Mi van, ha az élet, az intelligencia és a technológia fogalmai valójában ugyanazt jelentik? Ha a természetes és a mesterséges intelligenciák működése mind ugyanazokon a matematikai törvényeken nyugszik – ha a világ központi képessége a számítás?
A Mexikóvárosban nevelkedett, spanyol–amerikai Blaise Agüera y Arcas neve aligha ismerős bárkinek. Pedig ő vezeti a Google talán legfontosabb – de mindenképpen legperspektivikusabb – tudományos műhelyét: a Paradigms of Intelligence a mesterséges intelligencia társadalomra gyakorolt lehetséges hatásaival foglalkozik. Arcas most megjelent kötete akár iskolateremtő is lehet: ő mindenki mással ellentétben nem a földön már ismert intelligenciák – mindenekelőtt az emberi értelem – alapján elemzi a mesterséges intelligencia képességeit, hanem fordítva, az MI napjainkban megismert tulajdonságai alapján von le következtetéseket az intelligencia általános természetéről.
Érdekesség, hogy a könyv előszavát a tíz esztendővel ezelőtt megrendezett első Brain Bar jövőfesztivál előadója, Benjamin Bratton kaliforniai futurológus jegyzi. A kötet intellektuális erejét jelzi, hogy már itt szembesülünk az első újszerű és mélyen elgondolkodtató teóriával – mi van, ha az „élet”, az „intelligencia” és a „technológia” fogalmai valójában ugyanazt az általános folyamatot jelölik? „Ahogy az élet egyfajta gyárként is felfogható, amelynek célja, hogy még több életet állítson elő, a technológia mint gyár küldetése pedig a még több technológia előállítása, a mai élet olyan új technológiákat teremt, amelyek új életet hoznak létre, amelyek aztán újabb technológiákat eredményeznek. Ez az egész talán egyetlen hatalmas gyár, amelynek középpontjában a számítási tevékenység áll.”
A Rockefeller és a Ford dinasztia után egy évszázaddal új technofeudális elit került hatalomra. A fegyverük nem az olaj vagy az acél, inkább a mindent átható adathalom. Az MI-birodalmak térnyerése azonban a piacin túl nemzetbiztonsági kihívás is.
A REMRED Technológia Fejlesztő Zrt. a 4iG Csoport űr- és védelmi technológiai portfóliójának meghatározó vállalata, amely rövidesen űrközpontot is nyit.
A kínai Nankai Egyetem új fejlesztése akár 1600 kilométeres elektromos autós hatótávot és mínusz 70 fokig fagyállóságot ígér. A félszilárdtest-technológia berobbanása már egy-két év alatt átrajzolhatja a világ járműiparát.
A kínai gyártók újabb áttörése révén a nátriumion-akkumulátorok a fagyállóságuk és az akár 5–11 perces töltési idejükkel teszik hatékonyabbá az elektromos autózást. A nátriumion-cellák ára az év végére várhatóan 19 dollár/kWh-ra zuhan, ami a 10 ezer töltési ciklusos élettartammal kombinálva radikális fordulatot hozhat a globális zöldátállásban.
A BYD kilencperces villámtöltési technológiája alapjaiban rajzolja át a globális elektromobilitási piacot. A hazai iparban is fontos, hogy a magyar mérnöki tudásra építő kutatás-fejlesztésre fókuszáljunk.
Az amerikai Nano Nuclear konténerben szállítható, víz nélküli technológiája áttörést ígér az adatközpontok és a nagy ipari létesítmények közvetlen energiaellátásában. Ez a hálózatfüggetlen nukleáris akkumulátor nemcsak a Közel-Keleten, hanem a hazai ipari parkok zöldítésében is szerepet kaphat.
Amikor én kísértem el Orbán Viktort hivatalos úton, akkor propagandista voltam.
„Ideje lenne a showműsort is háttérbe helyezni, és az ország, a nemzet ügyeivel foglalkozni” – vélekedett Hal Melinda az elmúlt napok közéleti történéseiről.
