Kínai Manhattan-projekt: újabb lépés a chipfüggetlenség felé

Kína olyan áttörést ért el, amelynek köszönhetően nagy lépést tett az önellátás felé a chipgyártás területén. Egy sencseni laboratóriumban megépítették az ASML kezében lévő technológiai monopólium, az extrém-ultraibolyás litográfiai berendezésének prototípusát. 

Az EUV-litográfia a technológiai hidegháború egyik legértékesebb képessége, hiszen ez teszi lehetővé, hogy áramköröket nyomtassanak azokba a csúcstechnológiás chipekbe, amelyeket aztán telefonokban, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiákban és fegyverekben használnak fel. Azzal, hogy a kínaiak képesek ezt lemásolni – sokkal hamarabb, mint ahogyan azt a szakértők várták – fennáll a veszélye, hogy az ASML és így Európa kezéből kiesik az egyetlen olyan technológiai képesség, amelyet kizárólag a Nyugat képes előállítani. Igaz, a jelenlegi információk szerint a kínai berendezés még nem gyártott működő chipet. 

A sencseni gépet az ASML korábbi mérnökeinek segítségével tervezték, illetve a másodlagos piacokon beszerezhetők a holland vállalat régebbi berendezéseinek darabjai. A fő kihívást a precíziós optikai rendszerek kifejlesztése jelenti, ugyanakkor a szakértők szerint 2030-ra reális lehet, hogy sikerül sorozatgyártásra is alkalmas EUV-litográfiai berendezéseket gyártani Kínában. Peking eredetileg azt tűzte ki célul, hogy erre 2028-ra képesek legyenek, ahogyan ezt a 2019-ben elindított, chipönellátásra fókuszáló stratégiai kezdeményezés is támogatja, amely a kormány egyik prioritása. 

Ezek a törekvések olyannyira nagyszabásúak és fontosak, hogy az amerikai atombombaprojekttel, a Manhattan-tervvel állíthatók párhuzamba. Ha ugyanis Kínának sikerül domesztikálni a chipgyártás minden fázisát, azzal teljesen leválhat az Egyesült Államokról és a Nyugatról ebben a technológiában. Ezzel Washington elveszítheti az ágazat felett gyakorolt kontrollját, így a technológiai verseny egy új fázisba lépne. 

Veszélyben az ASML monopóliuma 

Az ASML berendezései átlagosan körülbelül 250 millió dollárba kerülnek, és a cég elmondása szerint közel húsz évre volt szükség azok fejlesztésére – az első működő darabok 2001-ben készültek el. A gépeket Tajvanba, Dél-Koreába és Japánba is szállítják. 2018 óta az USA nyomást gyakorol a vállalatra, hogy Kínának ne adjanak el EUV-rendszereket, és a cég tájékoztatása szerint ilyenre még sosem volt példa. 

Az exportkorlátozások alá a mélyultraibolyás nyomtatók is bekerültek, amelyek kevésbé fejlett chipek gyártására alkalmasak – mint amilyeneket a Huawei is használ. A szigorítások célja, hogy Kína képességeit legalább egy generációval a nyugati mögé szorítsák ebben a technológiában.  

Az ágazatban elért monopóliumok védelmét a nyugati szövetségesek tovább kívánják fokozni: a holland védelmi minisztérium például egy olyan rendszert dolgoz ki, amely előírja a tudományos intézményeknek az átvilágítást, nehogy „rossz szándékú vagy nyomásgyakorlásnak kitettek” férjenek hozzá az érzékeny technológiákhoz. 

Az ilyen gyakorlati és az exportkorlátozások évek óta lassítják a kínai félvezető-önellátás fejlődését és akadályozzák a Huawei fejlett chipgyártását. 

A kínai Manhattan-projekt titkosságára kiemelten ügyeltek: az abban részt vevő korábbi ASML-mérnökök például hamis személyi igazolványt kaptak, amikor aláírták a szerződésüket – amelyet egyébként busás jutalom is kísért.  

– a vállalat kötelékét elhagyva viszont már kevesebb szakmai korlátozás vonatkozik rájuk. De szóba kerültek a holland cégnél jelenleg is tevékenykedő dolgozók: ketten is jelezték a Reuters megkeresésére, hogy 2020 óta a Huawei többször is megkörnyékezte őket. 

Az európai adatvédelmi törvények miatt az ASML nem minden esetben tudja, hogy a korábbi alkalmazottjai hol és milyen projektekben tevékenykednek. Ugyanakkor 2019-ben 845 millió dolláros kártérítést kaptak egy korábbi kínai mérnök elleni perben, akit azzal vádoltak, hogy üzleti titkokat lopott. A mérnök azonban csődöt jelentett, majd a kínai kormány támogatásával folytatta a munkáját Pekingben. Az ASML-nél kiemelten figyelnek az ilyen esetekre, és elmondták, hogy dolgozóik a szerződésük alapján kötelesek megőrizni a munkájuk során megismert technológiai és üzleti részleteket, titkokat, amelyekhez még a cégen belül is csak néhány kiválasztott fér hozzá. Arról jelenleg nincs információ, hogy a vállalat tett-e már jogi intézkedéseket a kínai litográfiai rendszerek fejlesztésében részt vevő korábbi mérnökei ellen. 

A holland titkosszolgálat még egy áprilisi jelentésben figyelmeztetett, hogy Kína „kiterjedt kémprogramokat alkalmaz annak érdekében, hogy fejlett technológiát és tudást szerezzen a nyugati országoktól”, többek között „nyugati tudósok és high-tech vállalatok alkalmazottainak” toborzásával. A szakértők szerint a sencseni prototípus esetében is ezek a mérnökök hozhatták meg az áttörést, mivel a rendszerek visszafejtéssel történő modellezése szinte lehetetlen lenne néhány technológiai részlet ismerete nélkül. 

A nyugaton dolgozó mérnökök toborzásakor a 2019-ben indított chipstratégia keretében rendkívüli ösztönzőket kínálnak, akár 420 és 700 ezer dollár közötti aláírási bónuszokat és lakásvásárlási támogatásokat. Egyes információk alapján a sencseni újoncok között volt Lin Nan, az ASML korábbi fényforrás-technológiai vezetője, aki a kínai tudományos akadémia sanghaji optikai intézetében 18 hónap alatt nyolc szabadalmat nyújtott be a csapatával az EUV-fényforrásokra vonatkozóan. 

Nagy erőkkel dolgoznak a modell tökéletesítésén 

A kínai kutatók egy működőképes, de az ipari szinttől még elmaradó EUV-litográfiai prototípust fejlesztenek, amely az ASML legfejlettebb gépeinél jóval nagyobb lett: míg az ASML rendszerei körülbelül iskolabusz méretűek (180 tonna körüliek), a sencsenit a kezdeti kudarcok miatt jelentősen felnagyították, hogy növelni tudják a teljesítményét. Vagyis a prototípus „kezdetleges”, de tesztelésre már alkalmas. 

Kína ugyanis nem fér hozzá az olyan precíz rendszerekhez, mint az ASML kulcsbeszállítója, a Carl Zeiss termékei. A kínai tudományos akadémia csangcsuni optikai, mechanikai és fizikai intézetének vezető szerepe volt abban, hogy az idén képesek voltak alkalmazni az extrém-ultraibolyás hullámú fénysugarakat, így a prototípus működik, igaz, finomításra szorul. 

A szükséges alkatrészeket Kína részben régebbi ASML-gépek bontásából, részben másodlagos piacokról szerzi be – a végső vevőket közvetítő cégek segítségével tartják fedésben. Az exportkorlátozás alá eső darabokat emellett a Nikon és a Canon eszközeiből is képesek pótolni, míg a nemzetközi bankok gyakran értékesítenek ilyen alkatrészeket online aukciókon: az Alibaba Auction felületén például 2025 októberében is megtalálhatók voltak régebbi ASML-modellek. 

Az ilyen eszközök visszafejtésén mintegy 100 fős friss diplomás mérnökcsapat dolgozik, minden munkafolyamatot kamerák rögzítenek, a sikeres újra-összeszerelést pedig bónusszal jutalmazzák. 

A projekt annyira szigorúan ellenőrzött, hogy a félvezetőkkel foglalkozó dolgozók a munkahét alatt nem mehetnek haza, az érzékenyebb munkafázisokkal foglalkozó csoportoknak pedig még a telefonhasználatát is korlátozzák. Továbbá a különböző csapatok egymástól elzárva tevékenykednek, így nem tudnak arról, hogy a többiek éppen milyen fejlesztésen dolgoznak. 

Kapcsolódó: 

    
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.    

 Nyitókép: STR / AFP