődő MI-térben.
A kutatás szerint a rugalmas és ellenálló szervezetekre négy közös kockázati funkció jellemző:
Stratégiai kockázatkezelés: a kockázati szakemberek stratégiai tanácsokkal igazgatói szinten alakítják a vállalati döntéseket.
Stratégiai tőkeallokáció: a rizikókra úgy tekintenek, hogy az stratégiai értéket teremthet a kockázatátadás, a -megtartás és a -kezelés révén, így optimalizálva a tőkeallokációt ahelyett, hogy a veszélyeket az üzleti tevékenységhez kapcsolódó költségként kezelnék.
Egységes, átfogó kockázatkezelés: az egymással összefüggő – geopolitikai, pénzügyi, digitális, környezeti – kockázatokat rendszerszemléletű gondolkodással közelítik meg. A stratégiát és a teljesítményt a veszélyekkel összhangban alakítják.
Adatalapú tervezés: a korábbi modellek helyett elemzésekbe, forgatókönyv-modellezésbe, korrelációelemzésbe és valós idejű információszerzésbe fektetnek be, hogy ne csak reagálni, hanem előre jelezni is tudjanak.
A konvergáló és gyorsuló zavarok, kockázatok nyomására a cégvezetőknek egyedülálló lehetőségük van arra, hogy újrafogalmazzák, mit jelent a rugalmasság a modern világban. A technológiai átalakulás megatrendjei, a kereskedelem volatilitása, a szélsőséges időjárási események és a munkaerő fejlődése felborítja a status quót – ugyanakkor arra is sarkallaj a vezetőket, hogy gondolják újra a vállalati kockázatkezelés alapjait.
Az Aon teljes felmérése itt olvasható.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: CHARLY TRIBALLEAU / AFP
A nátriumion-akkumulátorok új frontot nyitnak a Kína–USA technológiai versenyben, hiszen olcsó és bőséges nyersanyagokra épülnek. Az új technológia a zöldgazdaság és a geopolitikai függetlenség alapja lehet mindkét nagyhatalom számára.
Az integráció legsikeresebb időszakai éppen azok voltak, amikor a tagállamok vitathatatlan szuverenitással az egységes piac elmélyítésére koncentráltak, nem pedig ideológiai elvárások kikényszerítésére.
Rendhagyó kémia órát tartott a sajtó képviselőinek a Mol a százhalombattai finomítójában. Bemutatták, hogy milyen lépéseket tett azért, hogy az orosz mellett más kőolajfajtákból is képes legyen üzemanyagot gyártani. Elárulták, mi a különbség az egyes kőolajfajták között, és milyen kockázatokkal jár a különböző nyersanyagok felhasználása.
Kiderült, hol lesz az első állomás.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
Svédország szerint a szerb kormány nem hajlandó reformokat bevezetni a szólás- és sajtószabadság védelmének érdekében.
A Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott, hogy az adatszivárgás a párt jelöltállítási folyamatát sem lassította le.
