Mi van, ha az élet, az intelligencia és a technológia fogalmai valójában ugyanazt jelentik? Ha a természetes és a mesterséges intelligenciák működése mind ugyanazokon a matematikai törvényeken nyugszik – ha a világ központi képessége a számítás?
A Mexikóvárosban nevelkedett, spanyol–amerikai Blaise Agüera y Arcas neve aligha ismerős bárkinek. Pedig ő vezeti a Google talán legfontosabb – de mindenképpen legperspektivikusabb – tudományos műhelyét: a Paradigms of Intelligence a mesterséges intelligencia társadalomra gyakorolt lehetséges hatásaival foglalkozik. Arcas most megjelent kötete akár iskolateremtő is lehet: ő mindenki mással ellentétben nem a földön már ismert intelligenciák – mindenekelőtt az emberi értelem – alapján elemzi a mesterséges intelligencia képességeit, hanem fordítva, az MI napjainkban megismert tulajdonságai alapján von le következtetéseket az intelligencia általános természetéről.
Érdekesség, hogy a könyv előszavát a tíz esztendővel ezelőtt megrendezett első Brain Bar jövőfesztivál előadója, Benjamin Bratton kaliforniai futurológus jegyzi. A kötet intellektuális erejét jelzi, hogy már itt szembesülünk az első újszerű és mélyen elgondolkodtató teóriával – mi van, ha az „élet”, az „intelligencia” és a „technológia” fogalmai valójában ugyanazt az általános folyamatot jelölik? „Ahogy az élet egyfajta gyárként is felfogható, amelynek célja, hogy még több életet állítson elő, a technológia mint gyár küldetése pedig a még több technológia előállítása, a mai élet olyan új technológiákat teremt, amelyek új életet hoznak létre, amelyek aztán újabb technológiákat eredményeznek. Ez az egész talán egyetlen hatalmas gyár, amelynek középpontjában a számítási tevékenység áll.”
A kínai Nankai Egyetem új fejlesztése akár 1600 kilométeres elektromos autós hatótávot és mínusz 70 fokig fagyállóságot ígér. A félszilárdtest-technológia berobbanása már egy-két év alatt átrajzolhatja a világ járműiparát.
A kínai gyártók újabb áttörése révén a nátriumion-akkumulátorok a fagyállóságuk és az akár 5–11 perces töltési idejükkel teszik hatékonyabbá az elektromos autózást. A nátriumion-cellák ára az év végére várhatóan 19 dollár/kWh-ra zuhan, ami a 10 ezer töltési ciklusos élettartammal kombinálva radikális fordulatot hozhat a globális zöldátállásban.
A BYD kilencperces villámtöltési technológiája alapjaiban rajzolja át a globális elektromobilitási piacot. A hazai iparban is fontos, hogy a magyar mérnöki tudásra építő kutatás-fejlesztésre fókuszáljunk.
Az amerikai Nano Nuclear konténerben szállítható, víz nélküli technológiája áttörést ígér az adatközpontok és a nagy ipari létesítmények közvetlen energiaellátásában. Ez a hálózatfüggetlen nukleáris akkumulátor nemcsak a Közel-Keleten, hanem a hazai ipari parkok zöldítésében is szerepet kaphat.
A Planet Budapest 2026 konferencián debütált az a hazai fejlesztésű ónalapú anódtechnológia, amely az energiatárolók kapacitásának megduplázását ígéri. A gyártás során akár 45 százalékos energiamegtakarítást kínáló eljárás iránt már a tengerentúli autógyártók és a kínai óriások is élénken érdeklődnek.
Felejtsük el a gyúlékony lítiumot: megérkezett a papírgyártásban is használt, cellulózrostokból készült, ollóval vágható akkumulátor, amely nem robban fel és teljesen lebomlik. A szingapúri innováció tökéletesen illeszkedik az EU új zöldstratégiájába, így hamarosan európai gyárakban is megjelenhet.
Komoly önhipnózis kell hozzá, hogy aki leírta az el is higgye.
A csatorna tulajdonosa szerint az indulás előtt részletesen bemutatják majd a projektet egy interjú keretében.
