Itt van Amerika: soha nem látott magaslatokat érhetnek el a beruházások az Orbán-Trump találkozó után

Már most 1400 amerikai cég működik hazánkban, ezzel az Egyesült Államok Magyarország harmadik legjelentősebb befektetője.

Mi van, ha az élet, az intelligencia és a technológia fogalmai valójában ugyanazt jelentik? Ha a természetes és a mesterséges intelligenciák működése mind ugyanazokon a matematikai törvényeken nyugszik – ha a világ központi képessége a számítás?


A Mexikóvárosban nevelkedett, spanyol–amerikai Blaise Agüera y Arcas neve aligha ismerős bárkinek. Pedig ő vezeti a Google talán legfontosabb – de mindenképpen legperspektivikusabb – tudományos műhelyét: a Paradigms of Intelligence a mesterséges intelligencia társadalomra gyakorolt lehetséges hatásaival foglalkozik. Arcas most megjelent kötete akár iskolateremtő is lehet: ő mindenki mással ellentétben nem a földön már ismert intelligenciák – mindenekelőtt az emberi értelem – alapján elemzi a mesterséges intelligencia képességeit, hanem fordítva, az MI napjainkban megismert tulajdonságai alapján von le következtetéseket az intelligencia általános természetéről.

Érdekesség, hogy a könyv előszavát a tíz esztendővel ezelőtt megrendezett első Brain Bar jövőfesztivál előadója, Benjamin Bratton kaliforniai futurológus jegyzi. A kötet intellektuális erejét jelzi, hogy már itt szembesülünk az első újszerű és mélyen elgondolkodtató teóriával – mi van, ha az „élet”, az „intelligencia” és a „technológia” fogalmai valójában ugyanazt az általános folyamatot jelölik? „Ahogy az élet egyfajta gyárként is felfogható, amelynek célja, hogy még több életet állítson elő, a technológia mint gyár küldetése pedig a még több technológia előállítása, a mai élet olyan új technológiákat teremt, amelyek új életet hoznak létre, amelyek aztán újabb technológiákat eredményeznek. Ez az egész talán egyetlen hatalmas gyár, amelynek középpontjában a számítási tevékenység áll.”